Épp a napokban viccelődtem egy barátommal, hogy biztosan nem sokan maradnak le a saját vállalkozásuk elindulásának ötödik szülinapjáról. Sőt, az ilyen alkalmakat óriási marketing akciókkal, kuponesővel és agresszív értékesítő levélsorozattal szokás emlékezetessé tenni. Nekem viszont egyrészt kiment a fejemből, hogy 2014. május végén indult el az OsztalékPortfólió oldal, másrészt egyébként se szeretnék semmit erőből eladni, így olyan hatalmas mulasztás mégsem történt. Ha összegeznem kellene, az évek során azt láttam, hogy az osztalék fókuszú befektetés témája itthon is érezhetően egyre népszerűbbé válik. Mostanra nagyságrendileg 4000-en iratkoztak fel az ingyenes magyar nyelvű havi hírlevélre, amit annak ellenére szép számnak értékelek, hogy abszolút semmilyen ehhez kapcsolódó cél nincs és nem is volt a fejemben.

A növekvő közösség egyre több megválaszolandó levelet is jelent (mivel a többségnek nem erőssége kérdezés előtt elolvasni a GYIK oldalt és/vagy a könyvet), a nagy számok törvénye alapján pedig időnként azért egy-egy olyan email is beesik, ami elgondolkodtat, és ötletet ad a hírlevélhez. Ferenc felvetését ebbe a kategóriába sorolom, álljon itt tőle néhány sor, szerkesztés és módosítás nélkül:

„Itt az ön által ajánlott részvény 5 éves árfolyamgörbéje. Mint látható nagyon szép emelkedő tendencia, viszont néhány hete szinte egyik napról a másikra történt egy kb. -20%-os árfolyamesés, amire az elmúlt 5 évben nem volt példa. Szerintem mielőtt bárki vásárol belőle üdvös lenne megtudni ennek a zuhanásnak az okát, mert néhány nap alatt 20%-os zuhanás az jelent valamit. Főleg úgy, hogy erre az elmúlt 5 évben nem volt példa, mert az kimaradt a hírlevélből, hogy a szinte szabadesésre hasonlító zuhanást mi okozta.”

Az előző havi hírlevélben megjelent 3M (MMM) példára utal a levélíró, aki szerintem teljesen jó kérdést tesz fel, csak az indítása elég meredek számomra: nincs ugyanis olyan, hogy az általam ajánlott részvény! Ezt öt év alatt több százszor írtam le. A brókered biztosan ajánlhat neked részvényeket, és talán a bankfiókban ülő ügyintéző is, mert nekik minden bizonnyal megvan hozzá a megfelelő jogszabályi engedélyük, még ha a hozzáértésük szintje kérdéses is. Nekem nincs ilyen engedélyem, és nem is célom, hogy legyen. Inkább a hozzáértés terén munkálkodok tovább, jogi értelemben vett ajánlást pedig soha nem fogsz tőlem hallani és olvasni. Most, hogy ezt a kérdést néhány hónapra talán megint tisztáztuk, jöhet is a lényeg!

Hogyan kezeljük a híreket?

A „szabadesésre hasonlító” árfolyamgrafikonnal kapcsolatban csak egy nagyon rövid kommentárom van. Soha, egyetlen vásárlásom előtt se végzek technikai elemzést, azaz nem nézegetem a részvény árfolyamgrafikonját és próbálok meg rajta különböző „varázsvonalakat” behúzni, hogy megtippeljem, meddig eshet még, honnan fordul majd vissza az árfolyam. A grafikonra ugyan ránézek vásárlás előtt, de szinte semmiben nem befolyásolja a döntésemet, amennyiben az előző hírlevélben felsorolt paraméterek kifogástalanul rendben vannak. Nem muszáj ebben (sem) egyetértenünk, azonban valamiért számomra a technikai elemzés eszköztára sokkal inkább a kereskedéshez és az ahhoz kapcsolódó időhorizonthoz passzol, mint a hosszú távú befektetéshez. Warren Buffett egész biztosan nem néz Bollinger szalagokat és hasonló indikátorokat. Amint azonosít egy minőségi részvényt, ami véleménye szerint alulértékelten elérhető, vásárol. Én is ezt teszem, csak egész más nagyságrendben :)

Ferenc felvetésében ugyanakkor a hírek szerepét nagyon érdekes kérdésnek tartom. Tegyük fel, hogy prémium hírlevél hozzáférés híján „sérelmezed”, hogy nem fejtettem ki az ingyenes magyar változatban az árfolyamesés okait. (A FALCON hírlevélben és annak magyar nyelvű kiegészítő videójában ezt elég alaposan megtárgyaltam, szerintem.) A sérelmedet nagyon helyesen úgy orvosolod, hogy elolvasol minden ingyenesen fellelhető hírt, és néhány óra alatt képbe kerülsz, mi újság a 3M háza táján, mi okozhatta a szabadesést. Ezen a ponton van néhány kijózanító kérdésem és észrevételem.

Elolvastad a híreket, és aztán mihez kezdesz velük? Tudod, hogy mi az egyetlen releváns kérdés, amit meg kellene tudnod válaszolni? Szerintem a következő: Miután a híreket megtisztítod a zaj kategóriájú infó töredékektől, a valóban jelentősnek tekinthető információk alapján, megítélésed szerint milyen mértékben változtatta az adott hír az elemzett vállalat valódi értékét? (Hívhatod divatos nevén belső értéknek is, ugyanarról van szó.) Meg tudod ezt becsülni olyan magabiztossági szinten, hogy mersz ez alapján valódi pénzzel döntést hozni? Pusztán az a lényeg, hogy az általad becsült belső érték változáshoz képest mennyivel változott a cég részvényének az árfolyama! Merthogy az ár és az érték el tud válni egymástól, épp ez teremt lehetőségeket.

Hadd legyek ünneprontó! A hírolvasó közönség kevesebb mint 1%-a tudja szerintem, hogy módszertanilag hogyan kellene nekiállni egy ilyen értékelési, átértékelési feladatnak. Az igazi rossz hír viszont csak most következik: ha az egyébként nem túl nehéz módszertant a magadévá is tetted, attól még meglehetősen ingatag lábakon álló feltételezések sorával kell feltöltened a számítási modelledet, hogy egyáltalán bármilyen eredményre juss. Egy ilyen matekolás végén lesz elég önbizalmad komoly pénzzel elköteleződni a véleményed mellett? Ha igen, akkor nézz rá, mennyire érzékeny egy-egy feltételezésedre a modell végeredménye…

A kulcs tehát nem az, hogy elolvasod-e a híreket, hanem hogy számodra azok elemzési inputként funkcionálnak vagy pedig „csak” a hangulatodat befolyásolják. Mivel az emberek túlnyomó többsége a második kategóriába esik, soha nem fogják megvenni a pánikkeltő hírek tengerében leárazódott minőségi részvényeket. (Szerencsére, ezért is működhet ez a stratégia.) Ezen a ponton viszont megint meg kell állnunk néhány mondat erejéig, hogy megússzak néhány tucat félreértésből adódó levelet.

Amit én követek, az egy ún. „selective contrarian” befektetési megközelítés. Nem véletlenül áll két szóból az összetétel, a szelektív kitétel is rendkívül fontos! Csak és kizárólag a 3M kaliberű, minőségi vállalatok részvényeinél tartom elfogadhatónak azt, hogy leárazáskor mélyelemzés nélkül vásároljunk. (A „mélyelemzés” jelentősége egyébként is túlértékelt szerintem. Ha más véleményed van, érdemes régebben publikált, alaposnak tűnő szakértői elemzéseket olvasgatnod, és összevetni azzal, mi történt valójában.) Összefoglalva tehát: csak csúcsminőségű vállalatokra korlátozva tartom elfogadhatónak azt a megközelítést, hogy az előző hírlevélben felsorolt kvantitatív tényezők kedvező együttállásakor, komolyabb kvalitatív elemzés nélkül vásároljunk a részvényeikből, és ezt is csak egy széles körben diverzifikált portfólióval! Ezzel a stratégiával gyakorlatilag arra fogadok, hogy az ilyen múltú, minőségű és stabilitású vállalatok többsége idővel megoldja a problémáit, és ennek megfelelően tudja folytatni az osztalékemelési sorozatát, valamint a jelenlegi, kedvezőnek ítélt értékeltség is csak átmeneti lesz. (Ilyen esetekben a teljes hozam mindhárom összetevője nekem dolgozik.) Egyértelmű, hogy nem lesz minden céggel kapcsolatban igazam! Ezt kész vagyok elfogadni, mert ezzel együtt is azt látom, és a historikus tényadatok is egyértelműen alátámasztják, hogy a teljes portfólióm szintjén nagyon jól fogok járni ezzel a megközelítéssel. (A historikus tényadatokról nem csak beszélek, a What Works on Wall Street című 700 oldalas, széles körben hivatkozott kvant bibliában megtalálod az állításaimat alátámasztó számokat.)

A sokadik őszinte vallomás

Elolvastad és megértetted a fent írtakat, mégis zavar az elemzés kvalitatív oldalának hiánya? Megértem. A FALCON hírlevélben ugyan belemegyek a kvalitatív dolgokba, melynek alapja félelmetes mennyiségű olvasás és gondolkodás, ennek ellenére egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szubjektív nézőpontom bevetése valóban javít az alapvetően kvantitatív túlsúlyos modell sikerén. (Azt is abszolút el tudom képzelni, hogy a FALCON hírlevél 5 éves szülinapján majd büszkén felvállalom, hogy a matek azt mutatja, jobban jártunk volna, ha nem gyomlálom kvalitatív, szubjektív paraméterek mentén a FALCON toplistáját. Azt a szülinapot majd igyekszem nem elfelejteni…)

Ennek ellenére mégsem látok a fenti felvetésben komolyabb problémát. Azért nem, mert jobban alszom azáltal, hogy alaposabban megnézem a befektetési célpontjaimat. Az ebből adódó hamis magabiztossággal ugyanakkor vigyázni kell, nehogy indokolatlan méretű portfólió koncentrációhoz, túlméretezett pozíciókhoz vezessen. A júniusi FALCON hírlevélben épp ezzel kapcsolatban idéztem kutatási eredményeket. Véleményem szerint egyébként a kvalitatív elemzés csak rengeteg olvasással, tanulással és tapasztalatszerzéssel sajátítható el, és a szubjektív volta ekkor is megmarad. A hírlevél végén azért adok egy ötletet, hogyan tudod elmélyíteni a részvényes tudásodat, ha abba a szűk körbe tartozol, akik számára ez releváns lehet.

A szavazás eredménye és a „nem kirakat” portfólió

Összesen 364 válasz érkezett az előző havi hírlevélben feltett kérdésre. 89,8% gondolja úgy, hogy a FALCON hírlevél és magyar videó párosa a jelenlegi formátumban tökéletesen megfelelő számára. 9,9% inkább egy alert jellegű szolgáltatásra fizetne elő, a fennmaradó töredék százalék pedig egyikre sem. A válaszok (valamint az előfizetők visszajelzései és 95% feletti hosszabbítási arányuk) számomra azt mutatják, hogy a FALCON szolgáltatás úgy jó, ahogy van, annak legfeljebb kiegészítője lehet majd egy alert, és semmiképp nem helyettesítője. (Erre a kiegészítőre lenne fizetőképes kereslet, egyelőre mégsem hozom létre, mert rövid távon fontosabb céljaim vannak. Lsd. alább.)

Egy félreértést ugyanakkor szeretnék eloszlatni. Volt, aki rákérdezett, hogy mégis milyen árszintnél küldeném ki az alert emailt egy-egy célpont esetén, amikor még a bennfentes vezérigazgató barátnője se találta el a részvényárfolyam mélypontját (a Walgreens példájánál). Az alert a saját tranzakcióimat tartalmazná, valamint egy általam aktuálisan vehetőnek tartott részvénylistát. Aki olyat ígér, hogy majd az árfolyam megfordulása előtt szól neked, az nem mond igazat, vagy nem tudja, mit beszél…

Egyébként hónapról hónapra szállítom a bizonyítékait annak, hogy semmivel nem tudom nálad jobban megtippelni a rövid távú árfolyammozgásokat. Teljesen standard, hogy a vásárlásaim után még jelentős mértékben tovább esik a kiszemelt részvény árfolyama. (A FALCON hírlevelesek minden hónapban látják a saját tranzakcióim táblázatát, így meggyőződhetnek erről.) Hosszú távon egyébként a tippelési szuperképesség hiányának semmi jelentősége nem lesz, amennyiben a portfóliómban szereplő cégek nagy százalékával kapcsolatban fundamentálisan „igazam volt”, helyesebben fogalmazva működnek a kiválasztási faktorok által diktált „alapvalószínűségek”.

Azt is elfogadom, hogy a legfrissebb vásárlásaim átmenetileg mindig rontják a honlapon publikált portfólióm összképét. Ha ezt tartanám szem előtt, akkor biztosan nem vettem volna rá a Realty Income (O) részvényére, amit ebben az esetben 38 dollár körüli bekerülési árral „mutogathatnék” a kirakatban. Ezzel szemben évekkel az első vásárlásomat követően egy lakás árát toltam bele ebbe a részvénybe, amikor a FALCON hírlevélbe is bevettük, így a honlapon szereplő portfólióban „csak” 45%-os pluszt mutat jelenleg ez a pozíció, és nem 92% körülit. Ha kirakat portfóliót tartanék fenn, akkor nem vennék rá egyik olyan részvényemre sem, aminek felfelé mozdult az ára az eredeti vásárlásomhoz képest, pedig a hosszú távú építkezés során gyakran indokolt ilyen lépéseket tenni. Amit a honlapon látsz, az a valós portfólióm, kozmetikázás nélkül. Aki viszont egy ilyen pillanatkép alapján mond véleményt, annak a piac rengeteget fog még tanítani, szerintem… (A kérdéseket megelőzendő: 3M-et is vettem mostanában, ott a 2015-ös, 137 dolláros bekerülési áramat húztam feljebb. Bízom benne, hogy hosszú távon megérte. Előzetes garancia sosincs, vételi ajánlást pedig még véletlenül se fogalmaztam meg számodra. Most sem…)

2019-es céljaim

Nagyságrendileg fél évvel ezelőtt egy vidám beszélgetés keretében szegezték nekem a kérdést, mit csinálnék másképp, ha kiderülne, hogy már csak néhány hónapom van hátra. Az ilyen kellemetlen kérdések azon ritka tiszta pillanatok egyikét tudják előidézni, amikor totálisan nyilvánvalóvá válik, hogy az életed melyik területén, pontosan mivel kellene foglalkoznod, ha nem halogatnád, menekülnél előle. Amellett, hogy a magánéletemet is felforgatta a néhány felismerés, olyan eredményekkel is járt, melyek az OsztalékPortfóliós közösség számára is relevánsak lehetnek.

Az első mondatom az volt, hogy egészen biztosan kiadnám az évek óta „porosodó” Ironman kéziratot könyv formában, mert nagyon bánt, hogy nem tettem elérhetővé, miközben érzem, mekkora érték van benne, milyen sok embernek tudna segíteni. A könyv azóta megjelent, és mostanra a könyvesboltok polcain is elérhető, mégis úgy érzem, hogy rengeteg tennivalóm van még ezzel kapcsolatban. Az ok, hogy félrement az üzenet, és az Ironman cím sokakat elriaszt, mondván hogy ez egyáltalán nem céljuk, innentől fogva pedig ezt a könyvet nem nekik írtam. Az a helyzet, hogy de! Véletlenül se próbálok senkit 240 oldalon keresztül arról győzködni, hogy fusson vagy triatlonozzon. A sport sztori csak a szórakoztató keretét adja a könyvnek, a lényeg sokkal inkább azokban az életvezetési tanulságokban és felvetett kérdésekben van, amik alapvetően meghatározták azt, ahogy ma élek, és ahogy elérem a céljaimat. Nem sportolóktól érkeztek az első olyan visszajelzések, hogy „belekezdtem és nem tudom letenni”, vagy éppen „napokkal ezelőtt elolvastam, és még mindig kattog rajta az agyam”. Nem egy limonádé történetet írtam le, számodra is értékes mondanivalója van, még akkor is, ha fotón se akarsz futócipőt látni életed során. Különben nem adtam volna hozzá a nevem! (Ezt a hozzáállást megszokhattad már tőlem az évek során.) Ha technikailag megoldható lenne, azt is vállalnám, hogy visszavásárolom Tőled a könyvet, ha nem találod értékesnek, hasznosnak. Ennyire bízom benne.

Te miért nem olvasod el? Írd meg kérlek, hogy mi az indok vagy kifogás! Komolyan tudsz ezzel segíteni. (A könyv egyébként az OsztalékPortfólió oldalon továbbra is a bolti áránál akciósabban elérhető, de ha betévedsz egy Libribe, már ott is megtalálod. Közvetlenül tőlem itt tudod megrendelni.)

Ehhez kapcsolódóan az is megfordult a fejemben, hogy 2019-ben szervezek egy olyan rendezvényt, ami nem részvényes témájú lesz. Szeretnék a pénzügyi dimenzión túlmutató dolgokról beszélgetni, és rengeteg olyan kérdést, felismerést megosztani, melyek többsége még az Ironman könyvbe se fért bele. Egy ilyen eseményhez sokkal több kedvem van, mint egy „melyik részvényt vegyem meg holnap” típusú találkozóhoz, és több értéket is tudok vele adni.

A fent említett kellemetlen kérdés kapcsán a könyv kiadása utáni második gondolat már (sokak számára megnyugtató módon) a részvényes „munkásságomhoz” kapcsolódott. Zavar, hogy egyelőre csak az osztalékbefektetésre fókuszáló tudásanyagot tettem közzé, holott sok év alatt ennél jóval szerteágazóbban megtanultam és sokkal mélyebben beleástam magam a részvényelemzésbe. Megfogalmaztam, hogy szeretnék elérhetővé tenni egy olyan tudásanyagot, ami rendszerezetten tárgyalja a részvénybefektetéshez kapcsolódó releváns témaköröket, és mindegyikbe olyan mélységig megy bele, ameddig én otthonosan mozgok az adott területen. Emellett útmutatást, továbbtanulási irányokat határoz meg. Fontos, hogy senkit nem fogok egy videókurzus alapján Warren Buffett utódává kiképezni. A képzés annak a néhány embernek szól majd, akiknek határozott szándéka mindent megtanulni a részvényekkel kapcsolatban, és ehhez a küldetéshez szívesen vesz igénybe külső segítséget, iránymutatást. Az angol szakkönyvek olvasása alapkövetelmény, ezt nem fogja helyettesíteni a videóanyag, mivel értelmetlen olyan dolgokat elismételni, amiket előttem mások már profin leírtak. Forrásokat adok, tapasztalatokat osztok meg egy-egy megközelítéssel kapcsolatban, helyetted ugyanakkor nem tudok tanulni, „csak” értelmes mederbe terelni a befektetett energiádat.

A formátum is más lesz a korábban megszokotthoz képest: nem egyedül mondok „okosakat” a mikrofonba, hanem egyfajta előre felvett webinar-sorozat formájában többekkel beszélgetek, kötetlen stílusban. Ez az interaktív témafeldolgozás a képzés valódi célcsoportját szerintem maximálisan támogatja. Nagyságrendileg 15-20 órányi videóanyagot vettünk fel eddig, és garantálni ugyan nem tudom, csak remélem, hogy még 2019-ben elérhetővé tudom tenni valamilyen formában ezt a képzést. (Tartalomra szerintem már most erősebb, mint a neves Columbia Business School kurzusa, az ára pedig valamivel visszafogottabb lesz.) Ha elérhetővé tettem mindent, amit a részvénybefektetéssel kapcsolatban tudok, nem lesz hiányérzetem ezen a téren sem.

Mindemellett az is megfordult a fejemben, hogy szeretnék közvetlenebb kapcsolatot kialakítani az OsztalékPortfóliós közösség azon tagjaival, akik erre nyitottak. Nyers ötletként olyasmi fogalmazódott meg, hogy meghirdetnék egy „kiscsoportos”, max. 10 fős sörözést, jelképes belépővel, melynek teljes összege egy alapítványhoz kerül majd. Nem muszáj sört inni, a belépő viszont elengedhetetlen előszűrő, még ha nem is akarok ezzel pénzt keresni, és teljes egészében továbbadom a bevételt. A szűk létszámlimitet jelentkezési sorrend alapon fogjuk tudni kezelni. Ha sikeres lesz a koncepció, idővel sok érdekes ember jöhet össze.

Örömmel veszem, ha a hírlevél utolsó részével kapcsolatban (könyv, rendezvény, képzés, kiscsoportos találkozó) megosztod velem tömör formában a gondolataidat. Nem fogok egyesével válaszolni a kapott emailekre, a visszajelzés ugyanakkor nagyon jól jön. Köszönöm!

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes