A napi egy óra olvasás abszolút minimumnak számít nálam. Rájöttem, hogy nem kell újra feltalálnom a kereket, hiszen abban vagyok igazán jó, hogy azonosítok egy problémát, őszintén tudok róla beszélni annak minden vetületével együtt, majd a „feltárást” követően gyakorlatilag mindent elolvasok az adott területtel kapcsolatban. Mindezt addig csinálom, amíg a megválaszolandó kérdésekre lefordított probléma lehetséges (bizonyítottan működő!) megoldásai egy lépésről lépésre alkalmazható, egyszerű rendszerré állnak össze a fejemben.

Bátran merem állítani, hogy befektetési témában a magyarországi profi befektetők döntő többségénél is többet olvastam. Amikor ilyen mennyiségű időt és energiát fektetsz valamibe, megmagyarázhatatlan módon elkezdesz együtt gondolkodni azokkal, akiktől rengeteget tanultál. Sorra jönnek a gondolatkapcsolódások és olyan felvetések, megérzések, hogy XY az eddig tőle olvasottak alapján most ezt tenné, ezt gondolná. (Guy Spier, neves befektető is nyíltan ír arról, miként került közelebb Warren Buffett gondolkodásához a „matching and mirroring” technika segítségével.)

Azért írtam le mindezt, hogy láss valamit az érzés hátteréből, ami elfogott júliusban a következő mondat olvasása közben: "Stocks are the new bonds." Ez állt egy elemzésnek titulált anyagban, amit számos helyen hivatkoztak. Az első megérzésem az volt, hogy ennek a mondatnak legalább annyira nem lett volna szabad megjelennie, mint a klasszikus "this time it’s different"-nek, már oly sokszor a történelem során.

Szerintem a tipikus "utolsó mondatok" kategóriájába tartozik ez a főcím, és ha egyszerű sablon szerint működne a tőzsde, a megjelenése után akár azonnal jöhetne is az összeomlás. A piac azonban tartósan is képes "kotta nélkül játszani", így véletlenül sem szeretnék instant zuhanást jósolni. Gondolkodásra késztet ugyanakkor, hogy már az alapkezelő óriás Vanguard is egyértelmű jelét adta az osztalékrészvények túlárazottságának egyik aktívan kezelt alapja lezárásával. Aggaszt továbbá, hogy több általam évek óta követett „szakértő” ma már olyan eszközosztályokat javasol befektetésre, melyektől korábban óva intett. (pl. mortgage REIT kategória) A hitelesség, integritás kérdése erősen háttérbe tud szorulni, ha valaki a Forbes szakértője lesz, és pénzért futószalagon ajánlásokat kell produkálnia.

A hozamszomj tömegeket terel egyre kockázatosabb eszközök felé, miközben menetrendszerűen megjelentek a megváltást ígérő opciós varázslók is, akik különféle technikákkal turbóznák fel a részvények által kínált egyre alacsonyabb osztalékhozamot. A baj csak az, hogy nincs ingyen ebéd: a másik fél nem véletlen fizet azért az opcióért, amit ezek a „szakértők” kiíratnak (eladatnak) tudatlan ügyfeleikkel. Sokan vesznek most drága leckéket a piacon, a részvények pedig véleményem szerint megmutatják majd, hogy nagy hiba tisztán kötvény típusú befektetésként tekinteni rájuk. A végjáték időzítése nyilván kérdéses, én azonban nem sietek sehova, a megfelelő tudás és eszközök birtokában az adott mondat olvasását követően egyet hátralépve figyelem az eszement piaci száguldást. Számomra új időszámítás kezdődött, és drámai változás hiányában csak az extrém jó vételekre vagyok hajlandó szabad szemmel is látható összeggel rámozdulni.

Egy ilyen piacon talán az a legnehezebb, hogy helyén tudd kezelni a dolgokat: nem te lettél zseni egyik napról a másikra, hanem a vízszint emelkedése egyszerűen minden hápogó kacsát megemelt. Az egyik általam kezelt számla 93%-a készpénzben áll, a fennmaradó 7%-ot kitevő részvénypozíciók ugyanakkor jellemzően 10-25% közötti pluszban vannak. Tisztán látom, hogy nem én vagyok ekkora fenomén, és mivel hosszú távra építkezek (építkeznék), nem is tudok örülni ennek az értékeltségi szintnek. Racionálisan egy dologra tudom felhasználni a kialakult helyzetet: saját számlámon csökkenthetem néhány korábban túlhúzott pozícióm méretét, még akkor is, ha a felszabaduló pénzt nem tudom azonnal újra befektetni.

Nagyon észnél kell most lenni. Úgy érzem, tömegével fognak elvérezni azok, akik egy adott szereppel azonosítják magukat. Nekik ugyanis mindenképp csinálniuk kell valamit, hiszen ők BEFEKTETŐK. (A piac zseniális tanító, csak elég drágán dolgozik. Amíg nem késő, gondolkodj el rajta, mi marad, ha lehámozod magadról az összes szerepedet? Mondjuk ezeket: szülő, alkalmazott/vezető, élettárs, sportoló, befektető, férfi/nő. Ezek mind „csak” tanult szerepek.)

Én továbbra is a szisztematikus, tudatosan végrehajtott vagyonépítésben, ezzel együtt a lassú, de biztos meggazdagodásban hiszek. Az ironman triatlonos projektem sikeres lezárása után a bevezetőben írt módon elkezdtem egy új „problémakörben” olvasgatni, így most a Mindless Eating című nagyszerű könyvből idézek egy erősen idevágó gondolatot: "No one goes to bed skinny and wakes up fat. Most people gain (or lose) weight so gradually they can’t really figure out how it happened."

A jövőd kulcsa a ma kialakított szokásaidban van, ráadásul az irányod minimális megváltoztatása hosszú távon már nagyon jelentős különbségeket eredményez abban, hova jutsz végül. A részvénypiac most bőven ad lehetőséget a gondolkodásra, tanulásra, saját rendszered tökéletesítésére, a kapkodást és hozamhajszolást hagyd meg másnak, ha rám hallgatsz!

"Las Vegas is busy every day, so we know that not everyone is rational," (Charles Ellis)

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes