Komoly meglepetést okozott nekem az elmúlt néhány nap. És nem elsősorban a felfüggesztésig zuhanó, majd összevissza csapkodó amerikai részvénypiacra gondolok, sokkal inkább arra, hogy egy ilyen extrém környezetben se kaptam egyetlen pánikolós emailt sem. Csaknem ötezer hírlevél feliratkozó mellett ez nem kis dolog, és talán nem is teljesen véletlen. A magasabb fokozatba kapcsoló tőzsdei hullámvasútnak persze vannak olyan tanulságai, amiket érdemesnek tartok most sorra venni, hogy a higgadt hozzáállás továbbra is megmaradjon az OsztalékPortfóliós táborban.

"Elolvastam minden korábbi hírleveled, megnéztem az összes videódat, és…"

Bár mindenki így köszönne be a nekem címzett levelek elején! Ugyan még nem ez az általános, de azért érezhetően egyre többen vannak, akik eljutnak a felismerésig, hogy ha a pénzügyi jövőjüket stabil osztalékfizető részvényekbe történő befektetéssel (is) szeretnék alakítani, akkor legalább a teljesen ingyenesen elérhető anyagok feldolgozására nem szabad az időt sajnálni. Miért írom ezt pont most? Azért, mert extrém piaci szituációkban fokozottan előtérbe kerül, hogy milyen szintű tudással rendelkezel az általad követett (vagy követni szándékozott) befektetési megközelítéssel és úgy általában a befektetéssel kapcsolatban. A tudás és tapasztalat magabiztossá tesz.

Míg a nemzetközi piacon azt tapasztalom, hogy (elsősorban az ázsiaiak) szinte rám rúgják az ajtót, hogy „tanítsak már nekik többet… bármennyiért”, addig az átlag magyar úgy van vele, hogy „majd beletanulok ebbe az osztalékos dologba, amikor összeomlott a tőzsde, addig úgyse vennék semmit”. Az a rossz hír, hogy az ázsiai megközelítés működik, a magyar viszont nagyon nem! A pánik közepette senki nem fog megingathatatlan meggyőződéssel felvérteződni egy sebtében feldolgozott tudásanyag alapján, így megalapozott befektetési döntéseket se fog hozni, hanem éppen úgy le fog fagyni, mint a többség. Ilyen szituációban csak azok képesek higgadtan, egy jól összerakott megközelítést követve döntéseket hozni, akik nem sajnálták az időt a tudás és gyakorlati tapasztalat megszerzésére, kicsiben indulva. Egyáltalán nem véletlen, hogy aki már hosszú ideje követi az OsztalékPortfóliós írásokat, az a helyén tudja kezelni a mostani piaci szituációt is, és sokkal inkább előnyére tudja fordítani, minthogy önsajnálatba vagy „kirakat hisztibe” menekülne, ami néhány általam követett edukációs platform ügyfelei körében általánosnak mondható magatartás volt az elmúlt napokban. (Szerintem egyértelműen a szolgáltató felelőssége, hogy milyen szintre tudja „felhozni” az ügyfeleit, mennyire tudja felkészíteni őket a részvénypiaci befektetés elkerülhetetlen velejáróira. Ebből a szempontból szerencsére bőven kapok pozitív visszajelzéseket.)

Bevallom, ezúttal szokatlanul rosszul kezeltem a helyzetet

Rengetegszer kommunikáltam már, hogy egyáltalán nem szoktam nézegetni a részvényportfólióm összértékének alakulását, kizárólag a havi nettó osztalékbevételem szintje érdekel. Februárban viszont olyan lapot dobott az élet, amire nem voltam felkészülve: egy 16 éves párkapcsolatot lezáró vagyonmegosztás keretében hirtelen releváns infóvá vált, hogy aktuálisan mennyit is ér az a részvényportfólió. Olyan helyzetbe sodortam magam, amiben megtapasztalhattam, mennyire destruktív, életminőség romboló a tőkeérték hullámzását közelről nézegetni. Ehhez persze a piac is jó érzékkel asszisztált a szélsőséges mozgásokkal. Most hogy ez a szituáció lezárult, már múlt időben mondhatom, hogy a gyakorlatban is sikerült letesztelnem azt a kognitív torzítást, miszerint egy adott összegű veszteséget teljesen máshogy kezel az agyunk, mint a pont ugyanakkora mértékű nyereséget. Sztárbefektetők hada mondta már ki és írta le könyveiben, hogy egyetlen megoldás van ezen torzítás kezelésére: minél ritkábban kell nézegetni az árfolyamokat! (Ritkábban alatt azt értem, hogy mondjuk havonta egyszer, amikor épp befektetnéd a rendszeres megtakarításból származó új tőkédet.)

Szintén kellemetlenül érintett, hogy az elmúlt hónapok során felhalmozott, befektetésre váró szabad pénzem is pont akkor „illant el” a fenti élethelyzet kezelése miatt, amikor épp láttam volna értelmét egy-két részvénypozícióm növelésének a kialakult értékeltségi szinteken. Alapvetően nem vagyok híve a piaci időzítésnek, és a készpénzállományom is csak azért hízott hónapról hónapra, mert egyszerűen nem dobált a piac olyan leárazott csúcsminőségű részvényeket, amikből ne lettem volna már megfelelően betárazva. Abszolút azt vallom, hogy ha épp nincs befektetésre váró pénzed, és eladási kényszerben sem vagy (nem is lehetsz, hiszen olyan pénzed nem lehet a tőzsdén, amire reálisan szükséged lehet 10 éven belül), akkor teljesen felesleges napi szinten nézegetned az árfolyamokat! Biztosan találsz ennél szórakoztatóbb és kevésbé idegőrlő kikapcsolódást is…

Az árfolyam és az értékeltség egyébként is két eltérő dolog! Remek példát szolgáltatott erre a napokban az Occidental Petroleum részvénye, amit sokan azért akartak venni, mert én kb. 5 évvel ezelőtt a jelenleginél magasabb árszinten is megfelelő célpontnak tartottam. Azóta elég jelentős dolgok történtek tőkeallokációs ballépések, a részvényesi jogok és érdekek semmibe vétele terén, végezetül pedig a menedzsment hitelességének utolsó kirakóeleme, az osztalék is sérült: tegnapelőtt jelentették be a csökkentést. (Beszéltem a problémákról egy korábbi videóban, még az osztalékvágás előtt.) Aki csak azt nézi, hogy „volt ez a részvény már sokkal magasabban is, most jó lehet venni”, az rendkívül komoly hibákat fog véteni. Nem hiába mondom, hogy érdemes tanulni, mert a „nem tanulás” lesz végeredményben a legdrágább.

Az időzítés sokszor felmerülő kérdésével kapcsolatban azt gondolom, hogy mindenkinek lehet egyszer szerencséje. Kijöhet úgy a lépés, hogy éppen egy piaci mélypont kialakulásakor vagy tele befektetésre váró pénzzel, és azt pont a legjobbkor sikerül kihelyezned. Az ugyanakkor már probléma, ha ezt a szerencsét nem tudod a helyén kezelni, hanem utólag mindenfélét belemagyarázol, hogy miért sikerült tökéletesen eltalálnod a dolgot. Az egyetlen általam ismert, valóban működő hozzáállás az, hogy folyamatosan vásárolsz, befektetsz, amikor van szabad pénzed, és a piac is kínál megfelelő lehetőségeket. Minden más csak önámítás, aminek működésképtelenségére számszerűen is alátámasztott példákat hoztam már az elmúlt bő öt évben. Tehát nem reális az a tipikus magyar felvetés, hogy „adjuk el az osztalékportfóliónkat a csúcson és majd vegyük vissza az összeomláskor”. Ha nem hiszed el nekem, hogy nem tudod eltalálni a csúcsokat, mélypontokat, és úgy általában még a mai részvénypiaci irányt sem, akkor majd megtapasztalod a saját bőrödön. (Egyébként jó hír, hogy nincs is szükség az efféle nem létező szuperképességre ahhoz, hogy osztalékból tudj élni, vagy legalább egy megfelelő jövedelemkiegészítő lábat építs osztalékrészvényekből.)

Hol tartunk? Kezeljük helyén!

Évek óta írom, hogy az alacsony banki kamatok és kötvényhozamok világszerte olyan emberek tömegeit terelték a részvénypiacra némi „szabad szemmel látható hozamért”, akiknek egyszerűen nem való a részvénybefektetés. Akik szinte semmit nem tudnak erről a műfajról, és nem is nagyon akarnak tanulni, hiszen ők csak „betették ide a pénzüket, hogy majd sokkal többet vegyenek ki”. Minden party véget ér egyszer, és talán a koronavírus pánik az olajháborúval karöltve már túl sok lesz ahhoz, hogy néhány Trump-tweet túllendítse rajta a piacot. Régóta itt lenne az ideje egy egészséges, méretes korrekciónak, és ha minden jól megy, végre azok is láthatnak egy ilyet, akiknek egyelőre még szótárban kell keresniük ezt a fogalmat, holott már az összes megtakarításuk a részvénypiacon van.

Amikor ezeket a sorokat írom, még (?) kijelenthető, hogy az S&P 500 tőzsdeindex a csúcshoz képest 20%-ot sem esett. Megítélésem szerint ez még nem az a szituáció, amiben rohanni kell „nagybevásárolni”, mert már minden minőségi részvény akciós lenne. Ugyanakkor az igazat megvallva, ma azért találnék 10-20 megfelelően árazott, stabil osztalékfizető részvényt, amikkel le lehet tenni egy osztalékportfólió alapjait. Ideje volt, hogy legalább egy ilyen lehetőséget adjon a piac, azt pedig senki nem láthatja előre, hogy lesz-e ennél jobb, és ha igen, mikor.

A koronavírussal kapcsolatban véletlenül se szeretnék okoskodni. Eleinte a szokásos pánikkeltésként kezeltem a dolgot, aztán ahogy érkeztek az arról szóló hírek, hogy milyen komoly fennakadások keletkeztek az ellátási láncokban (méregdrága, luxuskategóriás termékeket nem tudnak készre szerelni és ezáltal nyilván értékesíteni sem, néhány filléres kínai alkatrész hiánya miatt), és milyen szinten foghatják vissza a fogyasztást az emberek, már a valós gazdasági hatások is kezdtek körvonalazódni. Szerintem a probléma nagyságrendjét jelenleg lehetetlen számszerűsíteni, azt ugyanakkor valószínűsítem, hogy a volatilitás (a részvényárfolyamok hullámzásának mértéke) az elmúlt években megszokottnál jóval magasabb szinten maradhat. Ez alapvetően kedvez a tudatos befektetőknek, a pszichológiai hatásaira viszont fel kell készülni! Érdemes úgy gondolkodnod, hogy a számodra megfelelőnek tűnő célpontokból több részletben vásárolsz, és véletlenül sem egy összegben fektetsz be egy „teljes pozíciónyi” összeget. (A gyakorlatban megteheted, hogy felveszel egy induló pozíciót a végső megcélzott méret harmadával, majd 10%-os további árfolyamcsökkenés esetén megveszed a második harmadot is, és így tovább. Benne van a pakliban, hogy emelkedés esetén sok „,mini pozid” lesz, gondold át, ez mennyire zavarna! A számokat pedig nyugodtan igazítsd a saját beállítottságodhoz, csak példaként hoztam fel az előbbit.)

A legfontosabb, hogy a befektetési tevékenység nem mehet az életminőséged rovására, még ilyen „hullámvasutas” időszakban sem. Ha azt veszed észre, hogy nyomaszt, ami a tőzsdén történik, rosszul érzed magad miatta, akkor valószínűleg a jelenlegi tudásszintedhez képest túl sok tőkédet fektetted részvényekbe. A mostani piaci helyzetben én leginkább csak „mozizok”, és csak kis összegű vételeken gondolkodok. Megvan persze az a szintje az összeomlásnak, ahol már komolyabb vásárlásokat eszközölnék, írok is erről a gyakori kérdések oldalon, a „Jó ötlet részvényt hitelre venni?” kérdésnél. Egyelőre ettől még távol vagyunk.

Végezetül, ha Te vagy az, aki a sarki Aldiból hetek óta felvásárolja az összes tésztát, akkor egyrészt szívesen elfogadnék egy zacskó Farfallét, másrészt a bunkeredben érdemes átolvasnod ezt a rövid Fidelity anyagot, amiben a korábbi világjárványok részvénypiaci hatásait vizsgálták.

Haladj lépésről lépésre! Kérésre elérhető a részletfizetés

A korábbiakhoz képest annyi az új hír, hogy többek kérésére sikerült technikailag megoldani, hogy a 43 órás „Mindent a részvénybefektetésről” című képzési anyagot két részletben is meg lehessen vásárolni. Nem automatizált a folyamat, ezért ha ezt szeretnéd, és a korábban megvásárolt képzésed árát is beszámíttatnád, akkor írj nekem! (Továbbra is vallom, hogy ha még nem dolgoztad fel a többi anyagot, akkor véletlenül sem ezzel a nagy falattal indokolt kezdened, haladj inkább lépésről lépésre az alábbiak szerint!)

Mivel az OsztalékPortfólió honlap a jelenlegi formájában nem feltétlenül könnyen áttekinthető, megosztom, hogy szerintem milyen sorrendben érdemes feldolgozni az oldalon lévő tartalmakat, tudásanyagokat. A helyedben én biztosan igyekeznék minél olcsóbban (vagy lehetőleg ingyen) képet alkotni a pénzügyi témában hozzám beszélő ember hitelességéről, mondanivalójának érthetőségéről, ennek megfelelően:

• Elsőként indokolt megnézni az „Egyszerűen az osztalékbefektetésről” című egy órás, ingyenes videót. Ha egy órát is sajnálsz rá, akkor biztosan nem neked szól, amiről beszélek, ahogyan befektetek.
• Ha a videó után úgy érzed, hogy az osztalékos megközelítés telibe talált, akkor indokolt elolvasnod az „Osztalékból szabadon” könyvet, amivel még mindig csak 2-3 ezer forintot „kockáztatsz”. (2019. december végéig összesen 6412 példány talált gazdára a könyvből, holott eredetileg pár száz darab eladását is kihívásnak gondolta a legtöbb kiadó.)
• Ha már a videó után úgy érzed, hogy szívesen tanulnál tőlem, de ez a részvényválogatás nem neked való, akkor talán az Automatizált vagyonépítés tréning videói megszólíthatnak.
• Ha még az osztalékos könyv is kevés volt számodra, mert még mélyebben át akarod látni az osztalékbefektetést, ezen stratégia alapján akarod kezelni a rendszeres megtakarításaidat, akkor érdemes lehet ránézned a 10 órás osztalékos videótréningre.
• Végül, ha már a fentiek közül feldolgoztad a leginkább neked szóló anyagokat, és meggyőződtél róla, hogy sokkal komolyabban akarsz foglalkozni a részvénybefektetéssel, akkor és csak akkor szól neked a 2020 januárjában megjelent „Mindent a részvénybefektetésről” anyag.

Számomra az a fontos, hogy a fenti rövid felsorolás eredményeképpen mára minden tudást elérhetővé tettem, ami engem az életem pénzügyi területén célba juttatott. Innentől fogva a saját önálló döntéseden múlik, hogy ezek közül mit veszel le a polcról. Eddig se voltam nyomulós értékesítő, ezután se fogsz mindenféle akciókat és sürgető ajánlatokat kapni tőlem. Már önmagában attól jól alszom, hogy ezek az anyagok megjelentek, és bárki számára elérhetők, aki tenni akar a pénzügyi jövőjéért.

Az OsztalékPortfólió minden korábbi hírlevele ITT érhető el.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes