Az előző hírlevél megjelenése óta eltelt néhány hét igen tartalmas volt részvényvásárlások, történések és felismerések szempontjából is, így bőven szolgáltatott témát a hírlevélhez. Bízom benne, hogy valamelyik rész nálad is betalál és elgondolkodtat egy kicsit.

Ki korán kel…

Hétvégén kora reggel levittem a kutyát, és dolga végeztével a társasházi kukatároló felé vettük az irányt. Nagyjából félálomban voltam még, de így is felfigyeltem rá, hogy a szelektív tárolók közül a műanyagos tetején van egy nagy IKEA-s láda, amiben LEGO-nak kinéző dolgok vannak. Belekotortam, és úgy tűnt, hogy tele van LEGO-val. Felsétáltam a kutyával, és közben pörögtek a gondolataim.

A mai LEGO árak mellett ki az, aki kitesz egy szemlátomást nem kis mennyiséget a szemetes tetejére? Ott van valami teljesen ingyen, ami egész biztosan értéket képvisel! Hogyan tudnék ebből kihozni valamit? Mintha láttam volna már olyan hirdetést korábban, amiben LEGO-t vásárolnának fel, kilós áron.

Nagyjából itt tartottam, amikor felértünk a lakásba, és megosztottam Anikóval, a párommal, hogy izgat ez a frissen felfedezett LEGO-kérdés. Az első reakciója ilyesmi volt: „Nem értem, miért pörögtél rá erre, nem látok benne semmi érdekeset.” Mire ezt végigmondta, már egy telefonos Google kereséssel találtam is három LEGO felvásárlót, mobilszámokkal, és a kilónkénti árról is kezdett elképzelésem lenni. Fordultam is vissza a ládáért, ami továbbra is ott volt, mivel nem sokan kelnek korán hétvégén a társasházunkban, plusz sok időt nem vesztegettem a leírtak átgondolásával.

A ládából kiöntött, gyorsan átnézett, majd szatyorba töltött LEGO 8,25 kilót nyomott a mérlegen. Nem nagyon akartam itthon raktározni, ezért pár órán belül leadtuk azon a helyen, ahol a legkorrektebb stílusban mondtak árat. Huszonötezer forint volt a kuka tetején, csak talán nem mindenki látta volna meg ezt benne, mert az elsődleges felhasználáson (a játékon) túl a másodpiac létezése már nem annyira köztudott. (Annyit tennék még hozzá, hogy véletlenül sem volt célom a maximumot kihozni a helyzetből, inkább igyekeztem gyorsan túladni a LEGO-n, mivel számomra magának a történetnek nagyobb értéke volt, mint plusz ötezer forintnak, amiért több időt és energiát kellett volna beletenni.)

Mi köze mindennek a befektetéshez? Csak annyi, hogy ebben a történetben minden benne van! A részvénypiacon is kitesznek időről időre igazi kincseket a kuka tetejére, amikben valamiért a többség már csak akkor látja meg az értéket, amikor újracsomagolva, jóval magasabb áron tolják az orra elé. Épp az egyik kedvenc részvényemmel esett meg ilyesmi az elmúlt hetekben, így nem kis mennyiséget tudtam belőle vásárolni, ahogy azt a FALCON hírlevél legújabb magyar videójában említem is. Az egész befektetés arról szól, hogy meglátod az értéket ott és akkor, amikor a többség inkább elfordul. Részvények esetén szerintem ez ugyanolyan pofonegyszerű tud lenni, mint a LEGO-s példában, ha betartasz néhány alapszabályt. Szükség van persze önálló gondolkodásra és határozottságra akkor is, amikor a többiek „nem látnak semmi érdekeset” a célpontodban. Most, hogy negatív hőst csináltam Anikóból, tovább is léphetünk :)

A legveszedelmesebb csapda: „Vagy időd van, vagy pénzed!”

Ha nincs a kis vizslám, egész biztosan nem bóklászok korán reggel a kukák környékén. Kutyám viszont azért lett, mert szerencsés módon átlendültem egy mélyen gyökerező hiten. Édesanyám egész gyerekkoromban azt hajtogatta, hogy „kutya csak kertes házba való”, így ez felnőttkorban is megkérdőjelezhetetlen alapigazság volt számomra. A gondot az okozta, hogy egyszer egy rendezvényen leíratták velem, hol látom magam 5 év múlva, és egy odavetett fél mondat is rákerült a papíromra, ami így szólt: „…és van egy vizslám”. Mivel hetente újraolvasom az akkor leírtakat, és döbbenetes hogy szinte az egész valóra válik, elkezdett foglalkoztatni ez a vizsla-kérdés. Elhatároztam, hogy leinfózom, kik a minőségi tenyésztők, és végighívom őket, hátha sikerül valamelyikkel egy jót beszélgetni. Ekkor még talán abban bíztam, hogy megerősítik édesanyám állítását, de valós mentségem igazán nem maradt a halogatásra miután a sokadik helyről hallgattam meg, hogy „Vehetsz te egy ezer négyzetméteres kastélyt is, a vizslád ott fog feküdni a lábadnál. Azt pedig egy pillanatig se gondold, hogy majd lemozgatja magát egyedül a kertben! Egy vizslával foglalkozni kell, mozgatni kell.” Lara vizsla azóta kellemesen beilleszkedett az ironman és maraton edzéstervembe. Mégis miért írtam ezt le?

Azért, mert az élet más területein is tele lehetsz olyan hitekkel, amiknek semmi közük a valósághoz! (Illetve számodra valósággá válnak, de ez megint más kérdés.) Pénzügyi téren a leggyilkosabb hit szerintem a „Vagy időd van, vagy pénzed. Egyszerre nem lehet mindkettő.” Épp mostanában hallottam egy ismerősöm szájából, és beugrott, hogy én is totálisan ez alapján éltem, amíg fel nem fedeztem az osztalékbefektetést. Vagy rengeteget dolgoztam, és akkor nem volt időm élvezni a pénzt, vagy pedig lazábbra vettem, és akkor bizony nézegetni kellett a boltban az árcédulákat.

Voltam egyszer Tony Robbins londoni rendezvényén, ahol komolyan foglalkoztunk a hitrendszer kérdésével. Tony azt mondta, ha van egy hited, ami nem szolgál téged, akkor írd újra! Nem elég persze leírni, hogy „egyszerre lehet pénzem és szabadidőm is”, mert ettől ezt még nem fogod elhinni, kár lenne becsapni magad! Viszont ha ezt az új hitet szemléltetésként egy asztal lapjaként fogod fel, és szép sorban teszel alá támaszként szolgáló lábakat, akkor nincs mentség, felülíródik a régi korlátozó hited. Ha igaz az, hogy a megkeresett pénzedet be lehet fektetni úgy, hogy az onnantól a tevékeny részvételed nélkül rendszeresen osztalékot fizessen neked, ráadásul egyre többet, akkor ez egy elég erős láb az új hit asztallapja alá, nem? És ha még ismersz is olyat, aki már végigjárta ezt az utat? Egyre jobban alátámasztottá válik számodra, hogy igenis tévedésben éltél, az ilyen tévedést viszont nagyon jó érzés belátni, és továbblépni egy jobb élet irányába. Mert a „vagy idő, vagy pénz” hit korlátai közé szorított életet nem nagyon van értelme élni.

A vizslát egyébként édesanyám is imádja, és sokszor kölcsönkéri abba a lakásba, amiben felnőttem, és ahova nem való kutya. Csak te tudhatod, hogy a pénzzel kapcsolatban milyen hitek vannak a fejedben, és csak te tudod lecserélni őket. Ilyen téren én annyira alacsony bázisról indultam, hogy bőven kellett dolgoznom magamon… Tudok ezzel kapcsolatban is segíteni, ha lesz erre vonatkozó kérdés a beszélgetős összejövetelen, szívesen válaszolok rá.

Mennyi az ELÉG?

Attól persze, mert elfogadod alapigazságként, hogy az anyagi függetlenség igenis elérhető, még kell érte dolgozni, és többek között be kell lőni, hogy mekkora az a havi passzív bevétel, ami szabaddá tenne téged, ami számodra ELÉG.

Feltettem ezzel kapcsolatban egy anonim szavazást a napokban, és az eredmények őszintén megleptek. Azt gondolom erről a kérdésről, hogy véletlenül se létezhet rá egyetlen jó válasz, ezzel együtt azt tapasztalom, hogy a legtöbb ember esetében nincs összhang az illető havi passzív bevétel elvárása és a jelenlegi megtakarítási szokásai, lehetőségei között. (Ezt nyilván nem ebből a szavazásból látom. Korábban elég sok közép- és felsővezető beosztásban dolgozó emberrel volt szerencsém erről beszélgetni, és megdöbbentő számokat hallottam. Pl.: olyanok élnek havi egymillióból, akik egész addigi életük során hétmillió forintot tettek félre. Komoly a szakadék az álmok és lehetőségek között egy ilyen esetben, szerintem.)

Ha még nem szavaztál, érdemes rászánnod egy percet, majd megnézni az eredményeket! Engem elgondolkodtatott. Esetleg azt is mérlegeld, hogy esetedben mennyire van meg az összhang a jelenlegi helyzeted (kereset, megtakarítás, befektetés) és a megcélzott passzív bevétel szint között! A négy paraméter közül mindegyik változtatható, az összhangjukat viszont csak Te teremtheted meg.

Sokszor megkapom, hogy az osztalékbefektetők minimalista életvitelre törekszenek, úgyhogy biztos én is úgy élek. Az az igazság, hogy nem. Számomra az ELÉG azt a szintet jelenti, hogy a boltban ne kelljen az árcédulákat nézegetnem (gyerekként ebből bőven elég volt!), illetve hogy eljárhassak étterembe enni, amikor kedvem támad, és utazhassak is. Ezt az életszínvonalat még meg tudom oldani osztalékokból, ha viszont csúcsluxusra törekednék, ahhoz azért kevés lenne, amit eddig fel tudtam építeni.

Hogyan tanítod ezt meg egy kisgyereknek?

Évától kaptam ezt a kérdést április közepén, és ennyit tudtam rá válaszolni:

Ezen a téren még én is csak próbálkozok Gyerekem egyelőre nincs, viszont egy 26 évvel fiatalabb tesóm igen.
Amikor úgy csomagoltam neki az üzenetet, hogy "most épp kólát iszol, amit a boltban vettetek, és az erre költött pénz egy részét én fogom megkapni", akkor az látszólag érdekelte. Ugyanígy egy csomó más terméknél. Első reakcióként mindig tetszett neki, hogy valahogy jön a pénz "dolgozás nélkül", csak aztán bejön a képbe, hogy szinte mindent megkap a szüleitől első szóra, így annyira mégse motivált, hogy megértse és megtanulja, mit csinálok én.
Szóval tapasztalatom nincs, de én tuti a konkrét életből vett példákkal játszanék, és még véletlenül se próbálkoznék FALCON-hírlevél magasság közelébe menni semmiféle magyarázattal. Az ráér majd később, ha már annyira érdeklődik, hogy ő kérdez rá.
Azért ha valami nagyon bejön nálatok, azt oszd meg velem kérlek!

Ha van már ezzel kapcsolatban működő módszered, szívesen olvasom. Előbb-utóbb szükségem lesz rá, és jó lenne, ha nem kellene nulláról kísérleteznem :)

Van miről beszélni! Mától kérdezhetsz

Szép számban jelentkeztetek a május 23-án, szerdán este megrendezésre kerülő beszélgetős összejövetelre, így valami nagyon jó dolgot hozhatunk össze együtt. (Bár ez nem is volt kérdés számomra.) Szívesen segítek konkrét részvényekkel kapcsolatban, vagy akár olyan kapcsolódó területeken is, amik közül néhány szóba került a mostani hírlevélben. Elég sokrétű az osztalékbefektetés és anyagi függetlenség témaköre, ráadásul mostanában még a részvénypiac is szolgáltat izgalmakat, szóval lesz miről beszélnünk. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék megosztani zárásként.

Van még néhány hely, itt tudsz jelentkezni:
https://tixa.hu/beszelgessunk_az_osztalekbefektetesrol_20180523
(Többen írtátok, hogy családdal jöttök, hadd ismerkedjenek a többiek is a témával. Ezt nem a jegyek fogyása miatt támogatom elsősorban, sokkal inkább azért, mert a saját példámon látom, mennyire fontos, hogy a mellettem élők is értsék, mit miért csinálok, csinálunk. Az ő életüket is meghatározza…)

Jöhetnek a kérdések és a szavazatok! Az alábbi linken felteheted azokat a kérdéseket, amikkel szeretnéd, ha foglalkoznánk a rendezvényen. Emellett szavazhatsz is a mások által feltett kérdésekre, hogy kialakuljon egy népszerűségi lista. A link egy hétig él, az összegyűjtött kérdések egy jó bázist adnak majd a kezdéshez, abban pedig biztos vagyok, hogy a helyszínen is kapok még bőven.

A www.slido.com oldalon írd be az event code mezőbe: „H087”, és klikkelj a „Join” feliratú gombra, hogy feltehesd a kérdésed, illetve szavazhass mások kérdéseire! (Kérlek, hogy akkor használd ezt a felületet, ha részt veszel az eseményen.)

Ha teheted, gyere el! Szerintem nem az én jelenlétem és a válaszaim képviselik a legnagyobb értéket egy ilyen összejövetelen, hanem a hasonlóan gondolkodó, inspiráló közösség, amibe bekerülsz néhány órára.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes