Rengeteg érdekes visszajelzést kaptam a márciusi hírlevéllel kapcsolatban, mivel más volt, mint a korábban megszokottak. Úgy látom, hogy helyenként pontosításra, kiegészítésre szorul, amit egy hónapja leírtam, ezért a mostani bevezető egy részét ennek szentelem. Emellett megkísérlem megválaszolni az egyik legösszetettebb kérdést, amit fel lehet tenni, és persze fel is tesztek.

A hitelesség nem összeg függvénye

Többen írjátok, hogy azért vagyok hiteles számotokra, mert vélhetően komoly összeget fektettem osztalékrészvényekbe, így tényleg arról beszélek, amit csinálok. Szerintem ez a logika nem feltétlenül helyes, és ezt egy példával tudom a legjobban megvilágítani. Mostanában 4-5 olyan ember is megtalált, akik milliárdos értékű, saját tulajdonú ingatlan portfóliót értékesítettek, és a vagyonukat osztalékrészvényekbe szeretnék befektetni. Ha valamelyikük tényleg meglépi ezt, akkor hirtelen a hitelességi rangsor csúcsára katapultál majd pusztán azért, mert több pénze lesz osztalékrészvényekben?

Szerintem a hitelességet nem ez adja. Még ha egyáltalán nem is értesz egy témához, azt akkor is fel tudod mérni, hogy mennyire tisztán érthető és logikusnak tűnő valakinek a gondolatmenete. Ha el tudom magyarázni neked az osztalékra fókuszáló befektetési megközelítés lényegét úgy, hogy azt mindenféle előképzettség nélkül megérted, ráadásul szinte magától értetődőnek látod az egymásból következő gondolatokat, az megfelelő alap lehet ahhoz, hogy hitelesnek minősíts. Azért, mert ilyen hatást csak olyan ember tud elérni, aki tényleg rengeteg időt fektetett az adott téma feldolgozásába.

Figyeld meg, hogyan beszél egy olyan előadó, aki páratlan hétvégéken sztárbefektető kurzusokat tart, párosakon pedig a technikai alapú devizakereskedés rejtelmeibe avat be! (Tudtommal nem nagyon él olyan ember, aki egyszerre mindkét területen kiemelkedő teljesítményre képes.) Sokkal zavarosabb lesz az előadásmódja, mint egy olyan valakinek, aki valóban arról beszél, amit csinál, és nem pusztán jól csengő rendezvénycímekkel próbál pénzt kiénekelni a zsebedből. Azt tapasztaltam, hogy a többség nem mer kérdezni az ilyen rendezvényeken, pedig kérdések nélkül semmi nem derül ki az előadóról! Legutóbb például egy 300 fős konferencián hallottam egy előadást lakás befektetési alap témában, amit sikerült úgy megtartani, hogy épp csak az üzenetnek az a része került elhallgatásra, hogy mennyibe is kerül a kedves ügyfélnek az adott konstrukció. A közönség soraiban mellettem ülők csak annyit mondtak a felvetésemre, hogy nekik eszükbe sem jutott ez a kérdés (sem).

Aki kiáll elétek, az azért tegye, mert nincs rejtegetni valója, ellenben értéket tud adni nektek! Egyébként is lehet azt érezni, hogy „mennyire van egyben” valaki, szóval a befektetései kommunikált nagyságrendjénél azért érdemes továbblépni a hitelesség megítélésénél. Kínosan kevesen maradnak majd fenn a rostán.

Kemény tél Bukarestben

Éves szinten 50-70 könyvet szoktam elolvasni, és az előző hírlevél ezen részével kapcsolatban is bőven kaptam megjegyzéseket. Annyi kiegészítést fontos hozzátennem, hogy nem csak olvasok és jegyzetelek, hanem amikor nagy ritkán tényleg olyan könyv akad a kezembe, ami totálisan telibe talál, akkor a komfortzónámból erősen kilépve fel is kelek a fotelből és cselekszem.

Nagyjából másfél éve olvastam egy könyvet, ami közben végig azt éreztem, hogy nagyon kíváncsivá tesz, és mindenképp át akarom élni a benne leírtakat. (Nem befektetési témájú volt.) Addig túrtam a netet, míg megtaláltam azoknak a képesített szakembereknek a listáját, akik a könyv írója által létrehozott intézethez tartoztak. Az európaiak közül többel felvettem a kapcsolatot, kérdezgettem őket, és kértem árakat is. Ausztriában például elég szép összegért kaphattam volna meg a szolgáltatást, miközben egy bukaresti hölgy visszaírta, hogy ezért ő nem kér pénzt, mert számára az a díjazás, hogy másoknak segíthet. Megfogtam annyi eurót, amennyit Bécsben kértek volna el, és pár nappal később, hajnalban már az embermagasságú hótorlaszokba ásott keskeny utcákon botorkáltam Bukarest szélén, hogy bekopogjak a megadott címen lévő kis „irodába”. Nem bántam meg. (A bécsi színvonalú pénzt pedig odaadtam, mert így éreztem korrektnek.)

Lehet, hogy évekig nem jön szembe olyan könyv, ami ennyire megmozgat, viszont amikor a kezedbe kerül, akkor végre kezdesz valamit? Neked nem feltétlenül kell brutális télben Bukarestbe utaznod, de sokan még az Interactive Brokers számlájukat is évek óta nyitják a kényelmes karosszékből, holott állításuk szerint rongyosra olvasták és agyonjegyzetelték az Osztalékból szabadon könyvet, annyira betalált náluk. Van az a pont, amikor tenni is kell valamit, az olvasmány halom hízlalása önmagában nem hoz változást az életedben.

Túltoljuk a mérhető területeket

Mindig kerülhetne magasabb szám a havi osztalékbevételeimet összesítő Excel táblába, és mindig lehetne pár perccel gyorsabb maratont futni, mint az aktuális legjobb eredményem. Mégis totálisan üresnek érezném az életemet, ha a számszerűen mérhető célok végeláthatatlan javítgatására áldoznám az időmet. Pedig az emberek 99%-a pontosan ezt teszi. A legdurvább pedig az egészben, hogy mindig a következő mérföldkő elérésétől várják a boldogságot. „Majd akkor leszek boldog, ha már eltartanak az osztalékbevételeim.” Tudod mi fog változni akkor? Semmi. Hacsak az nem, hogy már nem tudod a pénzkeresési kényszerre fogni azt, hogy nem érzed jól magad a bőrödben. Az igazán érdekes önmunka itt kezdődik, ehhez képest egy osztalékportfóliót felépíteni sétagalopp.

A legutóbbi előadásomat egy Jim Carrey idézettel zártam: „Bárcsak mindenki gazdag és híres lehetne, megszerezve mindent, amiről valaha is álmodott! Akkor végre látnák, hogy nem ez a válasz…” Én egyelőre az élet pénzügyi területén tudok leginkább segíteni a megszerzett tapasztalataimmal, és bár a sorok között láthatod, hogy nem vagyok olyan sekélyes, hogy szabadidőmben a dollárjaimat számolgassam és semmi más ne mozgasson meg, mégis úgy érzem, hogy más területekkel kapcsolatban egyelőre inkább nem osztom meg a felismeréseimet, tapasztalataimat. (Ezért porosodik a „nulláról ironman” kalandról szóló könyvem 200 oldalas kézirata is több mint egy éve anélkül, hogy foglalkoznék vele. Az az anyag nem annyira a sportról szól.)

Hova tűntek a részvények a magyar hírlevélből?

Főként az újonnan csatlakozók kérdezik ezt, a válasz pedig, hogy átköltöztek a FALCON hírlevélbe, és jobb helyen is vannak ott. Akit tényleg konkrét célpontlisták és elemzések, vélemények érdekelnek, az havi rendszerességgel kap 40 oldalnyi anyagot és egy 40-60 perces magyar nyelvű videót. Ez alapján már bőven el lehet indulni! A szakmaiságomat ott élem ki, nemzetközi mércével mérve is magas szinten. (Ha bárki más nyújtana ilyen minőséget, inkább én is előfizetnék rá, mint hogy saját hírlevél szolgáltatást csináljak, mert aránytalanul kényelmesebb lenne.)
A magyar hírlevél megmarad plusznak, amíg van mondanivalóm, mert úgy érzem, hogy az itt leírtak legalább annyira fontosak a hosszú távú sikerhez, mint az, hogy melyik 3 részvényt vedd meg az adott hónapban.

Ki vesz egyáltalán alacsony osztalékhozamú részvényt?

Az, aki megérti, amit a legutóbbi előadásomban példák során át részleteztem: a teljes hozamod három forrásból származhat, és ezek közül csak egy az induló osztalékhozam! Rengeteget változtam én is az évek során, és amióta az osztalékaim stabilan eltartanak, azóta kisebb súlyt helyezek az instant cash flow komponensre és nagyobbat a minőségre, növekedésre, félreárazottságra. Ha nem változnék, nem vettem volna az elmúlt hetekben Disney részvényt, 1,7%-os osztalékhozammal. (Látod, mégis van konkrét részvény említés itt is.)

Peti pedig feltette a megválaszolhatatlan kérdést, amit mégis bevállalok.

Mikor éri meg eladni egy olyan osztalékrészvényt, ami a vételi árszinthez képest már jelentősen felértékelődött? Egy példán keresztül: a FALCON Portfólióban is szereplő Grainger részvénnyel 73%-os pluszban vagyunk, és ha a mai megnövekedett értékre vetítjük az osztalékát, akkor bizony csak 1,7%-ot hoz éves szinten az ott dolgozó pénz. (A befektetett tőkére vetített osztalékhozamunk eközben 3% feletti.) Megéri áttenni ezt a pénzt egy olyan részvénybe, ami ma még inkább alulárazottnak tűnik és a felszabaduló tőkénk több osztalékot is hozna általa? Mondjuk egy 6%-os osztalékhozamú ingatlanos cég részvényébe?

Expliciten alátámasztható válasz csak akkor létezne, ha előre tudnánk a meglévő részvényünk és a rendelkezésre álló alternatívák jövőbeli árfolyam és osztalék pályáit, ami nyilván lehetetlen. Mégsem szeretném ezt a kérdést itt rövidre zárni, csak azért írtam ezt le, hogy innentől inkább a gondolataim megosztására számíts, és ne egy karakteres igen/nem válaszra.

Azért is örülök a kérdésnek, mert így hivatkozhatok a legfrissebb Buffett-levélre, ami alig pár hete jelent meg. Megtudjuk belőle, hogy az S&P 500 index 10 éves túlteljesítésére kötött fogadásának „letétbe helyezett” tétje eredetileg diszkontkincstárjegybe volt befektetve (legalábbis ennek az amerikai megfelelőjébe). Időközben olyan piaci helyzet állt elő, hogy a fogadás félidejében, 5 évvel a lejárat előtt (!) már a végső érték 95,7%-án el lehetett adni ezt a kötvényt. Ha tartották volna, akkor a hátralévő 5 évben éves szinten mindössze 0,88%-os hozamot hozott volna a beletett pénz. A 0,88%-os előretekintő éves hozam ugyan nagyon alacsonynak tűnt, de még így sem volt biztos, hogy jobban fognak járni, ha félidőben átteszik a pénzt máshova (pl. Berkshire részvénybe), mivel a fogadás 2017 év végi lejártakor az aktuális tőzsdei hangulat erősen befolyásolja az alternatívaként választott részvény realizálható értékét. Vedd észre, hogy ez mennyivel egyszerűbb eset, mint az „A részvény” kontra „B részvény” példa, amire Peti rákérdezett! Itt legalább az egyik befektetés jövőbeli pályája ismert volt, és még így sem tudott egyértelmű döntést hozni Buffett sem. (Csak hogy lelőjem a poént: végül Berkshire részvénybe tették át a pénzt, Buffett személyes garanciavállalása mellett, hogy ha elborulna a piac, akkor magánvagyonából kiegészíti a részvények eladáskori értékét 1 millió dollárra, hogy a nyertes által választott alapítvány megkapja az eredetileg ígért összeget.)

Miután elfogadtad, hogy nem igazán lehet tudatosan optimalizálni a kérdést, forgasd a fejedben egy kicsit azt a gondolatot is, hogy minél több eladási és vételi döntést hozol, annál több a hibalehetőséged, a tranzakciós költséged és az adókötelezettséged is! Emellett érzésem szerint, ha azt a gyakorlatot követed, hogy folyamatosan igyekszel jobbra cserélni a meglévő pozícióidat, akkor előbb-utóbb a konstans nyugtalanság, állandó „cselekedni akarás” állapotába evezed magad, ami rendkívül kontraproduktív, ám erre csak utólag fogsz ráébredni.

Természetesen, ha minden pénzed be van fektetve, és az egyik részvényedet túlértékeltnek látod (a Grainger véletlenül sem az, különben küldtem volna eladási alertet a FALCON hírleveleseknek), akkor kereshetsz helyette egy jobbnak tűnő pozíciót. Ezzel kapcsolatban vedd észre azt, ha folyamatosan ezt csinálod, a döntés után viszont már soha ne nézz vissza! Nálam tapasztaltabb befektetők mondják, hogy utólag szinte minden ilyen eladási döntésük hibásnak bizonyult.

A legnagyobb hibalehetőséget szerintem az aktivitás túlzásba vitele hordozza magában. Buffett 40 feletti nyereségszorzóval sem adta el az átmenetileg túlértékelt Coca-Colát. Soha ne legyen nagyobb befektetési hibád, mint egy jó áron megvett minőségi részvény hosszú távú tartása, akármilyen utat is járjon be az árfolyama! Abszolút nem tartom jó iránynak a „már behozott az árfolyamával előre X évnyi osztalékot, ezért most inkább eladom” típusú gondolkodást. Korlátozd magad a könnyű döntésekre és minimális aktivitásra, ahogy a legújabb Buffett-levél is kiemeli!

„Stick with big, easy decisions and eschew activity.”

Találkozzunk személyesen!

Nagyságrendileg 300 igen választ kaptam arra a kérdésre, hogy van-e kedvetek egy kérdés-válasz felépítésű, pár órás meetup jellegű rendezvényre. (Olyannyira szívesen fogadom a kérdéseket, hogy előadást nem is tartok majd, inkább beszélgetünk. Emlékszel még, mit írtam ezzel kapcsolatban a hírlevél elején?) A válaszok alapján érdemesnek látom, hogy megszervezzek egy ilyen összejövetelt, és amint lesz hír ezzel kapcsolatban, szólni fogok. Köszönöm a véleményeket és ötleteket! Ha nem találkoztál a szavazással, akkor itt tudsz ránézni és visszajelzést adni: https://goo.gl/forms/A3ITczSGDvRywnsd2

Legutóbb elmondtam a véleményemet az alapítványokról és jótékonysági szervezetekről is, mostanra viszont úgy néz ki, hogy sikerül előrelépni ebben a kérdésben. Első körben 50 darab Osztalékból szabadon könyv juthat el érdeklődő középiskolásokhoz, adományként. Szeretném látni, hogy sül el ez az akció, és kedvező esetben sokkal több könyvet is veszek, hogy segíteni tudjak vele. Egyébként a kiadó is mellém állt, és ezeket a példányokat kedvezőbb áron hozhatom el. Minden ilyen támogatásért hálás vagyok.

Végül, de nem utolsó sorban, azt tapasztalom, hogy nagyon sok embernek segít az újonnan összeállított gyakori kérdések listája a honlapon. Érdemes átpörgetned, mielőtt kérdést teszel fel.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes