A jól működő vállalatok nyereséget termelnek, melynek egy részét visszaforgatják a cég növelésébe, fejlesztésébe, a többit pedig kifizethetik tulajdonosaiknak. Az így kapott pénz az osztalék.

Tőzsdei cégek részvényeiből vásárolva lehet tulajdonossá válni, ezáltal osztalékjogosultságot szerezni. A tőzsdézés azonban a többség fejében az árfolyammozgásokra történő spekulációt, folyamatos vételeket és eladásokat jelent. Az osztalék fókuszú befektetésnél ilyenről nincs szó: kiválasztjuk, melyik cégben szeretnénk tulajdonrészt szerezni, veszünk a részvényből és ennyi. Ez a gyakorlatban 1-2 gombnyomás.

Az osztalékfizetés rendszeressége lehet éves, negyedéves, de akár havi is. Az általam követett cégek túlnyomó többsége negyedévente, azaz háromhavonta utal osztalékot a számlámra.

Igen. Arra a számlára, amin a részvény van, automatikusan rákerülnek az osztalékok.

Én az Interactive Brokersnél vezetem a számlámat, mert alacsonyak a díjaik és meg vagyok elégedve a szolgáltatásaikkal. Mivel világcégek részvényeit veszem, gyakorlatilag bármelyik brókercégen keresztül megoldható a dolog.

Ez brókerfüggő lehet, az Interactive Brokers esetében átutalással simán tudok pénzt kivenni a számlámról.

Az egy részvényre jutó éves osztalék és a részvény árfolyamának a hányadosa. Egyszerűbben: amennyi osztalékot kapunk, elosztva azzal az összeggel, amennyibe a részvények kerülnek. Az árfolyamok mozgása miatt folyamatosan változik az egy-egy részvénnyel elérhető osztalékhozam nagysága, lehetőségeket teremtve ezzel a befektetéshez. Ami viszont fontos: ha egyszer valamit már megvettünk, akkor a bekerülési árunk nem változik, az osztalék ugyanakkor ideális esetben emelkedik, így a tőkére vetített osztalékhozamunk is magasabb lesz. Jól mutatja ezt a főoldali példa, ahol 50% fölé sikerült felkúsznia ennek.

Röviden: stabilan nyereséges, hosszú ideje osztalékot fizető és az osztalékot rendszeresen emelő vállalatok részvényei érdekesek ehhez a befektetési megközelítéshez. Részletesebben lsd. itt.

Erről a kérdésről könyveket lehet írni, és írtak is szép számmal. Rengetegféleképpen lehet értékelni egy céget, ha azonban egyszerűsíteni szeretnék, akkor az osztalékhozamot és az osztalék fenntarthatóságát érdemes nézni ehhez a befektetési megközelítéshez. Részletesebben lsd. itt.

Vásárláskor jellemzően 3-5% közötti az osztalékhozam, tehát a befektetett tőke 3-5%-át kapjuk meg osztalékként az első évben. A „varázslat” abban áll, hogy ha egy cég pl. évente 10%-kal emeli az osztalékát (ami egyáltalán nem ritka), akkor az 5%-os szintről indulva az ötödik évben már a betett pénzünk 8,1%-át, a tízedik évben pedig már 13%-át kapjuk meg osztalékként. A tízedik év végére csak az osztalékokból visszakaptuk a befektetett összeg 87,7%-át. (És akkor az osztalékok befektetéséről még nem is beszéltünk!) Ha jól választottunk, akkor a növekedés itt sem áll meg, számos cég ugyanis több évtizede folyamatosan növeli a részvényeseinek fizetett osztalékot. És még egy plusz: teljesen racionális gondolat, hogy ha a vállalat a korábbi osztalék többszörösét fizeti ma már, akkor a részvényeinek árfolyama is felfelé mozdul időközben. Én nem elsősorban az árfolyam emelkedésre játszok, de azért ez is egy kellemes mellékhatás, ahogy a főoldalon lévő példából is látszik. Tehát bármilyen konzervatív és unalmasnak tűnő megközelítés osztalék alapon befektetni, azért szépen lehet vele keresni, de tény, hogy nem néhány hónap alatt.

Két esetben: ha veszélybe kerül az osztalék stabilitása, vagy éppen tartósan befagyasztja a cég az osztalékemeléseket, illetve akkor, ha irreálisan túlértékeltté váltak a részvények (azaz szétkerestük magunkat az árfolyam emelkedésen) és találunk jobb helyet a tőkének. A gyakorlatban az árfolyamok hullámzása miatt előfordul, hogy az egyik részvényünk túlértékeltté válik, ezért jelentős profittal eladva, a megnövekedett tőkét másik cégbe fektetve több osztalékhoz juthatunk.

Rengetegszer hallom ezt a kérdést, mégsincs rá tökéletes válaszom. Nyilvánvalóan minél több pénzzel indul valaki, annál hamarabb tudja elérni az anyagi függetlenséget, illetve annál komolyabban lendületbe tud jönni a modell a megtermelt osztalékok visszaforgatásával. Úgy gondolom, hogy 10 000 dollár alatt portfóliót semmiképp nem lehet építeni, egy-egy részvényben viszont akár már 1000 dolláros tőkével is lehet költséghatékonyan pozíciót kialakítani. Az ideális induló összeget 30 000 dollár fölé tenném, felső korlát pedig nincs, ha valaki tudja, mit csinál.

A joker válasz az „attól függ”. Ha valakit annyira beszippant a téma, hogy legszívesebben non-stop keresi és elemzi a lehetőségeket, akkor napi sok órát is elvihet. Szerintem rajtam kívül kevesen vannak ezzel így. Normális esetben vásárlás előtt meg kell győződni néhány fontos dologról (ebben igyekszem segíteni az oldallal), ezt követően viszont tényleg nincs mit nézegetni napi vagy heti szinten. Ha közzéteszi a cég az aktuális eredményeit (háromhavonta), vagy bejelenti a jövő évi osztalék mértékét (évente), arra azért érdemes odafigyelni, de ezekre a fontos infókra, illetve az esetleges rendkívüli eseményekre kifejezetten felhívom a figyelmet a havi hírlevelekben.

Ez az a kérdés, amivel őszintén szeretnék mindenkit a könyvelőjéhez vagy adótanácsadójához irányítani. Annyit azért leírok, hogy tapasztalataim szerint brókercégem, az Interactive Brokers amerikai részvények esetén 15%-os forrásadót már eleve levon az osztalékaimból, de mivel nincs kettős adóztatás, ez az itthon befizetendő részt csökkenti.

Akkor mindennek vége. Komolyra fordítva a szót, én épp 3 éves voltam akkor, szóval én is épphogy lecsúsztam a lehetőségről. A lényeg, hogy a stabil osztalékfizető cégek teljesítményét és részvényárfolyamait folyamatosan figyelve mindig lehet találni olyan vételeket, amikkel szépen lehet hosszú távra osztalék portfóliót építeni. Ebben igyekszem segítséget nyújtani a havi hírlevelekkel, melyek többek között az adott hónapban szerintem leginkább érdekes lehetőségeket foglalják össze.

Elvileg lehetséges, de azért nem egyszerű. Ha megfelelően átvilágítottuk a kiválasztott cégeket és nem tévedtünk nagyot stabilitásukkal kapcsolatban, akkor várhatóan nem csökkentik, sőt idővel inkább emelik osztalékaikat. Hosszú távon nehezen képzelhető el, hogy folyamatosan emelkedő osztalékok és változatlan vagy éppen javuló vállalati teljesítmény mellett a részvények árfolyama jelentősen csökkenjen. (Egész egyszerűen ekkor olyan vonzó osztalékhozamot kínálna megvételük, hogy sokan élnének a lehetőséggel, felhajtva ezzel a részvényárat.) Bekövetkezhetnek természetesen komoly változások a cég működésében, ezek többsége azonban előrejelezhető, így az igazán konzervatív osztalék fókuszú befektetők még időben túladhatnak azokon a részvényeiken, amikkel kapcsolatban kétségeik merülnek fel. Egy dolog azonban kiemelten fontos: véletlenül sem szabad olyan pénzt ide tenni, amire szükség lehet 2-3 éven belül.

Többségében dollárban jegyzett részvényeket veszek és az osztalékaim is dollárban érkeznek. Ennek megfelelően a forint dollárral szembeni erősödése negatívan érinti a forintban kimutatott bevételeimet, míg a forint gyengülése pozitív ebből a szempontból. Az oldalon írt hozamok minden esetben dollár alapon számítottak.

Segítő szándékkal, anyagi érdekeltség nélkül hoztam létre az oldalt. A nyitottság jegyében az általam kezelt osztalékos portfólió részleteit is nyilvánossá teszem. Ettől függetlenül mindenkit arra biztatok, hogy bármit írok, ellenőrizze a mögöttes adatokat, ahány forrásból csak tudja és szeretné. Tőzsdei cégekről van szó, nyilvános adatokból dolgozva, a források megjelölésével készítek minden írást, megkönnyítve ezzel a „nyomozást”. Úgy gondolom, hogy saját befektetési döntéseiért mindenki maga vállalja a felelősséget, a másokra mutogatás nekem sosem segített. Az oldal azért van, hogy ötleteket adjon, megismertessen egy gondolkodásmódot, amire alapozva mindenki meghozhatja saját döntéseit.