Egy hírlevél erejéig eltérek a megszokott gyakorlattól, miszerint az ingyenes magyar nyelvű anyagban nem nevezek meg konkrét részvény célpontokat. Azért döntöttem így, mert a 3M (MMM) nevű osztalékbajnok példáján keresztül nemcsak a könyvben leírt döntéshozatali folyamatot tudom megvilágítani, hanem számos olyan kérdésre is választ adhatok, amiket heti szinten megkapok. Előrebocsátom: véletlenül se ajánlom vételre a 3M részvényét! Ebben a hírlevélben nem olvashatsz befektetési ajánlást, csak egy gondolatmenet kifejtését. A döntés, és ezzel együtt a felelősség kizárólag a tiéd.

Mit mond a könyv?

Az Osztalékból szabadon című könyv szándékosan egy olyan szinten egyszerűsített, ugyanakkor jól működő részvény kiválasztási folyamatot ír le, ami egyáltalán nem igényel pénzügyi végzettséget és mélyebb ez irányú érdeklődést sem. A következőkben értelemszerűen nem fejtem ki a könyvben részletezett módszer minden lépését, hanem csak alkalmazom őket a közelmúltban komoly áresésen keresztülment 3M részvényre.

Akar ez a cég osztalékot fizetni? A 3M 61 éve emeli minden egyes évben a tulajdonosainak kifizetett osztalék szintjét, ezzel a könyvben hivatkozott, ingyenesen elérhető adatbázisban a nyolcadik leghosszabb sorozatot tudhatja magáénak. Egy ilyen sorozat nem jön össze véletlenül, kérdés sem férhet ahhoz, hogy a vállalat vezetése számára fontos a kiszámítható és növekvő osztalék biztosítása a részvényeseiknek. Megvan az első pipa.

Az akarás szép dolog, de tud is osztalékot fizetni? Ezen a ponton azt vizsgáljuk, hogy termel-e elegendő „plusz pénzt” a vállalat ahhoz, hogy az osztalékát biztonságosan fizetni tudja. (Átmenetileg lehet hitelből, felhalmozott készpénzállományból, plusz részvények kibocsátásából finanszírozni az osztalékot, de fenntarthatóságot csak a cég működése által termelt pénzáramlás tud adni.) Ingyenesen elérhető adatok alapján, egy egyszerű osztással bárki ki tudja számolni a könyvben leírt módon, hogy a megtermelt „plusz pénz” mekkora hányadát emészti fel az osztalékfizetés. Ezen a ponton én ultrakényelmes üzemmódba kapcsoltam, és ha már a prémium hírlevél miatt egy vagyont fizetek évente a Ycharts PRO adatszolgáltatásáért, akkor náluk néztem gyorsan egy „cash dividend payout ratio” szintet, aminek 57% alatti értéke biztonságosnak tekinthető a könyvben megjelölt határérték szerint is. A második pipát is behúzhatjuk: ez a vállalat akar és tud is osztalékot fizetni, ami azonban még messze nem elég nekünk…

Mekkora az induló osztalékhozama? Amikor ezeket a sorokat írom, a 3M részvény induló osztalékhozama 3,31%. (Ha ezt egy legyintéssel elintézed, akkor érdemes ránézned a teljes hozam összetevőiről szóló ingyenes videóra vagy pedig erre a korábbi előadásra.) Az S&P 500 index által jelölt piaci átlagos osztalékhozam szint 1,95%-os, így a 3M „ajánlatát” megfelelően vonzónak, mégsem gyanúsan túl jónak tekinthetjük. A könyvben leírt „két kapufás” szabály teljesült, megvan a harmadik pipa.

Milyen osztaléknövekedési ütemre számíthatunk? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban tapasztalom a legtöbb félreértést. Fontos látni, hogy itt egy jövőbeli ütemet szeretnénk konzervatívan megtippelni, ennek megfelelően nem létezik egzakt képlet erre, mint ahogy nincs egyetlen kizárólagosan helyes válasz sem. A 3M esetén (a könyvben hivatkozott ingyenes adatbázisban) láthatunk 10% feletti múltbeli emelési mértékeket, a legfrissebb emelés viszont halványan 6% alatti volt. Ilyen esetekben én óvatos vagyok, és a friss, alacsonyabb értékkel számolok, de még ezzel is csak akkor, ha az osztalék fedezettsége alapján ez könnyedén megvalósíthatónak tűnik, és a menedzsment nyilatkozataiból se olvasható ki ettől markánsan eltérő nagyságrend. Ez az a pont, amit nem lehet automatizálni, leprogramozni, ahogy már több száz levélíróval próbáltam megértetni. Az induló osztalékhozamot és a növekedési ütemet (mint a teljes hozam összetevői közül kettőt) együtt indokolt nézni. Ebben az esetben a 3M részvény teljesíti az elvárásaimat, a negyedik pipa is könnyedén behúzható.

Jó vételnek tűnik ma a részvény? Ha 1995-ig megyünk vissza, azt láthatjuk, hogy a 3M részvénye az azóta eltelt idő mindössze 5,6%-ában kínált 3% feletti induló osztalékhozamot. Ez alapján a mai szint kifejezetten vonzónak tűnik, jár az ötödik pipa.

Nem nehéz észrevenni, hogy az Osztalékból szabadon könyvben leírt modell tulajdonképpen egy egyszerű ellenőrzőlistán viszi végig a befektetőt. Épp a napokban olvastam az „Egy elszakadt pilótanapló” című könyvben az alábbi sorokat:

„A repülés törvényeit vérrel írták. Az improvizálásnak, spontaneitásnak szigorú korlátai vannak. Kötelező például felolvasni az ellenőrző listákat, checklisteket. Ha végigmegy rajtuk a pilóta, és valóban ellenőrzi őket, akkor garantált a biztonságos földet érés, még a legfáradtabb pilóta esetében is. Ha viszont ezt nagyvonalúan lelazsálja, akkor baj lehet.”

Nem ragozom túl, szerintem egyértelmű a párhuzam. Annyit ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a részvénybefektetés világában semmi nem garantált, nem lehet biztosra menni. Egyszerűen nem létezik determinisztikus kapcsolat a részvénykiválasztás alapjául szolgáló tényezők és egy konkrét kiválasztott részvény jövőbeli teljesítménye között! És ez itt most véletlenül sem a szokásos „jogi védekező szöveg”, hanem szeretnék egy nagyon fontos dologra rávilágítani. Tudatos befektetőként igyekszel csúcsminőségű vállalatok részvényeit akciós áron megvásárolni. Ilyen áron viszont akkor tudod elérni őket, amikor valami problémába ütközött az adott vállalat, ezáltal a jövőképével kapcsolatban felmerülnek kérdések, a bizonytalanság pedig lenyomja az árfolyamot. (A másik eset, ami akciókat tud szülni, a totális tőzsdei pánik.) Azáltal, hogy te ilyen helyzetekben hajlandó vagy egy minőség alapján erősen megszűrt részvénykörből vásárolni, gyakorlatilag arra fogadsz, hogy az ilyen cégek többsége idővel megoldja a felmerülő problémáit, és lát még szebb napokat. Sikerül majd ez a 3M-nek is? Fogalmam sincs! (Ugye észrevetted, hogy ebben az egyszerűsített modellben gyakorlatilag azt sem tudtad meg, éppen milyen hírek hatására árazódott le a részvény?) Meggyőződésem, tapasztalatom és historikus adatok által alátámasztott tény ugyanakkor, hogy az esetek többségében pozitív az ilyen helyzetek kimenetele, megfelelő minőségi előszűrés esetén. A szemléltetés kedvéért mondjuk azt, hogy tízből hét vergődő osztalékbajnok megoldja majd a problémáit, ez pedig már elég jó arány ahhoz, hogy a teljes befektetési portfóliód szintjén kiemelkedően jó eredményt érj el. (A hetes számot csak illusztrációképpen dobtam be, komolyabb matekot a What Works on Wall Street című könyv 700 oldalán találsz.)

A 3M részvénye tehát az Osztalékból szabadon című könyvben leírtak alapján a mostani, 175$ alatti áron vehetőnek tűnik. Ez a megközelítés mindaddig jól tud működni, amíg széles körben diverzifikált portfólióban gondolkodik valaki, és véletlenül se teszi mindent pénzét egy részvénybe. (Legutóbb, amikor magyar nyelven a mostanihoz hasonlót írtam a Target részvényről, hajmeresztő leveleket kaptam olyanoktól, akik vakon bevásároltak belőle. Mostanra ugyan nagyon jól járhattak, mégsem szívesen élném át azt a stresszt, amit az alacsony tudásszinttel járó bizonytalanság és koncentrált portfólió párosa előidézett az életükben.) Újra leszögezem: nem ajánlom vételre a 3M részvényét, csak elemzésre, megfontolásra érdemesnek tartom.

Ennyi lenne az egész?

Igen és nem. Igen, mert a fenti egyszerűsített megközelítés nagyon jól tud működni egy hosszú távra tervezett, diverzifikált portfólió esetében, ha tényleg elkötelezett a befektető. (Ha nem így lenne, nem írtam volna meg az Osztalékból szabadon könyvet, és nem is kelt volna el 5000-nél is több példányban.) Ezzel együtt pedig nem, mert nyilvánvalóan jóval mélyebben rá lehet nézni egy vállalatra, sokkal alaposabban is lehet elemezni. Utóbbi szinthez ugyanakkor már nem árt némi tapasztalat és szaktudás. A FALCON Method című prémium hírlevelet épp azért hoztam létre, hogy széles körben elérhetővé tehessek egy sokoldalúbb, mélyebb megközelítést. Miben megy tovább a FALCON a magyar nyelvű könyvben leírtnál?

A részvény értékeltségét nem kizárólag a pillanatnyilag kínált osztalékhozam historikus szintekkel történő összevetése alapján mérlegeli, hanem különféle eredmény és cash flow szorzók szerint is elvégzi az összehasonlítást. A többdimenziós értékeltség vizsgálat a 3M esetén például feltár olyan dolgokat, amik további gondolkodásra késztetnek.

A FALCON emellett megnézi, hogy miből is finanszírozza a vállalat a fizetett osztalékot. A sajátrészvény visszavásárlásokat díjazza, a részvényszám növekedését ugyanakkor nem. A hitelállomány csökkentésének örül, a növelésének kevésbé. Ezzel együtt azt is a vizsgálat tárgyává teszi, hogy az adott vállalat milyen megtérülést ér el a befektetett tőkéjén, és hogyan viszonyul ehhez az átlagos tőkeköltsége. Ezek az adatok mutatják meg, hogy képes-e valódi részvényesi értékteremtésre a cég, és ez alapján mennyire tűnik fenntarthatónak a versenypozíciója. Az ilyen jellegű elemzésekhez rengeteget kell olvasni és gondolkodni. (Utóbbi műfaj sajnos mára kiment a divatból, pedig olykor hasznos…) A FALCON hírlevél ezt a pluszt teszi hozzá az „alapmodellhez”, amellett hogy a hírlevél magyar nyelvű kiegészítő videójában azt is mindig megosztom, hogy milyen részvényeket vásárolok, illetve mit tervezek csinálni a portfóliómmal. A prémium hírlevelesek például pontosan tudják, hogyan döntöttem a 3M részvénnyel kapcsolatban, mivel a videóban is elmondtam, és a saját portfólióm összetételét is folyamatosan követni tudják.

A többi hírlevél nem is jó?

Elég sok olyan kérést kapok, hogy mondjak véleményt más befektetési hírlevelekről, amiket akár a FALCON szolgáltatás közvetlen konkurenseinek is nevezhetnénk. Nem tartom jónak a versenytársak minősítését, ezért megnevezésük nélkül vetek fel néhány olyan problémát, ami miatt számomra a piacon lévő, általam ismert szolgáltatások egyike sem volt megfelelő. (Ha bármelyik az lett volna, nem csinálok sajátot, és ma jóval több szabadidőm lenne.)

Általánosságban azt gondolom, hogy minden amerikai befektetési hírlevél szolgáltató sokkal profibb a marketing oldalon, mint én. Ugyanígy általánosságban igaz, hogy jóval kevésbé alaposak a részvényelemzés oldalon, és nem is igazából a befektetéseikből, vagyis az ajánlásaik alapján élnek. Van olyan, aki konkrétan 1-1 darabot vesz az általa ajánlott részvényekből, ami szerintem komolytalan „kirakatrendezés.” Egy nagyon jó fej houstoni srác pedig saját bevallása szerint ugyan szívesen befektetne az általa ajánlott részvényekbe, csak a felesége minden hónapban elkölti azt a pénzt, amit a hírlevél szolgáltató vállalkozása termel. Egy nagyon patinás hírlevél mostani főszerkesztője nem ajánl tovább egy olyan részvényt, ami az első ajánlása óta folyamatosan esik, mert „elijeszti az előfizetőket”. (Ezeket az állításokat írásban alá tudom támasztani, ugyanis minden érintettel elég közvetlen kapcsolatom van.) Nekem ezeket nem veszi be a gyomrom. Vagy befektető valaki, ért hozzá, és ebből is él, vagy pedig egy keresletvezérelt vállalkozó. Az amerikai szolgáltatók többsége a második kategóriába tartozik, míg én az elsőbe sorolom magam, és véletlenül se szeretnék velük helyet cserélni.

Ami óriási előnye egyik-másik amerikai srácnak, hogy küldenek mindenféle alertet a részvényvásárlásaikról. (Más kérdés persze, hogy mennyire átgondoltak ezek a vásárlások…) Ehhez képest a FALCON hírlevél havi egyszer jelenik meg, azaz ennyi időnként ad egy pillanatképet a piacról. Nyilván én is tudnék email alertet küldeni minden egyes vásárlásomról, nem a képesség hiányzik, hanem egyszerűen az a fajta kötöttség, amit ez jelentene számomra, nincs beárazva a jelenlegi szolgáltatásba. (Ezzel együtt érdemes visszaemlékezni, hogy a magyar hírleveleseknek hangüzenetben „megfontolásra érdemesként ajánlottam” a Qualcomm részvényt 2018. április 21-én, 50 dollár alatti árfolyamon. A Qualcomm sajnos a következő hírlevélbe már nem fért be, mert a megjelenésig eltelt néhány napban valamelyest drágult. Ma 85 dollár felett jár az árfolyama. Csak annyit akartam ezzel mondani, hogy véletlenül se maradunk le mindenről a havi egyszeri hírlevél és némi bónusz kiegészítők segítségével sem, de azért egy alert szolgáltatás bevezetésén érdemes lehet elgondolkodnom.)

Szavazz egyet!

Úgy érzem, hogy a FALCON hírlevél a jelenlegi formájában egy nagyon jó edukációs anyag, ami emellett konkrét „ajánlásokkal” segíti a portfólió építést. Tudom, hogy sokaknak fontos a tanulás, ezért is szeretik a hírlevelet. Ugyanennyire tisztában vagyok viszont azzal, hogy sokaknak az az igazi érték, ha láthatják, tudják, hogy mikor, milyen részvényt értékelek vételre érdemesnek, és ezt az infót minél inkább valósidőben szeretnék elérni, azaz nem csak havonta egyszer. A FALCON jelenleg másfél-két heti munkát igényel havonta. Emellett biztosan nem vállalom pluszként az alert szolgáltatással járó kötöttséget, helyette viszont talán, ha kiderül, hogy a kettő közül erre van inkább igény.

Számomra az alert egyik legnagyobb előnye az lenne, hogy teljesen egyirányúvá válna a kommunikáció. Nem levelezgetnénk róla, hogy mi miért van, egyszerűen csak kiküldeném a megfelelő címlistára minden egyes tranzakciómat, a döntéshozás pedig mindenkinek a saját felelőssége. (Optikára nyilván mindenkinek szimpatikusabb a kétirányú kommunikáció, csak az a gond, hogy ma már olyan jellegű levelek árasztanak el, hogy „melyik böngészőt ajánlod internetezéshez” és hasonlók. A jelenlegi helyzet mindenképp fenntarthatatlan, csak az a kérdés, hogy a szolgáltatás maga is változzon vagy pedig szimplán az email támogatás szűnjön meg mögötte.)

Segíts kérlek egy gyors szavazattal: számodra a FALCON hírlevél a nyerő a jelenlegi formájában vagy szívesebben látnál helyette egy „valósidejű” alert szolgáltatást? Itt tudsz erről szavazni: https://forms.gle/vqiv52t6JpJ9epYZ7

Még mielőtt elöntenek a levelek, szeretném tisztázni, hogy nem áll szándékomban abbahagyni a FALCON szolgáltatást, egyszerűen csak szeretném felmérni, hogy arra van-e nagyobb igény, amit most csinálok, vagy inkább egy alert jellegű, „tranzakció fókuszú” megközelítésre.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes