Két fontos témát szeretnék érinteni a márciusi hírlevélben: a sokak által rettegett osztalékcsökkentés kérdését, illetve a vállalatok eladósodottságának megítélését. Emellett a piacon elérhető sok száz (vagy talán ezres nagyságrendű) tréning közül a figyelmedbe ajánlok kettőt, melyek tényleg támogathatják a tanulásod, fejlődésed.

Derült égből villámcsapás: csökkentik az osztalékot

„Hogy történhetett ez egy olyan vállalattal, amibe Warren Buffett is befektetett?!” Ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokat láttam a közelmúlt egyik legérdekesebb híréhez kapcsolódóan, melyben a Kraft Heinz (KHC) egy 36%-os osztalékcsökkentés mellett azt is bejelentette, hogy 15,4 milliárd dolláros veszteséget ír le korábbi felvásárlásai „félreértékelése” miatt, továbbá az amerikai tőkepiaci felügyelet vizsgálja a cég számviteli politikáját. A részvényárfolyam egyetlen nap alatt 27%-ot esett, ami elég komoly veszteséget jelent a Buffett által vezetett Berkshire-nak, hiszen a hatodik legnagyobb részvénypozíciójáról van szó, ami a portfólió összértékének csaknem 8%-át képviselte. (Ilyenkor üt vissza a koncentrált befektetési megközelítés…)

A felvásárlásokhoz kapcsolódó ún. goodwill-leírás magyarázatába most nem megyek bele, ezt megtettem a márciusi FALCON hírlevélben és a hozzá kapcsolódó magyar nyelvű videóban. A sztori lényege jelen esetben annyi, hogy a világ egyik legalaposabb és szakmailag legképzettebb befektetője, Warren Buffett is belefut időnként ilyen kellemetlen meglepetésekbe. Ráadásul a Kraft Heinz esete messze nem az egyetlen, amit még az „omahai bölcs” sem tudott előre jelezni, hiába olvas egész nap már több mint 50 éve. Ha csak a közelmúlt eseményeit nézzük, a Wells Fargo fiktív számlanyitásai vagy éppen a Tesco számviteli botránya szépen alátámasztják, hogy Buffett sem tévedhetetlen, még úgy sem, hogy egész életét a befektetéseknek szentelte.

Mindössze annyit szeretnék a fentiekből kihozni, hogy irreális olyan elvárást támasztanod magaddal szemben, hogy te leszel az első olyan befektető a világon, aki sosem téved, ezáltal osztalékcsökkentésre sem kerül majd sor a portfóliódban. Legalább annyira valószínű, hogy az osztalékportfóliód több évtizednyi építgetése során belefutsz néhány csökkentésbe, mint az, hogy nem te leszel a következő Warren Buffett. Bár Magyarország szerintem a Buffett-aspiránsok lakossághoz viszonyított koncentrációjában a világ élvonalába tartozhat – a hozzám érkező levelek alapján –, amint feladod az erőlködést, belátod majd, hogy a széles körű diverzifikáció, azaz a pénzed sokféle részvénybe való szétterítése a követendő út a Buffett-féle koncentrált befektetés helyett. Ebből az alapállásból, azaz a diverzifikáció iránt elkötelezett befektető szemszögéből vizsgáljuk az osztalékcsökkentések hatását.

Csak akkor buksz, ha…

Azt hihetnéd, hogy a Kraft Heinz bejelentése osztalékbefektetők tömegét küldte padlóra, a valóság ezzel szemben az, hogy az idő tényező rendkívül fontos szerepet játszik a történet megítélésénél! Leveleztem egy amerikai befektetővel, aki még 2010-ben vásárolt Kraft Foods részvényt. A vállalat azóta többször átalakult, a név is változott, a matek szempontjából viszont az a lényeg, hogy az illető mostanra az eredetileg befektetett tőkéje csaknem 60%-át visszakapta osztalék formájában, miközben a pozíciója tőkeértéke még a mostani áresést követően is duplája a bekerülési értékének. (A korrektség kedvéért természetesen a Kraftról időközben leválasztott Mondelez részvény értékével is számolni kell.)

A sztori konklúziója, hogy az osztalékcsökkentésen akkor fogsz igazán nagyot bukni, ha az a vásárlásodat követő nagyon rövid időn belül kerül bejelentésre. Amennyiben viszont azon kapod magad, hogy gyakran előfordul a portfóliódban a vételt gyorsan követő osztalékvágás, akkor vedd észre, hogy nem az általam átadott stratégiát követed, hanem engedtél az induló osztalékhozam csábításának és olyan részvényeket vásárolgatsz, melyeknél a piac a vételedkor már azt az osztalékcsökkentést árazta, amin te később meglepődsz.

Egy széles körben diverzifikált portfólió esetén egyébként egy-egy osztalékcsökkentés nem gyakorolhat komoly hatást a pénzügyi jövőd szempontjából! Még ha a vártnál hamarabb jön a kellemetlen bejelentés, ezáltal az adott pozíciódat kénytelen vagy veszteségesen eladni, akkor is be tudod fektetni a felszabadított tőkét, hogy az újra osztalékot termeljen, az esetleges bevételkiesést pedig kompenzálnia kellene a többi pozíciód osztalékemeléseinek. Ha osztalékbefektetőnek vallod magad, évek múltán mégsem egy lépcsőzetesen emelkedő bevétel grafikont látsz magad előtt a portfóliód osztalékaiból kirajzolódni, akkor valamit egészen biztosan rosszul csinálsz. (Ez a valami pedig nagy valószínűséggel a magas induló hozamú, növekedés nélküli és gyenge fedezettségű pozíciók hajszolása.)

Az elkerülhető és elkerülhetetlen hibák

Adtam már el részvényeket előre jelezhető osztalékcsökkentések előtt, és olyan is volt, hogy teljesen váratlanul ért egy-egy ilyen bejelentés. Kezdjük a sort az előre látható csökkentésekkel!

Ilyen volt a Baxter esete 2015-ben, amikor bejelentették a vállalat kettéválasztását, az osztalékkal kapcsolatban ugyanakkor csak a megcélzott kifizetési arányt kommunikálták. Az volt a probléma, hogy az egyszerű matek osztalékcsökkentést vetített előre, az ezzel kapcsolatos kérdéseimre ugyanakkor nem válaszolt érdemben a vállalat befektetői kapcsolattartásért felelős osztálya. (Pedig amíg részvényesként én vagyok a cég tulajdonosa, addig ők elvileg nekem dolgoznak.) Eladtam a részvényeimet, még a ténylegesen bekövetkező osztalékcsökkentés előtt, ehhez pedig nem kellett semmiféle speciális jövőbelátó képességgel rendelkeznem, egyszerűen csak követtem a portfóliómban szereplő céggel kapcsolatos híreket. Itt írtam erről: Mikor adjunk el egy osztalékfizető részvényt?

A következő hasonló eset a Lexington Realty Trust (LXP) nevéhez fűződik. A beszélgetős rendezvényen hoztam példaként ezt a vállalatot, pont azzal kapcsolatban, hogy osztalékcsökkentésre számítok a menedzsment kommunikációja alapján. (Az esemény 2018 májusában volt, az osztalékvágást pedig 2019. február végén jelentették be, volt tehát idő döntést hozni és lépni.) A FALCON hírlevelesekkel a magyar videóban megosztottam, hogy eladtam a részvényeimet, az indokokat pedig a rendezvény videójában, illetve az LXP igen tanulságos elemzői konferenciabeszélgetés leirataiban találod meg. (Utóbbiakban érdemes évekre visszamenőleg rákeresni a „dividend” kulcsszóra, és megfigyelni, miként változott a menedzsment kommunikációja az osztalékfizetéssel kapcsolatban. Igazi gyöngyszem, tankönyvbe illő esettanulmány, amit itt sikerült összehozni.)

Mielőtt úgy tűnne, hogy rendkívül profi módon mindig félreugrok az osztalékcsökkentések elől, gyorsan előhúzom a kalapból az egyik legcsúnyább történetet, amibe eddig befektetőként sikerült belenyúlnom. Az ARCP (azóta VEREIT névre átkeresztelt) ingatlanos cég számviteli csalásáról van szó, amin óriásit buktam. A legnagyobb probléma, hogy ennek a vállalatnak az általam tanított feltételek többségét nem sikerült teljesítenie, én mégis óriási pozíciót építettem fel belőle, gyakorlatilag minden szabályomat megszegve. A számviteli csalás ugyan váratlanul ért, azt viszont abszolút megérdemeltem, hogy megfizessek a szabályaim figyelmen kívül hagyásáért. Itt foglaltam össze a történet tanulságait: Csúnya történet örökérvényű tanulságokkal

Ha lehet, a Kinder Morgan (KMI) 75%-os osztalékcsökkentése még a fenti esetnél is jobban fájt. Megtanultam belőle többek között, hogy amikor a menedzsment szava és a vállalat tényszámai állnak egymással szemben, akkor bizony a számok győznek. Itt olvashatod a lényeget: Az év sokkja

Összességében azt gondolom, hogy a jövőbeli osztalékcsökkentések egy részére ugyan lehet számítani, ha megfelelő mélységben követed a cégeiddel kapcsolatos híreket, az ugyanakkor irreális célkitűzés, hogy minden csökkentést elkerülj. Amennyiben ez utóbbit elfogadod, érdemes széles körben diverzifikált portfólióban gondolkodnod, amiben egy-egy komponens hibáját bőven kompenzálja a többi menetrendszerű működése. Ha jól csinálod, hosszú távon nem láthatsz mást, mint egy lépcsőzetesen emelkedő osztalékbevétel grafikont. Ehhez persze az kell, hogy betartsd az alapszabályokat, amiket én megszegtem a két fenti példa esetében. Azóta sokkal konzervatívabb vagyok, amint azt a FALCON hírlevélből és annak magyar videóiból is tudhatod. (Az osztalékcsökkentés témájáról a beszélgetős rendezvény videójában hallhatsz többet.)

A cégek eladósodottságát nem is nézed?

Érdekes, hogy évekig senki nem kérdezte ezt, mostanában viszont sorozatosan érkeznek az ilyen levelek. A tavaly év végi konferencia előadásomon egyébként kitértem erre. (Megosztottam ugyan az előadás egy 20 perces részletét YouTube-on, a teljes anyagot viszont a megállapodás értelmében nem tehetem közzé.)

Az eladósodottság vizsgálatánál egyáltalán nem hiszek a szakkönyvekben írt „varázsszámokban”. Nincs olyan, hogy elosztjuk a mérlegben szereplő adósságállományt a saját tőke értékével és ezen ún. debt-to-equity hányados alapján besoroljuk a vállalatokat jó és rossz kategóriákba. Hasonlóan értelmetlen matekolásból rengetegfélét találhatsz, ezek részletezése helyett most inkább arra biztatlak, hogy gondolkodj együtt velem néhány mondat erejéig!

Tegyük fel, hogy adott egy vállalat, ami a rendelkezésére álló tőkét 20% feletti jövedelmezőség mellett tudja befektetni. Ennek a cégnek a készpénztermelése rendkívül kiszámítható, nincsenek komolyabb hullámzások például az Operating Cash Flow soron, emellett pedig a beruházások sem emésztik fel a megtermelt pénz jelentős részét, így még a menedzsment által „szabadon allokálható” Free Cash Flow sor is elég kiszámíthatónak tűnik. Fontos, hogy ez nem fikció, ilyen vállalatok abszolút léteznek! Ha a példában szereplő cég 3%-os hitelköltség mellett tud külső finanszírozáshoz jutni, mely forrást gond nélkül fel tudja használni az alapműködése keretein belül, és megtermeli rajta a 20% feletti jövedelmezőséget, akkor vajon jó ötlet hitelt felvennie?

A vállalat vezetésének az a feladata, hogy a cég tőkeköltsége feletti megtérülést érjen el a befektetett tőkén, ezáltal tulajdonosi értéket teremtsen. Amennyiben a cash flow termelés stabilitása adott, továbbá a plusz tőkét is be lehet fektetni kimagasló, a tőke árát messze meghaladó jövedelmezőség mellett, akkor értéket teremthet a hitelfelvétel. Számomra a jövedelmezőségi mutatók és a készpénztermelés stabilitása határozza meg, hogy mennyire érzem magam komfortosan egy cég eladósodottsági szintjével.

Aki továbbra is a debt-to-equity rátára és társaira esküszik, annak érdemes tisztáznia magában például azt, hogy miként torzítják a sajátrészvény visszavásárlások a mérlegben szereplő sajáttőke értékét. Vitathatatlanul nem nehéz két mérlegsort simán elosztani egymással, önálló befektető viszont csak abból válhat, aki mélységében is érti, mi van az adott számok mögött. Utóbbi szint elérésébe tapasztalataim szerint éveket kell beletenni.

Ezt a képzést nekem kellett volna megcsinálnom…

Két éve fel van írva az éves céljaimat összefoglaló elmetérképemre, hogy létrehozok egy videótréninget, ami az ingatlanos cégek (REIT-ek) elemzésére fókuszál. Talán tavaly meg is beszéltük Takács Gergővel (aki saját bevallása szerint először az én munkásságom által találkozott az osztalék alapú befektetési stratégiával), hogy együtt kellene összeraknunk egy ilyen képzést. Azért láttam ebben rációt, mert Gergő az évek során nálam is jobban elmélyült a REIT-témában, így biztos voltam benne, hogy tud majd érdemben hozzátenni az általam elmondandó anyaghoz.

Végül 2018 februárjában összefoglaltam az akkori FALCON hírlevél bevezetőjében és annak magyar videójában a REIT-ekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a tréning létrehozását pedig továbbra is halogattam, mert mindig volt fontosabb dolgom. Szerencsére Gergő nem várt rám! Megalkotott egy olyan, 5-6 órás videóanyagot, aminek feldolgozása után többet fogsz tudni az ingatlanos cégek elemzéséről, mintha bármilyen témába vágó könyvkupacon átrágnád magad. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nincs két egyforma ember, ennek megfelelően én nyilván másképp építettem volna fel a képzést és egy-két üzenetet jobban vagy máshol hangsúlyoztam volna benne, összességében azonban egyértelműen azt gondolom, hogy Gergő anyaga hiánypótló a magyar piacon! Az Osztalékból szabadon tudásanyaggal együtt használva szerintem abszolút ütőképes REIT-befektetővé válhatsz általa. (Értelemszerűen megnéztem és véleményeztem a videókat, mielőtt a figyelmedbe ajánlom a képzést.)

A legjobb részletet a végére hagytam: számomra érthetetlen módon Gergő mindössze 33.450 Ft-os bruttó (áfát is tartalmazó) árszintre lőtte be a tréninget, ami köszönőviszonyban sincs annak értékével. Ebből kértem Neked további 5.000 Ft kedvezményt az ajánlásért cserébe, így bruttó 28.450 Ft-ért szerezheted meg az anyagot, amennyiben a FALCONM kuponkóddal rendeled meg, itt: https://osztalekvadasz.hu/ingatlanbefektetes-kiszamithato-hozammal-online-tanfolyam

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a tréninggel kapcsolatos kérdéseidet közvetlenül Gergőnek tudod majd feltenni, aki korrektül, legjobb tudása szerint válaszol mindenre. (A honlapján találsz elérhetőséget.)

Ezt a képzést nekem kellett volna megcsinálnom, Gergő munkájához viszont talán már nem tudnék annyit hozzátenni, hogy érdemes lenne ebbe időt fektetnem. Eddig is hátraszorult a prioritási listámon ez a projekt, most pedig akár ki is húzhatom róla. Tényleg érdemes ránézned az anyagra. Engem annak idején a REIT-ek által elérhető magas osztalékhozam csábított az osztalékbefektetés területére (az első három részvényvásárlásomból kettő REIT volt), szóval nem egy rossz kiindulási terület ez, ha ésszel csinálod…

Mi a helyzet az új könyvvel?

Az ironman-kalandot és annak önismereti oldalát bemutató könyvön épp a tördelő dolgozik. Ezt követően hátra van még néhány munkafázis, ezzel együtt úgy gondolom, hogy április-május magasságában ki kellene jönnie a nyomdából a készterméknek. Ebben az esetben se szeretnék zsákbamacskát árulni, ezért amint megosztható formába kerül az anyag, igyekszem néhány részletet közzétenni belőle, amiből egyértelmű lesz számodra, hogy Neked szól-e a könyv, kapsz-e tőle bármi pluszt. Nem sportolóknak írtam, a sport csak a történet gerincét adja, ennyit elöljáróban elmondhatok.

Külön fejezetet szenteltem a könyvben annak a londoni eseménynek, amiről a napokban a Facebook oldalon is közzétettem némi infót. Idézem itt is, hátha nem találkoztál vele, pedig érdekes lehet számodra:

Van egy esemény, amin 2014-ben voltam, és nagyon komoly változást hozott az életembe. Ha akkor nem megyek el Tony Robbins londoni Unleash the Power Within című 4 napos rendezvényére, akkor ma nem létezne az OsztalékPortfólió honlap, nem írtam volna meg a könyvet, és így talán Te se indultál volna el az osztalékbefektetés útján…

Nem kertelek: drága a jegy. A legolcsóbb (Gold kategória) is 949 angol font lenne, ha nem kértem volna egy kedvezménykupont az ajánlásért cserébe. Így 800 font a végső ár (~295 ezer forint). A kuponkód: OSZTALEKPORTFOLIO, itt tudod használni: http://engeddszabadon.hu

Szerintem arra jó ez az esemény, hogy ha van valami komoly elakadás az életedben, azon menthetetlenül keresztülránt. Velem egyértelműen ez történt. Ha tudsz angolul, megvan a nyitottságod és pénzed egy ilyen kalandra, akkor garantálom, hogy nem fogod megbánni! (Én is Gold jeggyel voltam, és ma is ezt választanám.)

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes