Többen kérdezték az elmúlt hetekben, hogy miről írok majd a magyar hírlevélben, ha a „részvény ötleteket” egy ideje a nemzetközi változatban osztom meg. Szeretném továbbra is megtartani a hazai verziót, mégpedig azért, hogy az osztalékbefektetés útján járók vagy éppen elindulók számára hasznos infókat, véleményeket osszak meg, illetve néhány felmerülő kérdést megválaszoljak. Ennek szerintem abszolút van értelme, aki pedig ennél többet (vagy mást) szeretne, megtalálja a thefalconmethod.com oldalon. Az előzőeknek megfelelően ezúttal néhány olyan kérdésre válaszolok, amit sokszor és sokan feltettetek, és menthetetlenül mindenkiben felmerülnek, aki elindul ezen az úton.

Hogyan fedezed a forint-dollár árfolyam mozgásából eredő kockázatot?

Nem használok erre opciókat vagy határidős ügyleteket, és a szó szoros értelmében semmivel nem fedezem ezt a kockázatot. Ennek a hátterében az áll, hogy kicsit máshogy állok hozzá ehhez a kérdéshez, mint a legtöbben. Jelenleg ugyan a megélhetési költségeim nagyrészt forintban merülnek fel, ennek megváltoztatása viszont szerintem pusztán döntés kérdése, hiszen élhetnék máshol is.
Amíg azt látom, hogy a havi átlagos osztalékbevételem dollárösszege a világ számos országában elfogadható megélhetést biztosítana, addig nem nagyon aggódok a forint-dollár árfolyamon. Ha véletlenül előáll egy olyan érdekes helyzet, hogy „meseország” forintja brutálisan felértékelődik, és forintban alig kapok valamit egy dolláromért (ami pedig máshol aránytalanul többet érne), akkor valószínűleg költözni fogok. Ennek a forgatókönyvnek a bekövetkezési valószínűsége megítélésem szerint nem túl magas.
Két dolgot mégis teszek a „kényszer költözési kockázat” kezelése érdekében: egyrészt elég komoly biztonsági ráhagyással számolok, azaz jóval magasabb havi osztalékbevételt építek fel, mint ami a megszokott életszínvonalam fenntartásához elég, így nem kell majd a devizapiac legkisebb rezdülésének eredményeként szedni a sátorfámat. Másrészt a forintban keletkező, befektetésre szánt bevételeimet rendszeresen váltom dollárra, és ezen átlagolós megoldás hosszú távú alkalmazásával igyekszem elkerülni azt, hogy egy-egy rövid távú, nagyobb árfolyammozgás érzékenyen érintsen portfólió szinten.

Hogyan adózik egy osztalékbefektető?

Ugyan többször leírtam, hogy nem vagyok adószakértő, és ebben a kérdésben nem szeretek állást foglalni, mégis annyian találtok meg ezzel, hogy röviden megosztom, én hogy csinálom.
Az USA részvények osztalékából az általam használt Interactive Brokers levon 15% forrásadót. Gyönyörű kimutatásokat küldenek, amikből látszik, hogy melyik naptári napokon, pontosan hány dollár osztalékbevétel érkezett a számlámra, és ebből mennyit vontak le forrásadó címén. Az éves összesítéskor minden ilyen tételt az adott napi MNB középárfolyamon szoktam forintra átváltani. (Az Excel pillanatok alatt megoldja ezt az elsőre horrorisztikus méretűnek tűnő feladatot.) A forintra átváltott osztalékbevételeket összegzem, és beírom a külföldről kapott osztalékok mezőbe az SZJA-bevallásban. A forintra átváltott forrásadó tételeket szintén összegzem, és beírom a bevallásba. A program innentől kiszámítja, hogy van-e még adófizetési kötelezettségem. Normál esetben, ha minden osztalékból valóban levonnák a 15%-os forrásadót és a levonások mindig az osztalékfizetések napján történnének, akkor nem keletkezne hazai adófizetési kötelezettség, mivel a jelenlegi SZJA kulcs is 15%. (Tapasztalatom szerint minimális eltérés mindig van, ezért egy szabad szemmel alig látható összeget még általában be kell fizetnem itthon.)
A lényeg, hogy véletlenül sem kell kétszer leadózni ugyanazt a jövedelmet! A forrásadó kulcsa pedig 15%-os, amit normális brókercég be is állít Neked.
Az adó mellett 14%-os EHO-t is kell fizetni az osztalékok után, ennek azonban van egy éves felső plafonja (450 ezer forint), és ez az összeg más forrásokból is töltődhet. Ilyen szempontból mindenki helyzete más, ezért sem okoskodok ebben a témában. TBSZ számlánál tudtommal az EHO-t megúszod, az USA részvények forrásadóját ugyanakkor mindenképp levonják, visszaszerezni pedig költséghatékony módon nem nagyon lehet.
Nekem abszolút működött, hogy amikor nem voltam biztos valamiben, kértem egy időpontot a NAV-tól és bementem hozzájuk kérdezni, végül egy írásos állásfoglalással távoztam, amire később hivatkozhatok. Ha maradt kérdésed az adózással kapcsolatban, próbáld ki Te is ezt!

Itt a vég kezdete, és Te épp most veszel részvényeket? Hozzám közelállók (ámbár pénzügyi szempontból másképpen gondolkodók) buzdítanak egyfajta képzelt biztonság felé, ami most a részvénybefektetésektől való távolodást jelentené.

És hol tartanak pénzügyileg ezek a Hozzád közelállók? Szerintem mindig olyantól fogadj el tanácsot, akivel az adott területen szívesen cserélnél. A piaci időzítés lehetetlen. Nem szoktam idézeteket lefordítani, de Peter Lynch gondolata megérdemel ennyit: „Nem emlékszem, hogy valaha láttam volna a Forbes leggazdagabb emberek listáján egy piaci időzítésben jeleskedő nevét. Ha valóban lehetséges lenne a részvénypiaci korrekciók előrejelzése, valaki már biztosan dollár milliárdokat keresett volna vele.”
Fogalmam sincs, mikor lesz összeomlás, de ha lehetne, akkor már holnapra kérném. Komolyabb mértékű legyen, mint a 2008-as (amit még megfelelő tudás nélkül éltem át), és sokkal tovább tartson, hogy legyen időm bőven bevásárolni.
Engem nem zavarna, hogy a jelenlegi számlaértékem a felére csökkenne, mivel elsősorban a portfólióm által termelt cash flowt nézem. Kérdés, hogy Te képes vagy-e erre? Ha nem, akkor valószínűleg nem fogod kiülni a következő zuhanást és ezért nem is maradsz majd hosszú távon osztalékbefektető.
Olyan ez, mint egy ingatlan: ha hozza rendszeresen azt a pénzt, amiért a tőkédet odatetted, akkor zavarnak-e az újságcikkek, amik szerint ma kevesebbért tudnád eladni, mint amennyiért vetted? Engem nem zavarnának, hanem inkább még több "olcsó cash flow" vételén gondolkodnék.
Nem tudom időzíteni a piacot. Meglátjuk, hogy mennyi szabad pénzem lesz a következő összeomláskor. Ha igazi válság lesz, az nem pár hónapig tart, szóval bőven lesz idő a portfólió rendezgetésére, átgondolására.
Addig pedig játssz el a gondolattal, hogyan érintene, ha egyik reggel arra ébrednél, hogy fele annyit ér a brókerszámlán lévő befektetésed, miközben kb. ugyanannyi bevételt tesz a zsebedbe! Szerintem ez az egy kérdés határozza meg, hogy csapásként vagy lehetőségként élsz majd meg egy összeomlást.

Mit csinálsz azokkal a pozíciókkal, amik a portfóliód növekedése miatt ma már túl kicsi százalékos súlyúra zsugorodtak?

A jelenlegi portfólióméretem kb. 2%-ával indultam annak idején, szóval esetemben nagyon is releváns ez a kérdés. (Az extrém alacsony 2% részben annak köszönhető, hogy számos „érdekes magyar befektetésbe” volt pénzem beragadva, amiket időbe telt kiszabadítani. Nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni azokat a „szervezőket”, akik még ma is szabadlábon vannak, ezért erről az életszakaszról keveset szoktam nyilatkozni.) Utólag áldásnak tekintem, hogy amikor rátaláltam az osztalékbefektetésre, a pénzem java fölött épp nem tudtam rendelkezni. Ennek köszönhetően kicsiben indulhattam, és még aránylag kicsiben követtem el azokat a hibákat, amik a rendszerem összeállításához és finomításához elengedhetetlenek voltak.
A mini pozikat egyébként egyszerűen kezelem: ha jelenleg is vonzó értékeltségűnek látom valamelyiket, akkor arra szívesen ráveszek. Ez persze csak akkor igaz, ha időközben a cég híreinek követése kapcsán nem került a szemem elé olyan infó, ami alapján inkább nem akarok többet az adott részvényből. Épp az a mini pozik egyik nagy előnye, hogy elkezdem általuk követni a céget.
Ha nem éppen alulértékelt egy ilyen pozíció (és az esetek többségében jelenleg ez a helyzet), akkor én simán csak tartom. Nem adom el, amíg nem válik extrémen túlértékeltté, mivel engem nem zavar, hogy jelenleg kb. 60 elemű az osztalékportfólióm. Az osztalékbefektetést egy izgalmas utazásnak fogom fel, ami alatt minden egyes hónapban megveszem azokat a minőségi részvényeket, amiket a piac kedvező áron kínál, így pedig csak idő kérdése, hogy egész sok cégben váljak tulajdonossá. Ha Téged zavar a sok elemű portfólió, akkor ki kell találnod egy metódust, ami alapján azonosítod az eladásra ítélt cégeidet. Nincs erre egzakt képlet, Neked kell megtalálnod, hogy milyen megoldással érzed jól magad annyira, hogy ki is fogsz tartani mellette. Én egyébként kifejezetten előnyösnek látom, hogy a számos mini pozimon keresztül képbe kerülhettem sok minőségi céggel, így egy következő leárazáskor jóval magabiztosabban nyúlok majd hozzájuk.

***

Szívesen megtartom a kérdés-válasz formátumot, ha szeretnétek. Ezzel kapcsolatban úgy tudtok visszajelzést adni, hogy a www.slido.com oldalon beírjátok az „Enter event code” mezőbe a 7005-ös számot, majd magyar nyelven felteszitek a kérdéseteket, illetve szavaztok a már ott lévő kérdések közül arra, amire szeretnétek választ kapni a következő hírlevélben. Ha minden igaz, az oldal úgy működik, hogy csak néhány napig él ez a lehetőség. (Ha tudtok a célnak jobban megfelelő online eszközt, osszátok meg velem, és akkor a jövőben azt használjuk majd.) Egy próbát megér a dolog, hátha lesz rá érdeklődés…

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes