OsztalekPortfolio.com
„Tudják, mi okoz nekem örömet?
Az osztalékaim beérkezése.”
(John D. Rockefeller)

Mit hoz a konyhára a „pánikvásárlás”? Szép példával szolgált a piac

osztalekportfolio.com - 2017. január 7., szombat 18:45

Ott folytatom, ahol decemberben abbahagytam: Sikerekben gazdag és nagyon boldog 2017-es évet kívánok! Mostanra több mint ezren iratkoztatok fel a hírlevélre, egyfajta háttérinfóként viszont megosztom, hogy a 2015 novemberi levelet még mindössze 138 címzettnek küldtem ki. Pedig már akkor is másfél éve létezett az OsztalékPortfólió oldal és a havi hírlevél. Másfél évig írtam anélkül, hogy komolyabb üzleti lehetőséget láttam volna benne, egyszerűen azért, mert szeretem ezt csinálni. Őszintén örülök, hogy mára többen vagyunk, ezzel együtt számomra az a legfontosabb, hogy továbbra is ugyanolyan lelkesen tudok leülni és írni, mint kezdetben.

Megfordult a fejemben, hogy a bevezetőkben ezentúl a tervezett (decemberben „beharangozott”) prémium hírlevél hátterének, mögöttes gondolkodási modelljének bemutatására fókuszálok, aztán végül úgy döntöttem, mégsem ez az ideális keret ehhez. Ehelyett évindítóként összefoglalom egy szemléletes példa segítségével, miről szól az a befektetési irányzat, amit én képviselek, és azt is, ami legalább ennyire fontos, hogy miről nem!

Olyan vállalatokban szeretek résztulajdont szerezni (azaz részvényt vásárolni), melyek hosszú ideje nyereségesen működnek és a megtermelt profitjuk egy részét osztalék formájában kifizetik a tulajdonosaiknak. Azokat a célpontokat részesítem előnyben, amik rendszeresen emelik az osztalékaikat (mert szeretek évről évre több pénzt kapni), emellett bőven több pénzt termelnek, mint ami a kifizetéshez kell, azaz az osztalékuk stabil, biztosan fedezett. Végül, de nem utolsósorban: ezeket a csúcsminőségű célpontokat kizárólag akciós áron vagyok hajlandó megvenni. Nagyjából így néz ki az egy bekezdéses összefoglalója annak a módszernek, aminek gyakorlati alkalmazását lépésről lépésre bemutatom az Osztalékból szabadon című könyvben és jóval bővebben a videótréningben. (Ha egyikkel sem találkoztál még, akkor kezdésként szerintem nézd meg ezt az egy órás ajándék videót!)

Adódik a kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között lehetséges egyáltalán ilyen csúcsminőségű vállalatban akciós áron részesedést szerezni? Két eset fordulhat elő: kitörhet a teljes tőzsdei pánik, amikor gondolkodás nélkül szórják a részvényeket a „befektetők”, irreális mélységbe taszítva az árfolyamokat. (Hadd ne mondjam, milyen messze állunk ettől ma!) A másik eset pedig akár a jelenlegi részvénypiaci optimizmus közepette is előfordulhat: egy minőségi vállalattal kapcsolatban olyan negatív hírek látnak napvilágot, melyek kizárólag annak a részvénynek a piacán okoznak egyfajta izolált pánikot, ezáltal vételi lehetőséget generálnak a tudatos befektetők számára. A csúcsokat ostromló tőzsdén ez utóbbira tudok olyan közelmúltbeli példát mutatni, amiből sokat lehet tanulni.

A Flowers Foods (FLO) az USA egyik legnagyobb kenyérgyártója. 2016-ban, augusztus-szeptember környékén brutálisan összeszakadt a részvény árfolyama, mert hatósági vizsgálat indult ellene. A részletektől megkíméllek most – teljesen publikusak, ha érdekel, gyorsan megtalálod a lényeget – inkább a számokra összpontosítok. Ez a stabil osztalékfizető cég mintegy egy milliárd dollárt veszített a piaci értékéből a pánik hatására bekövetkezett részvényáresés miatt. Ezzel szemben a jogi ügyet végül 9 millió dollárból sikerült rendezni. Ugye nem szükséges grafikonon szemléltetni a 9 millió és az 1000 millió közti döbbenetes különbséget? (És ez a mértékű túlreagálás teljesen megszokott a tőzsdén, szerencsére.)

Nem meglepő, hogy a bizonytalanság elmúlásával azonnal kívánatosabbá váltak a Flowers Foods részvényei, így a hozzám hasonló, a pánik közepette bevásárló befektetők máris 30% feletti lebegő árfolyamnyereséget nézegethetnek, amellett hogy bőven 4% feletti, stabil dollár alapú osztalékhozamot szüretelnek. Szokásomhoz híven hozok egy idevágó idézetet, ami alátámasztja, hogy a jó cégeket igenis meg kell venni a legnagyobb pánik és bizonytalanság közepette.

„The future is never clear; you pay a very high price in the stock market for a cheery consensus. Uncertainty actually is the friend of the buyer of long-term values.” (Warren Buffett)

Mi a helyzet akkor, ha már a negatív hírek megjelenése előtt is volt Flowers Foods részvényed? Akkor bizony menthetetlenül benne voltál a zuhanásban, ami azonban egyáltalán nem baj! Ebben az esetben ugyanis tulajdonrészed volt egy kiváló fundamentumokkal rendelkező, stabilan fedezett osztalékot fizető vállalatban, amit hirtelen kevesebbre értékelt a piac. A legnagyobb hiba ilyenkor a pánikeladás, sokkal inkább érdemes további részvények vásárlásán gondolkodni.

Félelmetesen más a helyzet ugyanakkor, ha nem egy minőségi osztalékfizető cég részvénye szakad össze alattad! Ekkor esetleg nincs is komolyabb cégtörténet, gyengék a fundamentumok, osztalékról és osztaléktrendről egyáltalán nem beszélhetünk, a részvényárfolyam korábbi szárnyalását pusztán az eufória okozta, az ennek kifulladása nyomán bekövetkező meredek zuhanás pedig tartós veszteséget generálhat. Mitől térne vissza az árfolyam a korábbi irracionális magasságba, amikor soha, semmilyen alapja nem volt arra, hogy egy pillanatig is ott legyen? Ha ilyen részvényekben ülsz (szemben a stabil osztalékfizetőkkel), akkor olyan szerencsejátékot játszol, amivel az előttünk álló években rengetegen fogják megégetni magukat. (Nem vagyok jós, de a historikus értékeltséget jelző mutatókat azért követem…) Személy szerint kifejezetten várom ezt a kemény menetet, aminek végére tömegek dobják majd be a törülközőt „Soha többé részvényt!” felkiáltással. Volt már ilyen, és egészen biztosan lesz is még, ez pedig elhozza azt a széles körű leárazást, amit fentebb az első esetként említettem, és amitől rettentően távol állunk ma még.

A lényeget Sir John Templeton fogalmazta meg igazán találóan, mikor azt mondta, hogy nyomott áron csak olyankor tudsz vásárolni, amikor a tömeg eladni akar. Képesnek kell lenni ilyen helyzetben meghúzni a ravaszt! A részvény sem speciális „árucikk” abból a szempontból, hogy az árát ugyanúgy a kereslet-kínálati tényezők alakítják, mint bármi másét. Az extrém alacsony kamatkörnyezetben nyilván megnőtt a befektetők kockázatéhsége, hiszen ha az államkötvény nem fizet, akkor valahogy másképp kell pénzt csinálni. Első körben a bombabiztosnak ítélt, stabil vállalatok részvényeibe áramlott a tőke, ezek pedig épp az osztalékos célpontjaink, melyek többsége ennek megfelelően túlértékeltté vált. Nagyon észnél kell lenni ebben a környezetben a részvényválasztásnál, hiszen eddig még csak ultrarövid ízelítőt kaptunk, mi fog történni a „bombabiztos” részvények árfolyamaival, amint a kötvényhozamok felfelé mozdulnak, sokaknak azonban már ez is rémisztő volt.

Az osztalékrészvények túlárazottságát egyesek már „dividend bubble”-ként emlegetik, ami ugyan túlzó lehet, mégis részben egyet kell értenem vele olyan szempontból, hogy a mai környezetben tilos kizárólag az osztalékhozamra fókuszálva vásárolni! Úgy látom, hogy ma az tud okosan tőkét kihelyezni, aki túllát a hozam mutatón és egyéb értékeltségi szempontokat is figyelembe vesz. Az előző hírlevelet követő „felzúdulásra” válaszul szeretném tisztázni, hogy én továbbra is osztalékbefektető vagyok, aki elsősorban a kiszámíthatóan növekvő passzív bevételért cserébe helyezi ki a tőkéjét, ma azonban csak csukott szemmel, befogott orral és az eddig megszerzett tudásom, tapasztalatom többségét figyelmen kívül hagyva tudnék tisztán passzív bevétel megfontolás alapján vásárolni, úgy meg inkább nem akarok. Többek között ez hívta életre a prémium hírlevél ötletét, amiből egyrészt rengeteget lehet majd tanulni, másrészt egy esetleges piaci összeomlás idején épp olyan hasznos lesz, mint a mostanihoz hasonló, „túlfeszített árazású” környezetben.

Némi infó a haladásról: a relatív és abszolút értékeltség különbségét néhány rokonnak sokadig nekifutásra sikerült már érthetően elmagyaráznom, szóval előbb-utóbb összehozok majd egy közérthető anyagot a témában. Egyelőre a modellben vizsgált alapsokasággal nem vagyok teljesen elégedett, és hiába levelezek már minden nemzetközi osztalékos guruval, egytől egyig arról győzködnek, hogy lehetetlen összerakni, amit akarok. (Számomra az ironman is lehetetlennek indult, mégis megcsináltam, szóval nem adom fel, mert vannak még ötleteim.) Az előző hírlevél megjelenése óta egy korábban szintén lehetetlennek bélyegzett előszűrést úgy tűnik, hogy sikerül megbízhatóan megoldanom, mindössze évi 500 dollárért, így idővel ezt is be tudom építeni a modellbe. Az már biztos, hogy egy e-könyv vagy videósorozat kell majd ahhoz, hogy korrektül elmagyarázzam a rendszer hátterét és működését. Az időzítésről egyelőre csak annyit, hogy nagy csalódás lenne számomra, ha 2017-ben nem indulna el nemzetközi szinten is a dolog.

A tervek szerint emellett megírom az ironman-kalandom egyfajta önismereti, célmegvalósító (és ki tudja még milyen) könyv formájában, az utazásról pedig időnként felteszek majd egy-egy blogbejegyzést az OsztalékPortfólió oldalra, mert többen jelezték, hogy érdekelné őket. Tartalmas évnek ígérkezik 2017, és ez így van jól!

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes


comments powered by Disqus