Két fontos információt szeretnék megosztani, mielőtt rátérek a júniusi hírlevél fő témájára. Május 12-én, 68 évesen meghalt David Fish, aki az „osztalékbajnokos” adatbázist létrehozta és ingyenesen karbantartotta hónapról hónapra. Ha annak idején az ő munkája nem könnyíti meg az indulásomat, akkor talán ma nem vagyok osztalékbefektető. Személyesen nem találkoztam vele, mindössze néhány levelet váltottunk, ám ezeken keresztül nagyon korrekt embernek ismertem meg. Minden osztalékbefektető hálával tartozik neki, az pedig, hogy mennyire fog hiányozni a munkája, már a hozzám özönlő levelek mennyiségéből is látszik. Hadd osszam meg elsőként az ezzel kapcsolatos gondolataimat!

Az Osztalékból szabadon könyvben és tréningben is hivatkozott adatbázis április 30-án frissült utoljára, a megszokott minőségben. Több emberrel felvettem ugyan a kapcsolatot, egyelőre azonban senki nem tudott érdemi infóval szolgálni arról, hogy továbbviszi-e valaki David Fish munkáját. Az igazi problémát az okozza, hogy a legtöbben nincsenek képben azzal, miféle infrastruktúra szükségeltetik ahhoz, hogy több tízezer tőzsdei vállalat osztalékfizetési bejelentéseit folyamatosan monitorozni lehessen. David Fish adatbázisának karbantartása nem pusztán abból áll, hogy az április végén benne szereplő cégek adatait kell frissítgetni (bár ez sem lenne kis meló), emellett észre kell venni, amikor egy új cég közel kerül az öt éves emelési sorozat eléréséhez, és idejében be kell emelni az adatbázisba. Ez utóbbi a nehezebb ügy, mivel ehhez kell a tízezres részvénysokaságot értelmes szűrők használata mellett monitorozni.

Amikor a FALCON hírlevélhez saját adatbázist építettem, mert az angol könyvemben leírtaknak megfelelően David Fish megközelítéséhez képest kicsit mást szerettem volna, szinte minden amerikai vagyonkezelő, részvényes sztárszakértő hozzá irányított, mondván hogy nincs a piacon más, aki össze tudja rakni, amire szükségem van. Ennyire fog hiányozni, és ennyire lesz nehéz a megszokott minőségben továbbvinni a munkáját. (A FALCON-t egyébként rengeteg energia befektetés árán másképp oldottam meg, de többek között David Fish táblázata is alapanyagként szolgált hozzá.) Kérlek Titeket, hogy ne írjatok ezzel kapcsolatban több levelet, mert amint lesz információm az ingyenes adatbázis jövőjéről, úgyis megosztom. Egyébként épp „lapzárta” előtt kaptam emailt George Smyth-től, aki a dripinvesting weboldal üzemeltetője, hogy júliustól vagy augusztustól havi rendszerességgel frissül majd a Fish-féle táblázat. Meglátjuk…

***

Vidámabb témára evezve, májusban megtartottuk az első osztalékos rendezvényt, ami a visszajelzések alapján kifejezetten jól sikerült. (Ha nem találkoztál az infóval és a videóval, akkor itt tudsz ránézni.) Akik ott voltak, azért, akik pedig valami miatt nem tudtak eljönni, azért kérdezik, hogy lesz-e következő, és mikor. Sokat gondolkodtam ezen, míg végül felvettem egy 10 perces hangüzenetet ezzel kapcsolatban. Ha szeretnél ilyen beszélgetős rendezvényre jönni, kérlek, hogy hallgasd meg! Csak rajtatok múlik, lesz-e folytatás. Időnként ránézek, hány kérdés érkezett be, és ennek függvényében hozok majd döntést. A slido.com oldalon, az 1982-es event code megadása után tudsz kérdést feltenni.

***

A havi fő témánkat pedig szintén Ti szolgáltattátok, azáltal, hogy félelmetes befektetési ajánlatokról kéritek ki a véleményemet. Bevallom, hogy a sok email után a végső motivációt az adta, amikor Facebookon szembejött egy bejegyzés, miszerint „kezeli a pénzed egy amerikai srác, value alapú swing trading stratégiával, évi 2%-os fix díjért, plusz 20%-os sikerdíjért”. Az i-re a pontot az tette fel, hogy az ajánlat alatt az osztalékos közösségünkből ismerős nevek jelezték, hogy érdeklődnek a fantasztikus lehetőség iránt. Eléggé csalódott voltam, hogy négy évnyi munkámmal még annyira sem sikerült felpöckölnöm a hazai tudásszintet, hogy egy ilyen több sebből vérző konstrukciót csípőből visszautasítsatok… Azért most utoljára még nekifutok.

Amikor a tőzsdén kívüli befektetések tengerén kalandoztam, bukást bukásra halmoztam a magyar piramisjáték-valóságban és a valamivel kifinomultabb nemzetközi átverések vizein. Az évek során levont tanulságokat egy csokorba gyűjtöttem, és egyfajta befektetési előszűrőt alkottam belőlük, kizárólag saját felhasználásra. Elég drágán (és leírhatatlan érzelmi hullámvasúton keresztül) jutottam el az alábbi kérdéslistáig, így ezzel a hírlevéllel szó szerint több milliós értéket kapsz, ha hajlandó vagy gondolkodni, és nem csak a következő helyet keresed, ahol végre átveszik tőled a pénzed kezelésének felelősségét. Lássuk a listát!

Érthetőség, átláthatóság

• 100%-osan érted, miből keletkezik a profit, amit neked ígérnek? (Ha nem, akkor kérdezz! Neked például világos, hogyan lehet egy hosszú távú, definíciószerűen „contrarian” értékalapú befektetési stratégiát egy más időhorizontú kereskedési megközelítéssel összemosni? Tudnék ennek a buktatóiról mesélni, de nem akarom erre az egyetlen példára kihegyezni a dolgot.)
• Van már bizonyíték a működésre? Hány évre visszamenően? (Az említett esetben a 2-3 éves kereskedési track record a vicc kategóriába tartozik. Bárki összehozhat ilyenből egy hihetetlenül erőset, aki tudja, hogyan kell két számlán ugyanazt a pozit eltérő irányban bekötni, majd a végén a megfelelőt a kirakatba tenni. Nem gyanúsítom ilyennel az illetőt, de azért gondolkodni sosem árt.)
• Mennyire transzparens a struktúra? (A „beveszünk téged is a titkos bankközi ügyletekbe, és kereshetsz vele heti 50%-ot” típusú kommunikációban azért én találok ködös foltokat. Megtörtént eset, börtön lett a vége. A többség persze hinni akar a mesékben…)
• Értelmes és átlátható a jogi háttér? (Ha ezt a kérdést feszegettem volna, a legtöbb magyar „pénzgyűjtő” önként elzavart volna, és mennyivel jobb lett volna mindenkinek!

Fedezet

• Ajánlanak a befektetésed mögé valóban érvényesíthető fedezetet? (Egy ígéret önmagában semmit nem jelent, a lényeg, hogy hogyan kapod meg a fedezetet, ha bukik a befektetésed.)
• Milyen körülmények között érvényesíthető? (Szerződés szabályozza, hogy mikor számít „bukottnak” a befektetésed? Vagy esetleg egyetértést kellene kialakítanod ezzel kapcsolatban azzal az emberrel, aki elvette a pénzed? Utóbbi nem lesz egyszerű, de még a korrekt szerződéssel szabályozott ügyeim közül is van olyan, ami nagyjából öt éve „perelődik”, mert nem közjegyzői okiratba foglaltuk annak idején. Drága hiba volt!)
• Hogy néz ki a mögöttes fedezet piaca? (Tonnaszámra hordtam be papíralapú részvényeket a rendőrségre, amiket fedezetként kaptam. Nem az én ötletem volt, ők szólítottak fel rá, hogy adjam le a bizonyítékot. Természetesen a papírok semmit nem értek, de amikor korábban a mögöttes cégek érdekes számait firtattam, mindenki hülyének nézett. Én pedig nem bíztam eléggé magamban, akkor még…)

Exit (a befektetés lezárása)

• Van előre tervezett exit stratégia? (A „miért akarnád kivenni a pénzed, olyan jól fog itt hozni?”, az nem elég! Egy állítólagos idősotthon befektetés prezentálása alatt nevettem ki ezért a mondatért az illetőt.)
• Mi van, ha én akarok exitet valami nem tervezett körülmény miatt? (Bárki élethelyzete változhat, rendkívül sokat elmond, hogyan válaszol a másik fél erre a kérdésre.)
• Ha bekövetkezik az elképzelhető legrosszabb befektetési kimenetel, akkor milyen lezárási lehetőségeid vannak? (A brit pénzügyi ombudsman vizsgálja az egyik ottani ingatlanbefektetésemet, ahol a befizetésemet biztosítási kötvény védte. Hadd ne mondjam, hogy általában teljes bukó az ilyen dolgok vége, a papírozás minőségétől és mennyiségétől függetlenül. Több száz oldalnyi szerződésem van az adott ügyhöz kapcsolódóan. Az értékesítők, az ügyvédi iroda, a biztosító és az ingatlanos vállalat felelősségét is vizsgálták, vizsgálják tudtommal. Nagyjából 10 éve fektettem be, 18%-os éves hozam ígéretre, biztosítói tőkegarancia mellett, és a legjobb esetben is a tőkém töredékét kapom vissza, talán majd egyszer. Gondold ezt végig, és ne csak az aktuálisan neked felajánlott lehetőségek csábító „ígéret-oldalát” nézegesd!)

Az emberi tényezők

• Milyen az asztal túloldalán, veled szemben ülő fél előélete és referenciái? (Elég, ha rákérdezel szemtől szemben, és figyelsz…)
• Mi a szubjektív megítélésed egy hosszú és alapos beszélgetést követően? (Amikor egy patinás budapesti irodaházban meghallgattam, hogy az én pénzem igazából arra kell, hogy egy olajtársaság titokban vásárolhasson részesedést az egyik versenytársában, akkor azért kialakult egy véleményem az emberről, aki ezt komoly arccal elő tudta adni. Mindkét említett cég tőzsdén forgó gigavállalat. A pénzgyűjtés vége itt is börtön lett. Beszéltesd azt, aki a pénzedet kéri, és előbb-utóbb elveszti a türelmét vagy menthetetlenül hülyeséget mond. Te csak nyerhetsz ezzel!)
• Mit kockáztat a másik fél? (Az állítólagos amerikai kereskedő srác helyében én azt csinálnám – ha totális erkölcsi nulla lennék –, hogy szépen vonogatom le az emberek számláiról az éves fix 2%-os díjamat, majd az ügyfelek egyik felénél az egyik irányba kötném be az adott kereskedési tranzakciókat, a másik felüknél pedig az ellenkező irányba. Az egyik irányon tuti nyerek, és elteszem a nyerő 20%-át sikerdíjként, míg a többi ügyfél bukójából nem részesedek. Ők úgyis elhagynak, de majd ajánlanak helyettük újakat azok, akiknek a számláján véletlenül nyertem. Adj pénzt egy ilyen „befektetésre”, és tiéd a kockázat 100%-a, a potenciális nyerő töredékéért! Tényleg ennyire alacsony az önbecsülésed, hogy ilyen üzletekbe belemész? Ha most még valamiért nem nézed ki magadból, hogy tudnád kezelni a saját pénzed, akkor legalább nézd meg az Automatizált vagyonépítés tréningemet! Garantálom, hogy sokszorosan visszahozza majd az árát.)
• A kockázatmegosztás feltárása után mindig vizsgáld meg, hogy milyen érdekeltséggel rendelkezik az adott befektetést neked ajánló személy! (A beszélgetős rendezvényen említettem a nemzetközileg ismert Mike Maloney-t, aki szerint 1 és 10.000 dollár között szinte bárhol zseniális és azonnali vétel az arany, csak az a lényeg, hogy tőle vedd meg. Talán az amerikai kereskedő srácnak sem a két szép szeméért toboroznak a világtérképen alig megtalálható Magyarországról befektetőket, holott az USA-ban azért jóval több lenne a pénzes ügyfél…)

Adózás

• Korrekt tájékoztatást adnak róla, külön kérdés nélkül is? (A „nem kell ebből adózni, mert úgyse látszik” típusú megjegyzések csak azt vetítik előre, hogy tényleg nem kell majd adóznod, mert nem lesz miből.)
• Láttam elég bonyolult struktúrákat. Amíg nem teljesen világos az ügylet jogi szerkezete, és nincs meg nálad minden adójogszabályi hivatkozás ellenőrizhető formában, addig inkább passzold a lehetőséget! Egyébként is az a tapasztalatom, hogy a túlbonyolításnak általában oka van.

Tisztázd a célod!

• Stabil pénzáramlásért vagy a tőkenyereség ígéretéért fektetnél be az adott lehetőségbe? (Ami nem biztosít pénzáramlást, az spekuláció, és nem befektetés. Akármilyen nehezen olvashatók Ben Graham könyvei, ezt azért érdemes megtanulni tőle. Ettől még nem feltétlen kell kizárnod az ilyen ajánlatokat, csak már előre tedd helyre fejben, hogy mit csinálsz!)
• Milyen időtávon látod reálisnak az adott befektetés tartását?
• Összhangban van az ígért hozam és a kockázati szint? (Az amcsi srác évi 20-30%-os hozamokat mond, ha jól láttam. A díjai levonása után 20%-ból kb. 14% maradna nálad. Ehhez közeli hozamot még konzervatív osztalékbefektetőként is össze tudnál hozni. Amennyiben viszont kiadod a kezedből a pénzed, a mérleg hozammal szembeni másik serpenyőjében azzal számolj, hogy akár teljes tőkeveszteséget is elszenvedhetsz. Mindegy, milyen veszteség küszöböket rögzítetek előzetesen, nincs garancia ezek betartására. Mutassak forex robotokat, amik úgy szálltak át a garantált védettséget élvező minimum egyenlegen, hogy öröm volt nézni? Na jó, nem volt öröm, mert drága volt, és több ilyenem is volt. Számos ilyet egyébként magyarok üzemeltettek, pl. egy multicég-vezér apuka Kínába menekülő kisfia, aki után budapesti ügyvédek takarítanak. Mondta persze ő korábban, hogy milliárdos lesz, igaz azt nem tette hozzá soha, hogy tisztességes eszközökkel.)
• Mekkora befektetett összeg mellett alszol nyugodtan?

Igazából erről a szűrőrendszerről könyvet tudnék írni, nagyon durva példákkal illusztrálva, amiket egytől egyig átéltem. Azért nem teszem, mert már eddig is kaptam ezzel kapcsolatban fenyegetéseket, és az osztalékos nyugodt életem többet ér, mint egy újabb könyvből keresett esetleges pár millió forint. Ennyit tudtam segíteni. Ha ezen a listán végigmész, azt tapasztalod majd, hogy hirtelen sehol nem akarják annyira a pénzedet, hogy válaszokkal szolgáljanak a fenti kérdéseidre. Nem Te leszel a könnyen lehúzható balek, ezért inkább „kérik a következőt” és nem veled töltik az időt. Ezután nem marad más, vagy összetéped és kidobod a listát, majd visszakönyörgöd magad a csalók kegyeibe, vagy végre a saját kezedbe veszed a pénzügyi jövőd alakítását.

Mindezek után kíváncsi vagy, hogy néz ki egy olyan befektetés, ami olyan alapossággal le van infózva, hogy a mai tudásom mellett is nyugodtan alszom vele? Kapóra jön, hogy most jelent meg egy Seeking Alpha cikkem, ezért egyszerűen hivatkozhatom, hogy nagyjából így: When The Smoke Clears, You'll Be Happy To Own This Stock

Ne a konkrét részvényre figyelj, hanem a gondolatmenetre és az elemzés sokoldalúságára! Mindezzel persze véletlenül se szerettem volna azt sugallni, hogy az osztalékbefektetés a világ legjobb dolga, és ez mindenki számára megfelelő stratégia lenne. A FALCON hírlevelem egyik előfizetője, Don, aki 81 éves, a napokban jelezte, hogy nagyon tetszik neki a hírlevél, de a nála egy évvel fiatalabb felesége rábeszélte, hogy most már ne részvényekben tartsák a vagyonukat. Maximálisan érthető! Egy másik amerikai, Jim pedig bevallotta, hogy ő évtizedek óta spin-off tranzakciók nyomán kialakuló speciális szituációkba fektet be, és nem tudtam meggyőzni róla, hogy változtasson a stratégiáján. A jó hír, hogy nem is akarok senkit semmiről győzködni! Ha van egy befektetési megközelítésed, ami működik, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy kitartasz mellette. Ha pedig még nincs, akkor a fenti kérdéslistát gondold végig, mielőtt bármibe beleugrasz, és esetleg adj egy esélyt az osztalékos irányzatnak, legalább olvasgatás szintjén. (A kérdéseidet pedig ne felejtsd el feltenni! Hátha lesz még rendezvényünk…)

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes