Az elmúlt napok részvénypiaci csapkodása és a pánikkeltő vezércikkek „kissé” átformálták, hogy miről szeretnék most írni. Igyekszem néhány olyan üzenetet belefoglalni ebbe a hírlevélbe, melyek átgondolása sokat segíthet azoknak, akik „a pályán akarnak maradni”, és nem adják fel máris az eredetileg hosszú távra tervezett részvénybefektetést.

Fogadd el: van, amit nem lehet optimalizálni!

Azt a döntést, hogy melyik részvényből, melyik pillanatban, pontosan mennyit vegyél, csak abban az esetben lehetne egzakt módon optimalizálni, ha ismernénk az adott részvények jövőbeli árfolyampályáját.
Amint ennek képtelenségét belátod, egészen nyilvánvalóvá válik, hogy a görcsös tökéletességre törekvés sok jót nem eredményezhet, inkább csak rosszul érzed magad tőle. Ha pedig rossz érzéssel tölt el a részvénybefektetés, akkor kizárt, hogy évtizedekig a pályán maradj! (Ami szerintem alapkövetelmény ennél a műfajnál.)

Hogyan tudod mégis jó érzéssel kihelyezni a pénzedet egy idegesen csapkodó piacon? Úgy, hogy már előre meghatározod a célpontjaidat, amiket szívesen látnál a portfóliódban, és belövöd azt az árszintet is, ahol megvennéd őket. Sir John Templeton például ezt követően előre be is adta a limitáras vételi megbízásait, mivel belátta, hogy az adott pánikhangulatban lehet, hogy meggondolná magát, és nem akart teret engedni az érzelmeinek. Megfontolandó! Semmi olyat nem tett ezzel, amit ne tudnál lemásolni.

Attól viszont, mert egy részvény gyönyörűen esik, és elérte a vételi áradat, még nem fog a vásárlásodat követően varázsütésre visszaemelkedni. Teszteld magad, hogy mennyire tudod érzelmileg kezelni ezt a helyzetet, és ennek megfelelően határozd meg, hogy hány lépésben, mekkora tranzakciók keretében veszed meg a célpontjaidból a kívánt mennyiséget! Én a sok apró lépésben építkezés híve vagyok, és egyáltalán nem zavar, ha egy részvényből 20-szor is vennem „kell”, mert az ármozgás ezt indokolja. Ismerek persze olyanokat is, akik egyben lerendezik a vételt, és utána rá se néznek a piacra. Mindkét verzió tud működni, kérdés, hogy melyik áll közelebb a habitusodhoz. 2015 júniusában írtam ezt a cikket, és nagyon javaslom, hogy most olvasd újra, mert abszolút aktuális a kérdés, amin elgondolkodtat!

Akkor mégis hogy lehet tervezni a portfólió súlyozását?

A portfóliód súlyozását laboratóriumi környezetben hibátlan tökéletességgel meg lehet tervezni. Pl. a 10.000 dollárodat ezresével, tíz különböző, és természetesen más-más szektor csúcsvállalatait megtestesítő leárazott részvénybe fekteted be. Amint kidolgoztad a mesteri tervet, a szép fehér köpenyedben kilépsz a laborból és nyakig csap sárral a melletted elszáguldó busz. Üdv a valóságban! Ahol gyakran egyszerre csak egy szektor van leárazva, hogy csupán egy apró problémát említsek a gyakorlati megvalósítás kapcsán…

Mosolyogva emlékszem vissza arra az időre, amikor 80 dollár alatti árszinten megállás nélkül vettem a Philip Morris részvényeit, mert annyira kiemelkedően félreárazottnak láttam őket. Megállást végül csak az parancsolt, hogy 10% fölé emelkedett a portfóliómban a pozíció súlya, amit azért már soknak éreztem. Ugorjunk néhány évet! Még ezen az agyontemetett, „összeesett” piacon is 25% feletti pluszban vannak ezek a részvényeim, és itt jön a mondanivaló lényege: a pozíció súlya a mai (!) portfóliómban még ezzel a felértékelődéssel együtt is mindössze 3,5%. Utólag visszanézve, bátran vehettem volna még…

Honnan tudtam volna akkor, hogy mekkora lesz a portfólióm évek múltán, és ennek megfelelően mekkorára olvadhat benne a Philip Morris súlya? Sehonnan! (Tudod, a jós nem én vagyok. Őt egy másik hírlevélben kell keresned.) És honnan tudom most, hogy mekkora lesz a portfólióm 3-5-10 év múlva? Pont ugyanennyire sehonnan! 36 éves leszek lassan, és amit csinálok, azzal olyan jól érzem magam, hogy akár több produktív évtized is állhat előttem. Megtippelni se tudom, mennyi pénz vándorol majd hozzám annak ellenértékeként, hogy emberek ezreinek segítek elindulni egy működő vagyonépítési irányba. Szerencsére nem is kell megtippelnem.

Mit eredményez ez a bizonytalanság? Két dolgot. Egyrészt ma már kevésbé aggódok a súlyozásokon, amit láthatsz is, ha FALCON előfizetőként van hozzáférésed a portfólióm összetételéhez. (Az elmúlt hetekben elég látványos bevásárlást rendeztem.) Másrészt akárhányszor hozzám fordul valaki egy olyan kérdéssel, hogy x dollárja van, hány részre ossza, hogyan tervezzen portfóliót vele, én mindig azt szoktam mondani, hogy szerintem az induló összegnél sokkal fontosabb, hogy mennyit tud majd előreláthatóan rendszeresen hozzátenni. Az osztalékbefektetés a folyamatos építkezésről szól, és nem az induló összegről.

Vásároltam már hitelre részvényt, de…

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapok, hogy az Interactive Brokersnél cash vagy margin típusú számlát érdemes nyitni. Minden kezdőnek a cash típust szoktam javasolni, amin elvi lehetőség sincs hitelre részvényt venni. Nekem két számlám van, az egyik cash, a másik hitelezhető (margin).

A jelenlegi piaci helyzetben a portfólióm 18%-a áll befektetésre váró dollárban. Szokatlanul magas ez a szint, mivel a megcélzott cash százalékom nulla körüli. Ez azt jelenti, hogy ha látok megfelelő lehetőségeket (amikből még nem vettem eleget), akkor szívesen kihelyezem az összes pénzem. A 0% körüli egyben azt is jelenti, hogy extrém helyzetben halvány mínuszba is hajlandó vagyok elmenni a margin számlámon, mivel véletlenül se hagynék ki egy rendkívül jónak tűnő lehetőséget azért, mert abban a pillanatban nincs szabad pénzem.

A hitel igénybevételével kapcsolatban azonban szeretnék tisztázni néhány dolgot. Soha nem mernék arra játszani, hogy „majd az alacsony hitelkamatot törlesztik a hitelből megvett részvényem osztalékai”. Sokan írtatok ilyet, nekem viszont ez több okból sem fér bele. A másik, amit gyakran megkapok, hogy „csak konzervatív 40-50% hitelt veszek igénybe a számlaméretemhez képest”. Az őszinte reakcióm: ha ez szerinted konzervatív, akkor mi lenne a bevállalós? Ezen a piacon a jelenlegi számlaértéked 50%-át hitelként felvenni már felér egy bátortalan öngyilkossági kísérlettel a szememben. Nézzük, miért mondom ezt, és én hogyan számolok!

Tegyük fel, hogy 700.000 dolláros osztalékportfólióm van az Interactive Brokersnél. Nem mondom, hogy ekkora, és azt sem, hogy nem. Egyszerűen csak számolni szeretnék egyet vele, illusztrációképpen. Ha 50%-ot esik a piac (amire azért láttunk már példát a történelemben), akkor máris csak 350.000 dollárt érne ez a portfólió. Mi lenne, ha egy ilyen pánik helyzetben a szeretett brókerem már nem is annyira szívesen hitelezné az ügyfeleinek a számlaértékük többszörösét, hanem jóval konzervatívabbá válna? Abszolút el tudom ezt képzelni! Ennek alapján viszont véletlenül sem szeretnék ott állni egy 300.000 dollár körüli hitellel, amikor kapok egy emailt, hogy van x napom egy jelentősebb összeget befizetni vagy a mélyponton eladni a pozícióimból. (Sokan kapnak majd ilyen emailt, remek bevásárlási lehetőségeket teremtve nekem, nekünk.)
Egy ma 700.000 dollárt érő számlát valahol 100-150 ezer dollár körüli összeggel hiteleztetnék be maximum. És most jön a lényeg: ezt véletlenül sem a mostani piaci értékeltség mellett tenném, hanem csakis akkor, amikor már a szomszédok a lépcsőházban elfordulnak, ha meglátnak, mert tudják, hogy közöm van az addigra szitokszóvá süllyedt részvényekhez. A mostani hangulatban miért vennék fel hitelt? (A szomszédok egyébként nem tudják. Egyet kivéve.)

Azért jó értékalapú befektetőnek lenni, mert a helyes cash management valamennyire bele van kódolva a megközelítésünkbe. Egy túlvett piacon nem fogsz helyet találni az összes pénzednek, míg egy agyonvert piacon annál inkább vennél igénybe plusz finanszírozást. Az átlag befektető épp ennek az ellenkezőjét csinálja. (Egy január végi hír: „TD Ameritrade CEO says he has never seen client cash levels this low, clients highly active in markets.” Remek kontraindikátor.)

Ne vegyél igénybe hitelt! Főleg ne most! Amit pedig eddig konzervatívnak gondoltál, az nagy valószínűséggel nem az, ha nem állna ki egy 50%-os piaci visszaesést és a brókered ezzel párhuzamosan várható szigorítását.

Hiszti helyett perspektíva

A legjobban egyébként az zavar, amikor olyan emaileket kapok, amikből kiderül, hogy a kezdő befektetők az első napok pluszait dédelgetik. Nem elírás! Az első néhány nap eredményei alapján dicsérik a módszeremet és vonnak le mindenféle következtetést. Rendszerint olyasmit válaszolok erre, hogy „lesz még a számlád óriási mínuszban is, ne aggódj!”. Semmi személyes nincs ebben, egyszerűen csak szélmalomharcot vívva igyekszem az emberek fejében helyre tenni, hogy a tőzsde nem egy olyan automata, amire naponta ránézünk és megállapítjuk, hogy „ma mennyit nőtt a pénzünk”. Amikor aztán kiderül, hogy itt lefelé is tudnak mozdulni az árak (normális esetben, amire sajnos rég láttunk példát), akkor jön a befordulás. Jobb már most szembenézni a realitásokkal, ezért nem vagyok mindig szimpatikus az emailes válaszaimmal.

A fent említett 50% mínusz egyébként egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott. Itt is megosztom a Facebookra valamelyik nap kitett Charlie Munger gondolatot, miszerint ha ezt valaki nem tudja érzelmileg kezelni, akkor inkább ne is fektessen részvénybe, és mondjon le a kiemelkedő hozamról, mert ez csak azoknak jár, akik érzelmileg elég érettek!

"In fact, you can argue that if you're not willing to react with equanimity to a market price decline of 50% two or three times a century you're not fit to be a common shareholder, and you deserve the mediocre result you're going to get compared to the people who do have the temperament."

A jelenlegi esést hosszabb távú perspektívába helyezve egyébként azt kell mondanom, hogy eddig még egy egészséges mértékű korrekciót sem láttunk, ami pedig természetes velejárója (lenne) a piacnak. Ha már ez is megviselt érzelmileg, akkor dolgozz még magadon, vagy tényleg ne fektess részvénybe! Az amerikai részvénypiac összességében továbbra is drága, mindössze egyetlen szegmensét árazták le hihetetlen mértékben, éppen ezért ott tartottam nagybevásárlást 2018 eddigi részében. A FALCON hírlevelesek szépen végig is követhették ezt.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes