OsztalekPortfolio.com
„Tudják, mi okoz nekem örömet?
Az osztalékaim beérkezése.”
(John D. Rockefeller)

Kérdések és válaszok

osztalekportfolio.com - 2019. augusztus 12., hétfő 15:54

Meglehetősen sokféle kérdést kaptam az elmúlt hónapokban, emellett pedig történtek is olyan dolgok, amikre szívesen reflektálok a hírlevélben, így az augusztusi felvonás kérdés-válasz felépítésű lett, és többféle témát érint. Kezdjünk az erősen részvényes tartalmakkal!

Mit csinálok, amikor egy cégről leválasztanak egy részt?

Az ilyen, ún. spin-off tranzakcióknál engem elsősorban az érdekel, hogy az adott részvénypozícióm a kettéválasztás után is legalább annyi osztalékot fizessen, mint korábban. Annak idején írtam róla, hogy a Baxter esetén ez nem valósult meg, ráadásul a menedzsment kommunikációja sem volt számomra elfogadható, ezért eladtam a részvényeimet. Mostanában a Timberland és Vans márkák tulajdonosa, a V.F. Corp. (VFC) szolgáltatott példát arra, hogyan kellene korrektül intézni egy ilyen ügyletet, így ezen az eseten keresztül leírom, mit számolgattam.

A példa kedvéért induljunk ki abból, hogy 120 db VFC részvény szerepelt a portfóliómban, melyek bekerülési átlagára 50.86$ volt, így a teljes bekerülési érték 6103 dollárra tehető. A bróker felületéről letölthető kimutatásban azt látom, hogy 17 darabot kaptam a leválasztott vállalatrész (Kontoor Brands) részvényeiből, 38.59 dolláros bekerülési áron. A darabszám és árfolyam szorzataként adódik, hogy 656$ értékű KTB részvényt kaptam, így az eredeti VFC bekerülési értékemet ezzel az összeggel indokolt csökkentenem. (Azért követek ilyen logikát, mert a kapott KTB részvényeket akár azonnal eladhattam volna, és akkor ennyivel kevesebb pénzem állna az eredeti pozícióban. Onnantól kezdve, hogy nem adtam el, már az újonnan létrejött KTB pozícióm teljesítményét befolyásolja a további árfolyamváltozás.)

Az eredeti 6103 dollárból a 656 dollárt levonva, majd a különbséget elosztva a 120 darabbal, megkapom, hogy a tranzakció végeredményeként a VFC pozícióm bekerülési értéke 45.39 dollárra módosult. Ezt láthatod a portfóliómat bemutató táblázatban is, ha FALCON előfizetőként van hozzáférésed. (A kapott KTB pozíciót ugyan egyelőre nem adtam el, de a mérete annyira jelentéktelen, hogy fel sem tüntettem a táblázatban, és nem is elemezgettem mélyebben.)

Egyébként az a tapasztalat, hogy a leválasztott, önálló cégbe szervezett kisebb „cégrész” részvényei általában komoly eladói nyomás alá kerülnek egy-egy ilyen tranzakciót követően. Ha vonzó számodra, hogy az ilyen lehetőségek között halássz valódi értékre, akkor Joel Greenblatt You Can Be a Stock Market Genius című könyvét ajánlom olvasásra, mert szinte teljes egészében ezzel a témával foglalkozik.

A VFC esetében a szétválasztási tranzakció osztalék oldala is rendben volt mind összegszerűen, mind kommunikáció szempontjából. Álljon itt egy rövid idézet a cég legutóbbi elemzői konferenciabeszélgetéséből ennek szemléltetésére:

„When considering the Kontoor Brands dividend combined with our dividend of $0.43 per share, shareholders who hold both companies will receive a total distribution that is equal to the dividend they had with VF prior to the spinoff.”

Valahogy így kell ezt korrektül csinálni.

Ismét elgondolkodtatott a piac. Eladjam a túlértékeltség felé hajló pozícióimat?

Havonta kétszer rutinszerűen lefuttatok egy „ellenőrző folyamatot”, ami arra irányul, hogy a meglévő pozícióim közül melyek közelítenek a historikus túlértékeltséget jelző osztalékhozam szinthez. Szeretem rajta tartani a szemem ezeken a részvényeken, mivel az eredeti terv az lenne, hogy historikus túlértékeltség esetén eladom őket, és más, vonzó célpontokba fektetem be a felszabaduló tőkét. A problémát ezúttal az okozta, hogy Trump Twitter akciója előtt olyan részvények sora került fel a figyelőlistámra mint a McDonald’s, a Procter & Gamble és sok hasonló név, amiket lehetőség szerint szeretnék addig a portfóliómban tartani, amíg nem tudom hasonló minőségű pozíciókkal helyettesíteni őket. A jelenlegi piacon ugyan látok alulértékelt minőségi részvényeket, ezekből azonban már vásároltam annyit, hogy nem szívesen tenném át a felszabaduló komolyabb összegeket ezen pozíciók „túlhízlalásába”. Ez az ún. reinvestment risk késztet arra, hogy teljes hozam szempontjából nem éppen optimális döntést hozzak, és inkább megtartsam a stabil osztalékfizető pozícióimat még enyhe túlértékeltség esetén is, egészen addig, amíg nem találok megfelelő helyettesítőt. (Részletesebben is kifejtettem ezt egy korábbi hírlevélben.)

Felvállalom ezáltal, hogy számomra a portfólió osztalékstabilitása sokkal fontosabb, mint a piaci átlag túlteljesítése. Hosszú út az, ami alatt kialakul a saját „inner scorecardod”, azaz belső értékrended, amiről Buffett is rengeteget beszél. Amíg ennek megfelelően hozom a döntéseimet, addig jól érzem magam, akármit is mondanak a külső szemlélők. (Márpedig kéretlen vélemények mindig vannak, ez az egyik hátulütője annak, hogy több mint öt éve a „kirakatba” tettem a portfóliómat.) Az inner scorecard diktál, mert a befektetési döntéseim nem szolgálhatnak más célt, csak hogy jól érezzem magam.

Mennyit keresek az új könyvvel?

593 eladott példány felett jár az „Egy ironman vallomásai” című könyv, ami a megjelentéstől eltelt rövid idő (és a nyári uborkaszezon) figyelembe vételével kiemelkedően szép szám. Magyarországon állítólag 1500 eladott példány felett már illik pezsgőt bontani (az osztalékos könyv 5549-nél tart), ehhez képest én simán bevállaltam, hogy már első körben 3500 Ironman könyvet rendeltem a nyomdától. Idővel biztosan el fog fogyni, mert jó. És hogy ne térjek ki a többször megkapott kérdés elől, jelenleg kb. 360 ezer forint mínusznál tart még a projekt. (Ha ez meglep, akkor gondolj bele, mennyi kezdeti költséggel jár egy könyvkiadás! Sehova nem sietek, előbb-utóbb majd a számok is rendben lesznek, ahogy egyre szélesebb körben híre megy, hogy ezt a könyvet érdemes elolvasni. Az osztalékos könyvvel is ugyanez történt.)

Számomra egyébként elsősorban azt adja a pénzügyi szabadság, hogy simán felvállalhatok olyan projekteket, melyek fontos értéket közvetítenek, még akkor is, ha átmenetileg viszik a pénzt és nem hozzák. Szabolcstól kaptam ezt a gondolatot: „Őszintén szólva, ha könyvesboltban látom meg a könyvet, el sem olvasom a tartalmát sem. Mert nem érdekel az Ironman téma. De ez inkább egy önismereti/személyiségfejlődési könyv, azt hiszem. A helyzet az, hogy ahogy megismertelek a hírleveleken keresztül, Téged nem a pénzszerzés motivál. Neked bevétel szempontjából teljesen mindegy, hogy én megveszem-e ezt a könyvet vagy sem. És Neked akkor is mindegy lenne, ha nem 4 ezer forintba kerülne, hanem 40 ezerbe vagy 400 ezerbe. Valamiért mégis rá akarod venni az embereket, hogy vegyék meg a könyvet, olvassák el és tanuljanak belőle. Na hát engem itt ez a VALAMI érdekel de nagyon. Ezért fogom elolvasni.” Sok igazság van benne. Időközben készül a könyv angol fordítása is, mert a benne felvetett kérdések nem csak Magyarországon relevánsak.

Mikor lesz a kiscsoportos „sörözés”?

A korábbi kérdésfelvetés óta nyilvánvalóvá vált, hogy sokaknak van kedve ehhez a kötetlen beszélgetős formátumhoz. A fennakadást az okozta eddig, hogy olyan technikai megoldást kerestem a megvalósításhoz, melynek során egyetlen pillanatig se kerül hozzám (és a cégemhez) az összejövetel részvételi díja, hanem közvetlenül a támogatandó alapítvány számláján köthet ki a pénz. Úgy tűnik, hogy a számomra szimpatikus Suhanj! Alapítvány tud ehhez egy működő platformot biztosítani, és mindenben segítenek. Innentől fogva nincs kire mutogatnom, nálam áll a projekt.

A megvalósítás nagyjából úgy fog kinézni, hogy kiküldöm emailben az esemény jelentkezési linkjét a legfontosabb infókkal, és az első 10 jelentkező fog tudni részt venni az első alkalmon, csak ők kapják meg például a pontos helyszínt. (Így tudjuk elkerülni a tömeget.) Úgy gondolom, ha valaki egyszer eléri a pénzügyi szabadságot, annak számára felértékelődik az idő jelentősége. Én mindaddig szívesen adom egy ilyen kezdeményezés keretében az időmet, amíg ennek eredményeként szabad szemmel látható összeggel tudunk segíteni egy támogatandó alapítványi célt, és eközben jól is érezzük magunkat, új embereket ismerünk meg. Nem csak rajtam múlik, hány ilyen alkalom lesz, a kezdeti nehézségek leküzdése után pedig talán belátható időn belül sor kerülhet az első összejövetelre.

Hiteles forrás a Seeking Alpha?

Tudnék egy szóval is válaszolni, mégis inkább kifejtem egy közelmúltbeli történésen keresztül. Eddig az volt a rendszer, hogy Seeking Alpha szerzőként elég volt három havonta egy cikket publikálni ahhoz, hogy az oldal zárt tartalmaihoz is hozzáférjek. (Ezek közül számomra csak a régebbi earnings call transcriptek jelentenek értéket.) Nemrég előírták, hogy már havi egy cikket kellene írni a hozzáférés megtartásához, amit egyrészt soknak találok, mert egy normális elemzés legalább egy napi munkát igényel, másrészt a Seeking Alpha nem az a minőségű oldal, melynek használatáért bármennyit is hajlandó lennék fizetni. A 10%-os osztalékhozam ígéretéről szóló videómban kifejtettem, hogy szakmailag egyáltalán nem védhető irányba megy a tartalomgenerálás az oldalon.

A „pénz beszél” mottót aztán néhány napja emailben is megerősítette felém a Seeking Alpha szerkesztőgárdája, miután nem engedélyezték egy cikkem megjelenését, arra hivatkozva, hogy túl jól népszerűsítene egy olyan szolgáltatást (a FALCON hírlevelet), ami által nem a Seeking Alpha Marketplace platformján költenék el az olvasók a pénzüket. Szerintük tehát nem az a megoldás, hogy hasonló szakmai színvonalú anyagokat kellene kreálni a Seeking Alpha oldalra is, hanem hogy a kiugró minőségűeket nem szabad felengedni abban az esetben, ha a szerzőnek nincs náluk saját Marketplace szolgáltatása. (Egyébként konkrétan azt a FALCON bevezetőt nem engedték megjelenni, amiben az értékalapú befektetés evolúcióját mutatom be a Graham-féle mechanikus irányzattól a tulajdonosi értékteremtés paramétere felé haladva. Csaknem száz olyan visszajelzést kaptam annak idején erre az anyagra, hogy mennyire jó összefoglalást ad, és mennyire elgondolkodtató. A Seeking Alpha nem szeretné, ha elgondolkodnál, csak vedd meg náluk a többszörösen túlárazott Marketplace szolgáltatásokat.)

Mivel az eddig megjelent Seeking Alpha cikkeim se generáltak előfizető rohamot a FALCON hírlevélre, így szigorúan pénzügyi szempontból nekem sose érte meg oda írni. Volt már rá példa korábban is, hogy a szakmailag képzetlen szerkesztőiket kellett győzködnöm részvényértékelési kérdésekben, de eddig legalább néhány könyv hivatkozás és hasonlók segítségével sikerrel jártam. Ezt a szélmalomharcot viszont nem nagyon van kedvem folytatni, így alapvetően két utat látok járhatónak: Vagy nem írok hozzájuk többé, és mivel előfizetni se fogok, bukom a hozzáférést az archív transcriptekhez, vagy a jelenleg ötfős webinar csapat tagjai (akik elég mély és intenzív kiképzés alatt állnak) fogják az eleinte szorosabb, később lazuló szakmai koordinációm alatt gyártani a Seeking Alpha cikkeket. Már most jobbat írnának az ottani szerzők 80%-ánál, de a cél a 99% fölé emelkedés, mert az adott oldal esetén ez is reálisan elérhető. (A webinar sorozat egyébként ott tart, hogy épp a Buffett-leveleken megyünk végig egyesével, és kiemeljük minden évi írásból a tanulságokat. A szilárd alapokat már letettük, így végre nem csak én beszélek, hanem közösen összekapcsoljuk Buffett mondanivalóját a tanultakkal. Év végére talán lesz belőle mindenki számára elérhető tréninganyag.)

Mennyi időt szánok a hírlevelekre és az osztalékportfóliós dolgokra?

A FALCON hírlevél nagyságrendileg másfél hetet visz el egy hónapból. A magyar hírlevél egy napot. A webinarokra való felkészülés akár havi 5-6 napot is. És akkor a közösség „támogatásáról” még nem is beszéltünk. Ha ezekből számolsz egyet, akkor megérted, hogy a TÚL SOK idő a leginkább helytálló válaszom. Tervezek ezen változtatni, ezért is vállaltam fel a webinar projektet. (Nem plusz egy értékesíthető terméket akartam létrehozni.) Ha valami véletlen folytán az eredeti résztvevők közül senki nem tudná a későbbiekben segíteni a munkámat, akkor biztosra veszem, hogy előbb-utóbb az anyagot „késztermékként” feldolgozók között lesz olyan jelentkező, akivel együtt tudok dolgozni. Az a célom, hogy a FALCON Method hírlevél szakmai koordinációját a továbbiakban is ellássam, ugyanakkor nem szeretném élethosszig én a helyére kalapálni az utolsó kis számadatot is a hírlevélben, ahogy a tördelés, videó vágás és ügyfélszolgálat sem az én legfőbb kompetenciáim.

A félreértések elkerülése végett szeretném kiemelni, hogy ez itt nem egy burkolt álláshirdetés volt, ezért kérlek, hogy ne is jelentkezz rá! A magyar FALCON videók valamelyikében volt egy „magánéleti változások” szókapcsolatos kiszólásom, amit néhányan „formabontó társkereső hirdetésként” értelmeztek, és olyan is volt, aki a saját feleségét ajánlotta figyelmembe. (Kreatív ötletekben sosem szűkölködtek a hozzám érkező emailek.) Ezúttal ne menjünk el ebbe az irányba, ha kérhetem :)

Tényleg lezárom a FALCON hírlevél tagságot 1000 főnél?

933 aktív előfizető alkotja mostanra a FALCON-tábort, így abszolút időszerű a kérdés. Korábban azt írtam, erősen gondolkodom rajta, hogy ezer főben limitáljam az előfizetők számát, mert ennyi embert még igyekszem valahogy kezelni. (Egy ekkora közösséggel már folyamatosan van teendő.) Ha most kiküldenék egy levelet, hogy az utolsó 67 hely kiadó, néhány napon belül „teltház” lenne, mégsem lépem ezt meg. Azért nem, mert ha tud csapatban működni a FALCON, akkor értelmetlen lenne korlátozni, sőt akkor még a Seeking Alphán is indokolt lenne saját Marketplace szolgáltatást indítanunk, hogy valami jó is kerüljön oda! Őszintén nem látom még, működhet-e ez az út. Ha valamiért nem, akkor viszont véletlenül se szeretnék végtelen számú előfizetőt több pénzért. Az időm és nyugalmam többet ér.

A visszajelzések alapján egyébként akkor tennék jót Neked, ha a szokásos „lejár az időd, most vagy soha” nyomásgyakorló marketinget tolnám a postaládádba, mert akkor nem halogatnál tovább (vagy leiratkoznál). Ha fizetsz a FALCON hírlevélért, akkor végre a tettek mezejére lépsz, és elkezded a portfólió építést. Nem kényszerítem ezt ki különféle praktikákkal, pedig biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva megköszönnéd…

Volt, aki a fejemhez vágta, hogy „belengettem” a hírlevél áremelését is, anélkül hogy konkrét dátumot jelöltem volna meg. Háttérinfóként mondom, hogy az amerikai könyvkiadó visszajelzésére várok, mert nekik is van ezzel kapcsolatban egy 10-15 perces feladatuk, amit nem nagyon szeretnének elvégezni. Amint összeszedik magukat, emelkedik az ár, mert a költségeim is az eredeti szint sokszorosára nőttek. Egyébként pedig az utad elején a hírlevél díját a tanulásodba történő befektetésnek érdemes felfogni, és nem azt számolgatni, hogy az osztalékaid mekkora részét viszi el. Mindig a tanulásba történő befektetés adja a legmagasabb megtérülést, és a tudásod az egyetlen olyan dolog, amit nem tudnak tőled elvenni. Nem győzködésként írom, hanem eszerint élek.

Lesz még személyes képzés?

Mivel az Osztalékból szabadon könyv jobban fogy mostanában, mint közvetlenül a megjelenését követően, egyre többen találnak meg ezzel a kérdéssel. Foglalkoztat az az ötlet, hogy még egyszer megtartsam élőben a 2 napos osztalékos tréninget azért, hogy az elmúlt évek alatt kapott kérdések és visszajelzések alapján itt-ott kiegészítsem, illetve az azóta szerzett tapasztalatokat is belefoglaljam. Azért motivál ez a lehetőség, mert így készülhetne egy profi videófelvétel az egészről, és ezáltal a mostaninál még jobban fogyasztható, még színvonalasabb lenne az anyag. (A prioritási listámon nem szerepel túl előkelő helyen ez a projekt, mivel a jelenlegi videós képzés alapján is több százan elindultak már, tehát maximálisan betölti a szerepét a most elérhető anyag. Egyszerűen csak foglalkoztat, hogy sokkal szebbé és némiképp talán jobbá is lehetne tenni egy ilyen személyes alkalom felvételével.)

Ha lesz ilyen, mindenképp kiscsoportosat (max. 10-15 főset) szeretnék. Az ára jóval magasabb lesz, mint a honlapon elérhető online képzésé. Ha valóban érzékelhető pluszt ad majd a mostanihoz képest, akkor a jövőben ezt az új anyagot is elérhetővé teszem a jelenlegi, eredeti tréninganyag mellé, és az így elérhető „csomag” árat is emelem. Aki már megvette az osztalékos képzést, az ingyenesen megkapja majd az új videókat is. (Ebből levezetheted, hogy ha most megveszed, akkor még a mostani áron megkapsz mindent, mégsem szeretnék ezzel kampányolni, amíg abban sem vagyok biztos, hogy az idei évbe belefér ez az élő tréning a webinározás és minden egyéb elfoglaltság mellé.)

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes


comments powered by Disqus