OsztalekPortfolio.com
„Tudják, mi okoz nekem örömet?
Az osztalékaim beérkezése.”
(John D. Rockefeller)

Gyakori kérdések

Rengeteg levelet kapok. Amikor 2014-ben hobbiportálként elindítottam az OsztalékPortfólió oldalt, véletlenül sem főállású ügyfélszolgálatosként vizionáltam magam, aki napi több órában emailekre válaszol. Ennek ugyanis épp az "osztalékból szabadon" életmódom látná kárát. Segíteni ugyanakkor szeretnék!

Szerencsére az évek során azt tapasztaltam, hogy a legtöbben ugyanazokra kérdeznek rá, változatos formában. Összegyűjtöttem hát témakörönként csoportosítva azokat a kérdéseket, amik a leggyakrabban előfordulnak.

Arra kérlek, hogy mielőtt levelet írsz nekem, fusd át az itteni kérdések listáját! Nagy valószínűséggel gyorsabban kapsz így választ, mintha rám vársz. Ha pedig írtál nekem, és ezt a linket küldtem válaszul, akkor itt meg fogod találni, amire rákérdeztél, illetve az adott témát az itt leírtnál részletesebben nem szeretném kifejteni. Köszönöm a megértésed és a támogatásodat!

 

Brókerválasztás és számlanyitás

Melyik brókercégnél vezeted a számlád, és miért?

Az Interactive Brokers-nél nem találtam jobb szolgáltatót ár-érték arányban. Ez nem jelenti azt, hogy nem is létezik, de amerikai Social Security Numberrel nem rendelkező magyar állampolgárként a legtöbb neves brókercég nem is nyitna nekem számlát. Egyébként évek óta maximálisan elégedett vagyok az IB szolgáltatásával és a kommunikációjuk minőségével. Nem vagyok az ügynökük, nem vagyok érdekelt abban, hogy náluk nyiss számlát. Arra biztatlak, hogy nézz körbe, ismerd meg a lehetőségeidet és dönts a saját helyzetednek leginkább megfelelően! Ebben nem tudok segíteni, mert nem ismerem a piacon elérhető összes brókercég ajánlatának minden részletét, félretájékoztatni pedig nem szeretnélek.

Mekkora összeggel lehet náluk számlát nyitni?

Hivatalosan 10.000 dollárral, viszont kaptam már visszajelzést olyanoktól, akik tőlem tanultak, hogy ennek töredékével is sikerült. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Interactive Brokers nem veszi túl komolyan a honlapján feltüntetett minimum küszöb betartását.

Melyik számlatípust javaslod?

Az induló osztalékbefektetők túlnyomó többségének megfelelő, ha magánszemélyként, cash típusú számlát nyit. Ezen nem lehet hitelre részvényt venni, és szerintem ez nem is hátrány kezdőként. (Talán még később sem.)

Milyen pénznemben legyen a számla?

Ha az általam átadott megközelítést követed, akkor elsősorban USD-ben jegyzett amerikai részvényeket fogsz vásárolni, így a számlád pénznemének is érdemes lehet USD-t választanod. Én legalábbis ezt tettem.

Hogy a legolcsóbb és legegyszerűbb befizetni?

Amennyiben HUF-ban áll rendelkezésedre a befizetendő összeg, akkor célszerű az IB felületén azt megjelölnöd, hogy HUF-ban szeretnél hozzájuk befizetni. Ekkor megadják majd azt a magyarországi HUF bankszámlájukat, ahova utalhatod a pénzt. Az átutalás közlemény rovatát a kérésüknek megfelelően töltsd ki! Ha így csinálod, a pénzed rendkívül olcsón (egy belföldi átutalás díjáért) és nagyon gyorsan beérkezik. USD-re majd az IB platformján belül váltsd át a pénzt, mert jobban jársz így, mintha a bankod váltaná! Értelemszerűen, nem csak forint befizetésre működik ez a megközelítés. Abban a pénznemben igyekezz befizetni, amiben az összeg rendelkezésedre áll, és bent váltsd át dollárra!

Hogyan lehet a beutalt HUF-ot USD-re váltani?

Amikor ilyen technikai jellegű kérdésed van, érdemes rákeresned az Interactive Brokers oldalán a tudásbázisban! A devizaváltásról pl. itt találsz képernyőképekkel illusztrált útmutatót: https://ibkr.info/node/2059 (Ha nem tudsz angolul, és nem érted ezeket az útmutatókat, akkor ne nyiss számlát egy olyan brókernél, ami angol nyelven kommunikál!)

Van számlanyitási segédleted, útmutatód az Interactive Brokers-hez?

Nincs, mégpedig azért nem készítettem, mert „a Google a barátod”, és ha rákeresel, találsz írásos és videós formátumú segédleteket is. Egyébként sem olyan bonyolult a számlanyitás.

Valós adatokat kell megadni pl. a részvényes tapasztalatról?

Önbevallásos alapon működik a dolog, azaz nem fognak házhoz menni és ellenőrizni, hogy valóban kereskedtél-e már öt éve is részvényekkel. Véletlenül sem biztatlak valótlan adatok megadására, csak tárgyilagosan mondom, hogy nem Te lennél az első a világtörténelemben, aki ezen a ponton kicsit szépíti a tapasztalatait, annak érdekében, hogy a bróker egyáltalán engedélyezze neki a részvénybefektetést.

Milyen tőzsdei árfolyamadatokra kell előfizetni?

Ha hosszú távú osztalék befektetésben gondolkodsz, akkor jellemzően kevés tranzakciód lesz. Ezeket simán meg tudod valósítani real-time árfolyam előfizetés nélkül is. Megnézheted pl. a kiszemelt részvényed árfolyamát Google Finance-en, majd beteheted a látott érték fölé halványan a limit vételi megbízásodat. Kis számlaméretnél nem fizetnék elő adatokra, később viszont már nem spórolnék ezen a tételen.

Kis összeggel is érdemes elindulni?

Így válaszoltam erre egy korábbi hírlevélben: Ez az a kérdés, amit több száz alkalommal megkaptam már, mégsem tudok rá olyan színvonalú választ adni, amivel igazán elégedett lennék. Azért fussunk neki!
A kis portfólióval az a legnagyobb probléma, hogy a számlához kapcsolódó fix költségek a megtermelt osztalékok aránytalanul nagy százalékát felemésztik, ezáltal olyan alacsonyra húzzák le a befektetett tőkén várhatóan elért hozamot, hogy első látásra meg sem éri belekezdeni az osztalékbefektetésbe.
Őszintén megmondom, hogy ha már kezdetben is csak ezt a matekot nézed, akkor talán tényleg nem éri meg kis összeggel elindulnod. Ha viszont belátod azt, hogy az osztalékbefektetés egy életre szól, akkor valószínűleg el tudod fogadni, hogy valahogyan el kell kezdeni, és az első szakaszban nem annyira a hozamokra érdemes fókuszálni, hanem a tapasztalatszerzésre hajtani. Hiába írok én le és tanítok meg Neked bármit, szükséged van saját tapasztalatra! A legjobb, ha ezt még kis pénzzel szerzed meg, és folyamatos megtakarításokkal növeled a számlaméreted.
Amíg a hazai jutalékszintek állítólag vételenként 7$ körül mozognak, addig 700$ alatti összeget nem fektetnék be egy tranzakció keretein belül, mert szerintem még az 1%-os jutalékteher is a rablás kategóriába tartozik. Ha viszont 700$-onként tudsz egy-egy pozíciót nyitni a portfóliódba, akkor aligha lesz 10 vagy több elemű osztalékportfóliód, mert ha már ehhez elegendő pénzed van, akkor szerintem érdemesebb egy nemzetközi diszkontbrókernél számlát nyitni, ahol 1$-os jutalékokról és jóval komolyabb számlavédelemről beszélhetünk.
A kevés induló tőke és drága bróker kombinációja tehát szerintem alkalmatlan arra, hogy diverzifikált osztalékportfóliót tudj összerakni, és igazából a szabad szemmel látható pénztermelésre sem megfelelő. Átmeneti tanulási időszaknak fogd fel ezt a fázist, amin rendszeres megtakarítások segítségével igyekezz minél hamarabb átlendülni. Ha ez számodra elfogadhatatlan, és valami egyből működő, gyorsabb megoldást keresel, akkor az nem az osztalékbefektetés lesz. Ez az út sem való mindenkinek, a kezdetektől fogva őszintén kimondom ezt.
Nem lenne teljes a válasz, ha kihagynám, hogy sosem voltam igazán ebben a helyzetben, amire rákérdeztek, mivel volt induló tőkém. Éppen ezért az évek során találkoztam ugyan rengeteg olyan ajánlattal, hogy egyes újonnan induló amerikai brókercégek ingyenes részvényvásárlásokkal csalogatják az ügyfeleket és emellett ugyanazt a számlavédelmet kínálják, mint a nagyok, mégsem repültem rá ezekre a lehetőségekre, mert számomra nem voltak érdekesek. Mivel nincs saját tapasztalatom ezekkel a brókercégekkel, ezért még említés szintjén sem ajánlom őket. Ha érdekelnek ezek a lehetőségek, akkor „a Google a barátod”. Amennyiben a nyelvtudás hiánya akadályoz a keresésben vagy az ajánlatok részleteinek értelmezésében, akkor szerintem maradj meg a hazai brókercégeknél, és véletlenül se tartsd a pénzed egy olyan brókernél, akivel nem tudsz majd gördülékenyen kommunikálni a jövőben!

Meddig van biztonságban a pénzem az IB-n?

Röviden: 500.000 dollárig. Hosszabban pedig itt olvashatsz ennek mikéntjéről: https://www.interactivebrokers.com/en/index.php?f=ibgStrength&p=acc Ha maradt kérdésed, keresd vele közvetlenül a brókert és a Securities Investor Protection Corporation ("SIPC")-t! Tapasztalataim szerint mindketten készségesen fognak válaszolni.

Brókercégek között is diverzifikálsz, vagy csak az Interactive Brokersnél (IB) van számlád?

Eleinte szerettem volna, és azt tapasztaltam, hogy az igazán ismert amerikai brókercégek szóba se állnak velem Social Security Number nélkül. Végül arra jutottam, hogy az IB-nél nevesebb és komolyabb szereplőt aligha találok, aki szerződik is velem, ráadásul az évek során egyre több interakción keresztül bizonyították számomra, hogy mindent nagyon korrektül tudok velük intézni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy érzésem szerint a számlaméretem növekedésével párhuzamosan a válaszaik minősége és gyorsasága is fokozatosan javult.
Mi a legrosszabb, ami történhet velem az IB ügyfeleként? Két számlám van náluk, ezért ha borulnak, összesen 1 millió dollárig kártalanít az amerikai „befektető védelmi alap”, az aktuális számlaértékem függvényében. Ennél nem találtam jobbat, és mostanában nem is keresek. Időnként szoktak hívni hazai brókercégek telefonos értékesítői, de amikor megmondom, hogy IB-ügyfél vagyok, általában belátják, hogy nem tudnak jobbat ajánlani.
A lényeg, hogy olyan megoldást válassz, amivel nyugodtan alszol! Nem vagyunk egyformák. Ha Neked ehhez négy számla kell, és mindnek magyar szolgáltatónál kell lennie, akkor úgy csináld…

Érdemes lehet „játékpénzes” demo számlával indulni?

Brókertől függetlenül ez legfeljebb arra jó, hogy a felület kezelését megtapasztald. A befektetés pszichológiai oldaláról semmilyen tapasztalatot nem szerzel, amíg nem valódi pénzzel csinálod, így a demózásnak sok értelmét nem látom. A hosszú távú befektetési sikered kb. 90%-ban a pszichológiai tényezők kezelésén múlik majd.

Hogyan tudok részvényt venni az Interactive Brokers platformján?

Egyrészt választ kapsz erre is az oldalukon található tudástárban, másrészt készítettem régen egy rövid videót, ami segíthet: https://www.youtube.com/watch?v=Kj8XKEhz2EE

Mit gondolsz más brókercégekről? Kit ajánlanál még az IB mellett?

Csak az Interactive Brokers kondícióival, kommunikációjának minőségével és szolgáltatási színvonalával kapcsolatban van saját tapasztalatom. Nem tartanám korrektnek, ha a három említett tényező közül akárcsak az egyik ismerete nélkül véleményt alkotnék egy szolgáltatóról, ezért nem említek másik nevet.
Általánosságban mondom, hogy olyan brókercégnél biztosan nem tartanám a számlám, amelyik az osztalékok beérkezéséért díjat számít fel, mert ez a hozzáállás alapvetően ellenkezik a befektetési koncepciómmal.
Azzal persze érdemes tisztában lenni, hogy a tisztességesen működő brókercégek az általad megtermelt díjakból és jutalékokból élnek. (A nem tisztességesek ehelyett lenyúlják a tőkédet.) Osztalékbefektetőként túl sok díjat és jutalékot nem fogsz termelni, így vélhetően nem leszel a bróker álomügyfele. Az aktív kereskedőket sokkal jobban szeretik, mert az ilyen ügyfelek komolyabb nyereséggel kecsegtetnek. Az Interactive Brokers például díjat számít fel az alacsony aktivitásért, lsd. alább.

Mennyibe kerül az IB számla fenntartása? Meg lehet úszni az „inactivity fee”-t?

Havi 10 dollárt mindenképpen keresni akar rajtad az Interactive Brokers, ezért ha nem termeltél ennyi jutalékot (ami osztalékbefektetőként simán előfordul), akkor a különbözetet „inactivity fee” címszó alatt levonják. Amennyiben pl. 3 dollár jutalékot termeltél a hónap során, akkor 7 dollárt vonnak még, hogy összességében meglegyen a 10 dollárjuk. Nagyobb számlaméretnél már meg lehet ezt úszni, 100 ezer dolláros számla felett nincs ilyen díj. Itt olvashatsz erről: https://www.interactivebrokers.com/en/index.php?f=4969

Igaz, hogy minimum 100 darabot kell venni egy részvényből, mert kevesebbet nem enged a bróker?

Nem. Vehetsz egy darabot is, csak át kell írni a vételi tranzakciónál a mennyiséget. Azzal nyilván érdemes számolnod, hogy az IB esetén az 1 dolláros jutalék összeg 100 darab részvényig érvényes, viszont akkor is ennyit fogsz fizetni, ha csak egy darabot veszel.

 

Adózás

Hogyan adózik egy osztalékbefektető?

Ezt a választ adtam egy korábbi hírlevélben: Ugyan többször leírtam, hogy nem vagyok adószakértő, és ebben a kérdésben nem szeretek állást foglalni, mégis annyian találtok meg ezzel, hogy röviden megosztom, én hogy csinálom. (Az alábbi adókulcsok 2018-ban aktuálisak, folyamatos frissítésüket nem garantálom.)
Az USA részvények osztalékából az általam használt Interactive Brokers levon 15% forrásadót. Gyönyörű kimutatásokat küldenek, amikből látszik, hogy melyik naptári napokon, pontosan hány dollár osztalékbevétel érkezett a számlámra, és ebből mennyit vontak le forrásadó címén. Az éves összesítéskor minden ilyen tételt az adott napi MNB középárfolyamon szoktam forintra átváltani. (Az Excel pillanatok alatt megoldja ezt az elsőre horrorisztikus méretűnek tűnő feladatot.) A forintra átváltott osztalékbevételeket összegzem, és beírom a külföldről kapott osztalékok mezőbe az SZJA-bevallásban. A forintra átváltott forrásadó tételeket szintén összegzem, és beírom a bevallásba. A program innentől kiszámítja, hogy van-e még adófizetési kötelezettségem. Normál esetben, ha minden osztalékból valóban levonnák a 15%-os forrásadót és a levonások mindig az osztalékfizetések napján történnének, akkor nem keletkezne hazai adófizetési kötelezettség, mivel a jelenlegi SZJA kulcs is 15%. (Tapasztalatom szerint minimális eltérés mindig van, ezért egy szabad szemmel alig látható összeget még általában be kell fizetnem itthon.)
A lényeg, hogy véletlenül sem kell kétszer leadózni ugyanazt a jövedelmet! A forrásadó kulcsa pedig 15%-os, amit normális brókercég be is állít Neked.
Az adó mellett 14%-os EHO-t is kell fizetni az osztalékok után, ennek azonban van egy éves felső plafonja (450 ezer forint), és ez az összeg más forrásokból is töltődhet. Ilyen szempontból mindenki helyzete más, ezért sem okoskodok ebben a témában. TBSZ számlánál tudtommal az EHO-t megúszod, az USA részvények forrásadóját ugyanakkor mindenképp levonják, visszaszerezni pedig költséghatékony módon nem nagyon lehet.
Nekem abszolút működött, hogy amikor nem voltam biztos valamiben, kértem egy időpontot a NAV-tól és bementem hozzájuk kérdezni, végül egy írásos állásfoglalással távoztam, amire később hivatkozhatok. Ha maradt kérdésed az adózással kapcsolatban, próbáld ki Te is ezt!

2017-től a külföldi személyeknek az USA 30% forrásadót von le az osztalékból. Ebből 15%-ot majd év végén vissza lehet kérni. Tudod esetleg ennek a módját?

Tőlem 2017-ben sem vont 30% forrásadót az Interactive Brokers, de új ügyfelek esetén, kezdeti „alapbeállításként” mostanában valóban megteszi. Ez akkor történhet, ha az új ügyfél nem adta meg a megfelelő menüben az adózási státuszát (és esetleg az adóazonosítóját), így a bróker nem rendeli hozzá a számlájához az országok között meglévő adózási megállapodásnak megfelelő beállítást. Újra hangsúlyozom, hogy ez a megfelelő beállítás magyarok esetében 15%-os levonást jelent, és erre ezzel a konkrét IB-s linkkel is hivatkozhatsz.
Rengetegen fordultatok hozzám ilyen kérdéssel, és a visszajelzések alapján kivétel nélkül mindenkinek a helyzete megoldódott, aki írt ezzel kapcsolatban az Interactive Brokers-nek. Ők elmondják, hogy mit és hol kell beállítani, visszamenőleg viszont tudtommal nem fogják korrigálni a levonásokat.
Szerintem egyébként az USA-ból utólag visszakérni semmit nem lehet költséghatékony módon, így ha Tőled jelenleg 30%-ot vonogatnak, a helyedben azonnal írnék a bróker ügyfélszolgálatának.

Mi a véleményed a TBSZ számláról?

Vannak a konstrukciónak előnyei és hátrányai is. USA részvény esetén a 15%-os forrásadót mindenképp levonják tőled, így különbség a sima számla és TBSZ között az EHO-ban és a realizált árfolyamnyereség adózásában lehet. Amennyiben más forrásokból az EHO-d is ki van maxolva (az éves 450 ezer forintos felső határig), akkor máris csak a realizált árfolyamnyereség adózása lenne az egyetlen előny a TBSZ oldalán, és ezért cserében vállalnád a konstrukció minden kötöttségét. (Pl.: a tőke mellett az osztalékokat sem veheted ki, ill. utóbbit bajosan tudod költséghatékonyan újrabefektetni, minden évben új számlát kell nyitnod, stb.) Az én esetemben a TBSZ számla hátrányai túlkompenzálják az előnyét. Számolgass és gondolkodj, hogy neked megéri-e!


Kérdések az osztalékos stratégiával kapcsolatban

Miért veszel meg alacsonynak tűnő osztalékhozamot kínáló részvényeket is?

Azért, mert az induló osztalékhozam csak a teljes hozam három összetevőjének egyike! Mellette van még a növekedés és az értékeltségi szorzó változása is. Nagy hiba önmagában csak az induló osztalékhozamra fókuszálni, ahogy teljesen figyelmen kívül hagyni is. Ha megnézed ezt a videót, letisztul a kép: http://osztalekportfolio.com/egyszeruen_az_osztalekbefektetesrol

Mekkora hozamot lehet elérni osztalékbefektetőként?

Három komponensből adódik össze a befektetés teljes hozama, melyek az induló osztalékhozam, a cég eredménynövekedése és az értékeltségi szorzó változása. Kezdőként nem könnyű megérteni ezt az összetett hatásmechanizmust, viszont ha elolvasod a FALCON Method könyvet vagy megnézed ezt az ingyenes videót, akkor közelebb kerülsz a megoldáshoz. A kérdésre a rövid és jelentősen egyszerűsített válasz, hogy konzervatívan számolva, csak az osztalékkal és annak növekedésével kalkulálva reálisan 8-12% között lehet az éves hozam mértéke dollárban. (Amennyiben az értékeltségi szorzó is neked dolgozik, akkor ennél jóval magasabb hozamot is el lehet érni, de ezzel egyrészt nem szeretnélek kecsegtetni, másrészt a teljes hozam ezen komponense a legkevésbé kiszámítható, és egyáltalán nem időzíthető.)

Miért fektetnék alacsony osztalékhozamú részvényekbe, amikor a lakáskiadás többet hoz?

Véletlenül se hasonlítanám össze közvetlenül a két hozamot, itt le is írom, hogy miért elvi hibás ez a megközelítés: http://osztalekportfolio.com/blog/2017/05/06/ingatlan_vagy_osztalekbefektetes

Rendben van, hogy az induló osztalékhozamot és a várható osztalékemelési ütemet együtt érdemes mérlegelni, de hol találom meg a jövőbeli osztalékemelési ütemre vonatkozó infót?

Az osztalékemelések jövőbeli ütemét nyilvánvalóan nem lehet előre tudni, ahogy semmilyen más változó jövőbeli alakulását sem. A legjobb, amit tehetsz, hogy a rendelkezésedre álló infók alapján adsz egy konzervatív (!) becslést. Ha nagyon gyorsan akarod ezt megtenni, akkor csak a dripinvesting táblázat DGR számait és az MR% értékét nézd meg, majd ezekből adj egy óvatos becslést! Ha ennél jobban is ránéznél a részletekre, akkor a jelenlegi osztalékfedezettség értékes plusz infót nyújthat arra vonatkozóan, hogy mekkora tere van a jövőbeli osztalékemeléseknek, illetve ezzel kapcsolatban a menedzsment kommunikációt is elolvashatod az elemzői konferenciabeszélgetések leiratában.
Ha pl. azt nyilatkozza a vezetőség, hogy elérték a megcélzott kifizetési arányt, így mostantól az eredménynövekedés ütemével párhuzamosan tudják emelni az osztalékot, akkor értelemszerűen a múltbeli extrém magas DGR számokból nem érdemes kiindulni. Ez volt a helyzet a Target (TGT) esetében. A becslésed alapossága attól függ, mennyire szeretnél belemélyedni a vállalatról rendelkezésre álló infókba. Azt azért ne felejtsd el, hogy akármit is teszel, az eredményként kapott szám mindenképp csak becslés marad!

Mikor jön a következő tőzsdei összeomlás? Miért vásárolsz még előtte is?

Ezt válaszoltam egy korábbi hírlevélben: A piaci időzítés lehetetlen. Nem szoktam idézeteket lefordítani, de Peter Lynch gondolata megérdemel ennyit: „Nem emlékszem, hogy valaha láttam volna a Forbes leggazdagabb emberek listáján egy piaci időzítésben jeleskedő nevét. Ha valóban lehetséges lenne a részvénypiaci korrekciók előrejelzése, valaki már biztosan dollár milliárdokat keresett volna vele.”
Fogalmam sincs, mikor lesz összeomlás, de ha lehetne, akkor már holnapra kérném. Komolyabb mértékű legyen, mint a 2008-as (amit még megfelelő tudás nélkül éltem át), és sokkal tovább tartson, hogy legyen időm bőven bevásárolni.
Engem nem zavarna, hogy a jelenlegi számlaértékem a felére csökkenne, mivel elsősorban a portfólióm által termelt cash flowt nézem. Kérdés, hogy Te képes vagy-e erre? Ha nem, akkor valószínűleg nem fogod kiülni a következő zuhanást és ezért nem is maradsz majd hosszú távon osztalékbefektető.
Olyan ez, mint egy ingatlan: ha hozza rendszeresen azt a pénzt, amiért a tőkédet odatetted, akkor zavarnak-e az újságcikkek, amik szerint ma kevesebbért tudnád eladni, mint amennyiért vetted? Engem nem zavarnának, hanem inkább még több "olcsó cash flow" vételén gondolkodnék.
Nem tudom időzíteni a piacot. Meglátjuk, hogy mennyi szabad pénzem lesz a következő összeomláskor. Ha igazi válság lesz, az nem pár hónapig tart, szóval bőven lesz idő a portfólió rendezgetésére, átgondolására.
Addig pedig játssz el a gondolattal, hogyan érintene, ha egyik reggel arra ébrednél, hogy fele annyit ér a brókerszámlán lévő befektetésed, miközben kb. ugyanannyi bevételt tesz a zsebedbe! Szerintem ez az egy kérdés határozza meg, hogy csapásként vagy lehetőségként élsz majd meg egy összeomlást.

Miért nem veszel nem amerikai részvényeket?

Más a vállalati kultúra, éppen ezért az esetek többségében az éves osztalék mértéke együtt ingadozik az éves profit mértékével. Nem állítom, hogy egy európai részvény 10 éves időtávon kevesebb osztalékot tesz a zsebedbe (a vételárhoz viszonyítva), mint egy amerikai, azt viszont igen, hogy kiszámítható pénzáramlást csak a megfelelően kiválasztott amerikai részvény biztosít neked. Engem elsősorban ezért nem vonzanak a nem amerikai osztalékrészvények. Vannak persze példák az amerikai típusú osztalékpolitika USA-n kívüli megvalósítására, de ezek inkább kivétel számba mennek. Míg az amerikai piacon több száz részvényből válogathatok, addig a világ többi részén mindössze néhány tucatnyit elemezgethetnék.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az amerikai részvényekhez olyan adatszolgáltatások és elemzési keretrendszerek, adatvizualizációs eszközök állnak rendelkezésre, amik eredményeként elfogadható energia befektetés mellett megfelelő magabiztossággal tudok befektetési döntést hozni, míg pl. az európai részvények esetén ugyanez az idő és energia befektetés sokszor még a megbízható adatok fellelésére sem elég, akkor én inkább nem kérek az utóbbi kategóriából. Elég sok profi befektetővel levelezek, akik ugyanígy látják ezt a kérdést. Amíg az USA-ban mindig van vonzó árazás mellett elérhető minőségi kínálat, amit megfelelő tudás és tapasztalat esetén aránylag könnyű elemezni, addig a világ többi részén jóval kevesebb célpont megvizsgálásáért beletehetnék nagyságrendekkel több munkát. Emellett az amerikai cégek közül sokan globálisan működnek, így véletlenül sem az USA gazdasági prosperitására fogadok velük, ahogy azt már sokszor hangsúlyoztam.
Elemezési eszközöket, megfelelő forrásokat nem tudok Nektek adni USA-n kívüli részvényekre, mert ha ismernék igazán kiemelkedő minőségűeket, akkor már használnám őket, akár fizetős konstrukcióban is.

A magyar részvényeket hogy látod osztalék szempontból? Van olyan itthoni cég, amely jó lehet a kritériumaid alapján?

Egyáltalán nem foglalkozom magyar részvényekkel. Nincs tudomásom olyanról, ami évtizedeken keresztül emelte volna az osztalékát, vagy legalább sosem csökkentette volna. Aki ismeri a kritériumaimat, ezzel pontosan tisztában van.

Mi történik az osztalékokkal válságban, medve piacon? Miért vagy biztos benne, hogy ilyenkor sem vágnak osztalékot a cégek?

Nem vagyok biztos benne, mert 100%-os valószínűség csak utólag létezik. Bizonygathatnék múltbeli statisztikákkal, mégsem teszem, mert ezeket magától is eléri, aki igazán kíváncsi rájuk.
A logikai háttér szerintem jóval fontosabb a visszapillantó tükörnél. Ha egy vállalat nem részvénykibocsátással finanszírozza a növekedését (ahogy azt az MLP-k és REIT-ek sokszor teszik), akkor az üzleti működése teljesen független tud lenni a részvényének az árfolyamától. Ilyen esetben egy „sima” tőzsdei pánik nem szokott hatni az osztalékra olyan cégeknél, amik évtizedek óta akarnak és tudnak fizetni, emelni. Azért, mert a részvényárfolyam zuhan, a mögöttes vállalat üzletmenete és ezáltal az osztalékfizető képessége még nem feltétlenül változik. Ha pedig a képesség és a szándék is változatlan, akkor az osztalék is érkezni fog.
A legutóbbi válságban elsősorban a pénzügyi szektor vállalatai kényszerültek osztalékcsökkentésre, és ők sem a részvénypiaci pánik, hanem nagyon komoly fundamentális problémák miatt, amik a mögöttes üzletmenetüket érintették. Jöhet olyan válság, ami egyszerre érinti brutálisan számos szektor vállalatának üzletmenetét? Mondd meg Te, mert én nem vagyok jós! Ha jöhet, és még elhúzódó is lesz (!), akkor bizony lesznek osztalékcsökkentések, mert rövid távon ugyan lehet a mögöttes üzletmenettől elszakadó osztalékot fizetni, hosszabb távon viszont lehetetlen ilyet fenntartani, akármennyire is akarná egy vállalat vezetése.
Jelenleg (2018-ban) több mint 60 cég alkotja az osztalékportfóliómat. Néhány hibámtól eltekintve ezek olyan vállalatok, amik akarnak és tudnak is osztalékot fizetni. Személy szerint én nem valószínűsítek olyan hosszan elhúzódó válsághelyzetet, amiben ezen cégek mögöttes üzletmenete oly mértékben lenne érintett, hogy a teljes osztalékbevételem jelentősen csökkenhetne. Egy-két pozíció esetleges lecserélését pedig mindig túl fogom élni. Ennél stabilabb passzív bevétel termelő modellt, komolyabb biztonsági hálót én nem tudok elképzelni.

Hogyan fedezed a forint-dollár árfolyam mozgásából eredő kockázatot?

Újra egy hírlevélben adott válaszomat idézem: Nem használok erre opciókat vagy határidős ügyleteket, és a szó szoros értelmében semmivel nem fedezem ezt a kockázatot. Ennek a hátterében az áll, hogy kicsit máshogy állok hozzá ehhez a kérdéshez, mint a legtöbben. Jelenleg ugyan a megélhetési költségeim nagyrészt forintban merülnek fel, ennek megváltoztatása viszont szerintem pusztán döntés kérdése, hiszen élhetnék máshol is.
Amíg azt látom, hogy a havi átlagos osztalékbevételem dollárösszege a világ számos országában elfogadható megélhetést biztosítana, addig nem nagyon aggódok a forint-dollár árfolyamon. Ha véletlenül előáll egy olyan érdekes helyzet, hogy „meseország” forintja brutálisan felértékelődik, és forintban alig kapok valamit egy dolláromért (ami pedig máshol aránytalanul többet érne), akkor valószínűleg költözni fogok. Ennek a forgatókönyvnek a bekövetkezési valószínűsége megítélésem szerint nem túl magas.
Két dolgot mégis teszek a „kényszer költözési kockázat” kezelése érdekében: egyrészt elég komoly biztonsági ráhagyással számolok, azaz jóval magasabb havi osztalékbevételt építek fel, mint ami a megszokott életszínvonalam fenntartásához elég, így nem kell majd a devizapiac legkisebb rezdülésének eredményeként szedni a sátorfámat. Másrészt a forintban keletkező, befektetésre szánt bevételeimet rendszeresen váltom dollárra, és ezen átlagolós megoldás hosszú távú alkalmazásával igyekszem elkerülni azt, hogy egy-egy rövid távú, nagyobb árfolyammozgás érzékenyen érintsen portfólió szinten.

Mikor érzed azt, hogy egy részvény már annyira túlértékelt, hogy érdemes lenne eladni belőle?

Nálam ez nem érzésre megy. Érdemes letöltened két kattintással a FALCON hírlevél egy minta számát, amit publikusan elérhetővé tettem, és nézz meg benne egy „Valuation” táblát az egyik Top 10-es cégre! Értékeltségi szorzókat találsz ott (4 félét), ezek jelenlegi szintjét vetem össze a 3, 5, 10, 15 és 20 éves átlagos értékeikkel. Emellett arra is ránézek, hogy a jelenlegi osztalékhozam hol áll historikus összevetésben. Nincsenek fix küszöbök, de amikor minden paraméter a túlértékeltség irányába mutat, és tudnám is hova tenni az esetlegesen felszabadított tőkét, akkor eladok. (Az eladás kérdéséről egyébként beszélgettem a FAST Graphs nevű elemzőszoftver alapítójával, amikor Floridában jártam. Megosztottam a gondolatait egy korábbi hírlevélben, érdemes lehet beleolvasnod.)

Jó ötlet részvényt hitelre venni?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapok, hogy az Interactive Brokersnél cash vagy margin típusú számlát érdemes nyitni. Minden kezdőnek a cash típust szoktam javasolni, amin elvi lehetőség sincs hitelre részvényt venni. Nekem két számlám van, az egyik cash, a másik hitelezhető (margin).
A jelenlegi piaci helyzetben (2018 elején) a portfólióm 18%-a áll befektetésre váró dollárban. Szokatlanul magas ez a szint, mivel a megcélzott cash százalékom nulla körüli. Ez azt jelenti, hogy ha látok megfelelő lehetőségeket (amikből még nem vettem eleget), akkor szívesen kihelyezem az összes pénzem. A 0% körüli egyben azt is jelenti, hogy extrém helyzetben halvány mínuszba is hajlandó vagyok elmenni a margin számlámon, mivel véletlenül se hagynék ki egy rendkívül jónak tűnő lehetőséget azért, mert abban a pillanatban nincs szabad pénzem.
A hitel igénybevételével kapcsolatban azonban szeretnék tisztázni néhány dolgot. Soha nem mernék arra játszani, hogy „majd az alacsony hitelkamatot törlesztik a hitelből megvett részvényem osztalékai”. Sokan írtatok ilyet, nekem viszont ez több okból sem fér bele. A másik, amit gyakran megkapok, hogy „csak konzervatív 40-50% hitelt veszek igénybe a számlaméretemhez képest”. Az őszinte reakcióm: ha ez szerinted konzervatív, akkor mi lenne a bevállalós? Ezen a piacon a jelenlegi számlaértéked 50%-át hitelként felvenni már felér egy bátortalan öngyilkossági kísérlettel a szememben. Nézzük, miért mondom ezt, és én hogyan számolok!
Tegyük fel, hogy 700.000 dolláros osztalékportfólióm van az Interactive Brokersnél. Nem mondom, hogy ekkora, és azt sem, hogy nem. Egyszerűen csak számolni szeretnék egyet vele, illusztrációképpen. Ha 50%-ot esik a piac (amire azért láttunk már példát a történelemben), akkor máris csak 350.000 dollárt érne ez a portfólió. Mi lenne, ha egy ilyen pánik helyzetben a szeretett brókerem már nem is annyira szívesen hitelezné az ügyfeleinek a számlaértékük többszörösét, hanem jóval konzervatívabbá válna? Abszolút el tudom ezt képzelni! Ennek alapján viszont véletlenül sem szeretnék ott állni egy 300.000 dollár körüli hitellel, amikor kapok egy emailt, hogy van x napom egy jelentősebb összeget befizetni vagy a mélyponton eladni a pozícióimból. (Sokan kapnak majd ilyen emailt, remek bevásárlási lehetőségeket teremtve nekem, nekünk.)
Egy ma 700.000 dollárt érő számlát valahol 100-150 ezer dollár körüli összeggel hiteleztetnék be maximum. És most jön a lényeg: ezt véletlenül sem a mostani piaci értékeltség mellett tenném, hanem csakis akkor, amikor már a szomszédok a lépcsőházban elfordulnak, ha meglátnak, mert tudják, hogy közöm van az addigra szitokszóvá süllyedt részvényekhez. A mostani hangulatban miért vennék fel hitelt? (A szomszédok egyébként nem tudják. Egyet kivéve.)
Azért jó értékalapú befektetőnek lenni, mert a helyes cash management valamennyire bele van kódolva a megközelítésünkbe. Egy túlvett piacon nem fogsz helyet találni az összes pénzednek, míg egy agyonvert piacon annál inkább vennél igénybe plusz finanszírozást. Az átlag befektető épp ennek az ellenkezőjét csinálja. Ne vegyél igénybe hitelt! Főleg ne csúcsokat ostromló piac idején! Amit pedig eddig konzervatívnak gondoltál, az nagy valószínűséggel nem az, ha nem állna ki egy 50%-os piaci visszaesést és a brókered ezzel párhuzamosan várható szigorítását.


The FALCON Method

Miben más a FALCON Method hírlevél mögött álló részvénykiválasztási folyamat a magyar könyvben és tréningben átadotthoz képest?

Itt válaszolok erre részletesen: http://osztalekportfolio.com/premium_hirlevel

Mi a különbség a hírlevélben szereplő Top 10-es lista és a Top Pick részvények között? Hogyan lehet például, hogy a Top 10-es lista első helyezettje nem kerül be a Top Pick-jeid közé?

Sokszor megkapom ezt a kérdést, változatos formákban. A rövid válasz, hogy a Top 10 szinte teljesen mechanikusan áll elő, míg a Top Pick rész tartalmazza a szubjektív véleményemet is. A Top 10-es táblázatban szereplő pontszám (score) a többtényezős kvantitatív rangsorolás eredménye. Elsősorban az osztalékhozam és a növekedési paraméterek alapján számítódik, ahogy azt a FALCON könyvben is írom.
A Top 10-be már csak azok a részvények kerülnek, amik az abszolút küszöbértékeket is teljesítik, illetve historikusan alulértékeltnek tűnnek (vagy legalább fair értékeltnek). A relatív pontértékeket csak azért teszem közzé, hogy látni lehessen, mennyire lennének távol egymástól a cégek, ha csak a pontszám számítana. De nem csak az számít!
Míg tehát a Top 10 egy historikus bizonyítékokon alapuló (evidence-based) rendszer lefuttatásával áll elő, minimális emberi belenyúlással (pl. a nagyon hektikus cash flow képet mutató cégek kiszűrésével), addig a Top Pick részvények az aktuális "étlapról való választásaimat" tükrözik. Az aktuális étlap pedig a legfrissebb Top 10-es lista és a FALCON Portfólióban tartott részvények: ezek közül jelölöm meg, hogy melyeket venném legszívesebben. A Top Pick kiválasztás ennek megfelelően szubjektív! Írom is a FALCON könyvben, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezzel túl lehet teljesíteni a szinte mechanikus rendszert, viszont mivel fontos, hogy hosszú távú buy-and-hold stratégia mellett csak olyan részvényekbe fektessünk, amiket leginkább nyugodtan tudunk tartani, ezért jelölöm ki ezeket.
Nem fogsz egzakt módon képletté formálható logikát találni abban, hogy miként lesz a Top 10-ből a Top Pick csoport. Valakinek külön tetszik, hogy megosztom a véleményemet és válogatok, míg mások inkább ragaszkodnak a táblázathoz. Többször írtam már, hogy ma olyan a piac, hogy én nem venném meg a Top 10-et válogatás nélkül.

Hol vannak a magyar videók, és hogy tudom megnézni őket?

Ha FALCON hírlevél előfizető vagy, akkor minden egyes hírlevélhez kapsz egy magyar nyelvű összefoglaló, magyarázó videót. Ezekhez manuálisan tudok Neked hozzáférést adni, tehát írnod kell nekem egy emailt, és kérned! A videókat itt találod: http://osztalekportfolio.com/falcon_method_videok

Mit kérdezhetek emailben?

Mielőtt írsz nekem, kérlek olvasd el az idézetet, amit Eric Barker könyvéből emeltem ki:

„Ha egy elfoglalt embernek több oldalas emailt írsz, azzal nem azt mutatod, hogy mennyire komolyan gondolod a dolgot, hanem inkább azt, hogy őrült vagy. Tiszteld az idejét és fogd rövidre! Igazán jó kérdések feltételével meg lehet alapozni egy kapcsolatot, a kulcsszó viszont az „igazán jó”! Sose kérdezz olyat, amire egy sima Google kereséssel választ találnál! Vésd ezt kőbe, írd fel vérrel az íróasztalod fölé, tetováltasd magadra!”

Nem tudtam volna szebben megfogalmazni, minden szavával egyetértek. A hozzám beérkező töménytelen mennyiségű kérdés 99%-ára a Google instant és minőségi választ adna. A „kedvenc” kérdéseimet mégis ideírom, mert véletlenül se szeretnék ilyeneket kapni.

Találtam egy érdekesnek tűnő részvényt. Mi a véleményed róla?

Sem kapacitásom, sem kedvem nincs a százasával beérkező emailek alapján számtalan részvényt végigelemezni. Amelyik részvényeket megtalálod a FALCON hírlevélben, azokról a megalapozott véleményemet is olvashatod ott. Amelyik részvényeket a portfóliómban látod, azokat ugyan követem, olyan részletességű véleményt azonban nagy valószínűséggel nem tudok alkotni róluk, mint a hírleveles cégekről. Ha pedig a kettő közül egyik helyen sem látod a részvényt, amire kíváncsi vagy, akkor legalább egy napomat venné igénybe az olyan szintű véleményalkotás, amit szívesen felvállalok. Ennek megfelelően ilyen kérdésekre nem válaszolok. Ha önállóan szeretnél véleményt formálni egy vállalatról, akkor használd alapul a tudásanyagokat, amiket elérsz a honlapon! Ha FALCON hírlevél előfizető vagy, és valamelyik hírleveles elemzés következtetése nem világos (a magyar nyelvű magyarázó videó megnézése után sem), akkor kérdezz nyugodtan, szívesen segítek!

Ha megmutatom a portfóliómat, elmondod róla a véleményed?

Nem. Véletlenül se vállalok semmi olyat, ami a személyes pénzügyi tanácsadás irányába mutat, vagy amire ezt „egy kis jóindulattal” rá lehet fogni. Nincs ehhez jogosultságom, és nem is szeretnék ilyet szerezni. Ehelyett a tudást adom át, ami alapján Te magad tudsz reális képet alkotni a portfóliódról, illetve megtalálni a számodra megfelelő célpontokat.