Évek óta számítok rá, hogy az adóhatóság egyszer majd szeretne közelebbről ránézni az USA-ból származó jövedelmem forrására, mivel ez elég régóta az SZJA bevallásom egyik legjelentősebb tétele. Nem ért váratlanul a 2021. március 22-én érkezett levelük, a konkrét témája viszont annál inkább! Felhívták a figyelmemet, hogy az általam 2017-ben és 2018-ban bevallott amerikai jövedelemadatok nem egyeznek a NAV részére az Egyesült Államok adóhatósága által automatikusan átadott számokkal, erre pedig közösen magyarázatot kellene találnunk, egy ún. „támogató eljárás” keretében.

Soha rosszabbkor

Óvodás korom óta nem voltam igazán beteg, de hát időzíteni tudni kell! Március 21-én (a levél kézhezvétele előtti vasárnap) sikerült egy pozitív PCR tesztet produkálnom, és az elkövetkező 3-4 napot lázasan, gondolkodásra képtelen állapotban töltöttem. Ezzel együtt igyekeztem értelmezni a levélben álló, eljárást megindító okot:

"A FATCA egyezmény alapján az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország adóhatósága évente pénzügyi számlainformációt cserél annak elősegítése érdekében, hogy az adóalanyok a másik országból származó pénzügyi eszközeik tekintetében (például kamat vagy osztalék) is megfizessék és bevallják az adót.

A nemzetközi automatikus információcsere keretében a 2017-2018. évre vonatkozóan beérkezett adatszolgáltatás adatai összevetésre kerültek az adózó által benyújtott bevallásban szereplő adatokkal. Az adatok összehasonlítása során az adóhatóság eltérést tapasztalt a FATCA egyezmény adatszolgáltatással érintett jövedelemadatok, valamint az adózó által bevallott adatok között."

Ezt követően 3-3 számot tartalmazott a levél: mindkét évre vonatkozóan az USA által lejelentett osztalék, kamat és egyéb bevétel összegét. Utóbbi kategória lehetséges tartalmáról elsőre fogalmam sem volt, és ezt nem is próbálom a lázra fogni.

Kapóra jött, hogy minden adóévre vonatkozóan külön könyvtárba van rendezve a bevallásom mögötti összes igazolás és a számításokat tartalmazó táblázatok. Percek alatt nyilvánvaló volt, hogy a NAV által az USA adóhatóságától kapott dollár összegnél magasabb dollár jövedelem után fizettem adót mindkét vizsgált évben. Az viszont tény, hogy egyéb bevétel, mint kategória, sosem jelent meg a bevallásaimban.

„Nagyszerű esettanulmány a bevallása”

Összeszedtem magam annyira, hogy felhívjam a levél fejlécében szereplő telefonszámot, és miután megbeszéltem az adóhatóság illetékesével, hogy nagyon együttműködő és nagyon lázas vagyok, abban maradtunk, hogy emailben folytatjuk. Első körben ezt tudtam a megkeresésükre válaszolni:

"A xxx ügyszámon nyilvántartott támogató eljárással kapcsolatban kapott értesítésre reagálva szeretném teljes együttműködésemről biztosítani.

A 2017-es és 2018-as adóbevallásom esetében is az Interactive Brokers nevű brókercégtől kapott igazolásokra támaszkodva tüntettem fel a külföldről származó osztalék és kamat összegeket. A dollár összegeket a számlámra történő beérkezés napjának megfelelő hivatalos MNB árfolyamon konvertáltam forintra.

Az említett bevallásaimban szereplő számok hátteréül szolgáló Interactive Brokers kimutatásokat kész vagyok PDF formátumban rendelkezésre bocsátani. (Ez 4 dokumentumot jelent, összesen 133 oldal terjedelemben.) Emellett a számlakivonatok alapján készített számításaimat tartalmazó Excel táblázatokat is szívesen átadom.

Minden évben igyekszem az adóbevallásomat a lehető legkorrektebb módon összeállítani, és bízom benne, hogy ez az említett dokumentumokból látszani is fog. Természetesen minden igyekezetem ellenére követhettem el hibát.

Jelenleg sajnos lázasan vagyok itthon, pozitív koronavírus teszteredménnyel, így a mostani állapotomban annyit tudok segíteni, hogy kérésére minden említett dokumentumot átküldök."

Megtörtént részemről az adatszolgáltatás, majd telefonon segítettem a táblázatok és a bróker kimutatásainak értelmezésében. (Az éves „Activity Statement” dokumentumokat küldtem, mert ezek a számlakivonatok mutatják a valós pénzmozgásokat. Ennek még lesz jelentősége.)

A NAV munkatársai egyébként az eljárás során mindvégig rendkívül korrektek és segítőkészek voltak. Abszolút nem volt olyan érzésem, hogy a „levadászásomról” szólna ez az egész. Arra viszont elég jól ráéreztem, amit a végén telefonon el is ismertek, hogy „igen jó kis esettanulmány” számukra a bevallásom.

Megtudtam, hogy a NAV éves bontásban mindössze három számadatot kap a FATCA adatközlés keretében: az osztalék, kamat és egyéb bevételeket, dollárban kifejezve. Részleteket nem látnak. A gond csak az, hogy a magyar SZJA bevallás a külföldről származó jövedelmek résznél (a 05-ös lapon) is forint összegekkel töltendő ki, és mivel az USDHUF árfolyam mozog, a számok egyszerű összevetéséből szerintem lehetetlen megállapítani, hogy 100%-osan korrekt-e egy bevallás. (De a FATCA adatok és a bevallásod közti eltérés más okból is szinte borítékolható, ahogy látni fogod, így osztalékbefektetőként szinte biztosan számíthatsz hasonló NAV megkeresésre.)

Jól csináltam… majdnem

Korábban próbáltam már segítséget kérni az adóhatóságtól, hogyan kellene szerintük hibátlan bevallást benyújtanom. Időpontot kértem a hozzám legközelebb eső NAV kirendeltségbe, és jeleztem, hogy milyen jellegű kérdésekkel érkezem. Emlékszem, hogy lelkesen mutogattam a laptopom képernyőjén, hogyan váltom forintra ügyesen (FKERES függvénnyel) mindig az összegek beérkezésének napján érvényes MNB árfolyamon a dollár osztalékaimat, amire az adóhatóság alkalmazottja ennyit tudott mondani: „Látszik, hogy nagyon lelkiismeretesen akarja csinálni. Nem lesz ezzel baj.” Ennél konkrétabb válaszokat nem sikerült kapnom a bennem felmerülő kérdésekre, ezért bizonyos szempontból örültem, hogy most egy általuk indított eljárás keretében mégis kénytelenek lesznek jobban elmélyedni a témában. (A lefolytatott támogató eljárás egyébként nem minősül ellenőrzésnek, arra viszont mindenképp jó volt, hogy az összes kulcskérdésben sikerült kikérnem az adóhatóság munkatársának véleményét.)

Nem kötöttek bele abba a gyakorlatba, miszerint „Adózó minden beérkező USD összeget a tranzakció napján érvényes (vagy ahhoz legközelebb eső elérhető) hivatalos MNB árfolyamon számított át forintra.” Szerintem lehetne vitatkozni, hogy a tranzakció napja előtti legutolsó ismert, vagy pedig a tranzakció napjához legközelebbi árfolyam alkalmazása a korrekt. Mindkettő mellett tudnék érvelni, de az eljárás során az a benyomásom volt, hogy ha valaki konzekvensen végig ugyanúgy számol – és nem mindig a számára kedvezőbb árfolyamokkal – akkor abba aligha kötnének bele.

Arról tehát egyértelmű visszaigazolást kaptam, hogy a számításaimat helyesnek, sőt „rendkívül precíznek” találják. Az viszont nagyon meglepett, hogy nem úgy kell kitölteni a külföldről származó osztalékkal kapcsolatos mezőket (konkréten a bevallás 182-es sorát), ahogy azt eddig csináltam (4-5 könyvelő tanácsa alapján).

A sárga hiba a barátod, ha osztalékbefektető vagy

A NAV iránymutatása szerint a bevallás 05. lapjának 182. sor „b” oszlopába szépen be kell írni a korrektül forintra váltott, éves szinten összesített osztalékbevételt, a „c” oszlopban viszont a külföldön megfizetett adó (withholding tax) összegével csökkentett értéket kell feltüntetni! Én ezt mindeddig rosszul csináltam: simán beírtam az osztalékbevétel 15%-át, mint megfizetendő adót, majd a bevallás 67-es sorában levontam a „kifizetők által levont forrásadónál” a bróker által levont forrásadót, hogy azt ne akarja velem újra megfizettetni a nyomtatványkitöltő program. (Nem magamtól találtam ki ezt a megoldást, több könyvelő is azt mondta, így helyes. A NAV szerint nem, mert a 67-es sorban csak a hazai kifizetők általi levonások jelenhetnek meg.)

Az adóhatóság által kért megoldás keretében egyébként a nyomtatványkitöltő hibára fut: a 188-as sornál ugyanis nem a bevétel 15%-ának megfelelő adó összeg fog szerepelni a „c” oszlopban. Mivel azonban ez csak sárga hibakódú probléma, a bevallás beküldhető. (A program egyébként a 188. sort emeli a 61. sorba, így ha a 188-as soron a már levont forrásadóval csökkentett adót jelenítjük meg, akkor valóban nem kell a 67-es sort belekeverni a dologba.) Ez egy formai hiba, ami az adó összegét nem befolyásolja, ettől függetlenül adhatom be miatta újra az összes bevallásomat. Remek időtöltés lesz…

Azt is megtudtam, hogy az USA-ból kapott kamatok vonatkozásában a bevallás 05-ös lapjának 191-es sorát nem feltétlen kell kitölteni. Megosztom ezt az infót is, hátha valakinek segít:

Ön kitöltötte a 191-es sort, annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján nem minősül „külföldön is adóztatható kamatnak” az USA-ból kapott kamatjövedelme. Az én véleményem szerint - mivel ez egy tájékoztató adat -, benne hagyhatja a 191. sorban, így többletinfomációhoz jut az adóhatóság, de ha a kitöltési útmutatót szó szerint értelmezzük, nem szükséges feltüntetni a külföldön szerzett, de ott nem adóztatható kamat összegét. Ez az adókötelezettségére nincs kihatással. Véleményem szerint jobban áttekinthető, jobban értelmezhető, ha mégis feltünteti a 191. sorban a kamatjövedelmet és a 0,-Ft levont adót.

A 183. sorban ettől függetlenül természetesen fel kell tüntetni a kapott kamatot és az utána fizetendő adót!

Szintén releváns információ, hogy a bróker felé esetlegesen fizetett díjakat és jutalékokat a realizált nyereség/veszteség részen lehet számításba venni. „Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötéshez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.”

Honnan lett „egyéb bevételem”?

A támogató eljárás első szakaszában, betegen, az volt az álláspontom, hogy többet is adóztam, mint amennyit a FATCA adatközlés alapján kellett volna, emellett minden kimutatást és számítást villámgyorsan rendelkezésre bocsátottam, ezért azt reméltem, hogy gyorsan lezárul az ügy. Tévedtem. Mindenképp elvárás volt, hogy adjak magyarázatot arra, hogyan kerülhetett „egyéb bevétel” kategóriába tartozó dollár összeg az USA-ból kapott adatok közé.

Mondom a megfejtést, amire gyógyultan azért nem volt annyira nehéz rájönni. Amennyiben hasonló levelet kapsz, valószínűleg segít ez a „felfedezés” nem kevés időt megspórolni. Ahogy korábban kiemeltem, mindig a valós pénzmozgásokat tükröző Activity Statement (számlakivonat) alapján szoktam elkészíteni az adóbevallásom. Viszont a bróker emellett rendelkezésre bocsát adóigazolásokat is, amikkel én sosem foglalkoztam. Ezek az ún. 1042-S nyomtatványok éves összevont összegeket tartalmaznak, három fő kategóriában: osztalék, kamat és egyéb bevétel. És láss csodát: ezeket a számokat kapja meg a NAV!

Az 1042-S kimutatás lábjegyzetéből (!) nyilvánvalóvá válik, hogy a sima számlakivonaton osztalékként megjelenő tételeket ezeken az igazolásokon tovább bontják, számos különféle kategóriába sorolják (pl. return of capital, capital gains distributions, substitute payment - dividends, publicly traded partnership distributions). Ha az osztalék/kamat/egyéb hármas kategorizálást vesszük, akkor sok olyan tétel átkerült ezen az igazoláson az egyéb kategóriába, amit a valós pénzmozgásokat megragadó Activity Statement alapján egyértelműen osztalék címszó alatt írtak jóvá a számlámon.

Ezen 1042-S jelű nyomtatványok alapján a támogató eljárást lezáró jegyzőkönyv esetemben a következő megállapítással zárul:

Adózó beadványa szerint az igazolásokból egyértelműen kiderül, hogy nem arról van szó, hogy más forrásból is lenne „be nem vallott” egyéb bevétele, hanem arról, hogy az Interactive Brokers által kapott összegeket másképp kategorizálják, de ezen bevételek után adózó megfizette az adót.

Hogyan tovább? És hogyan ne?!

A bevallásaimat továbbra is a valós pénzmozgásokat bemutató számlakivonat alapján tervezem összeállítani, minden tételt a hozzá passzoló dátumú MNB árfolyamon forintra konvertálva. Ennek a megközelítésnek a korrektségével teljes mértékben egyetértett a NAV illetékese. (Nem nagy ügy ez az átváltogatás, az Excel FKERES függvénye könnyedén megtalálja a tranzakciók dátumaihoz a megfelelő árfolyamokat. A Google pedig megmutatja, hogyan használd a függvényt, ha nem lenne ebben gyakorlatod.)

A sorok közt olvasva szerintem nagyon sok mindenre rávilágít a „nagyszerű esettanulmányul szolgáló” ügyem. Amiről kapsz 1042-S jelű igazolást, arról a NAV automatikusan adatot kap, tehát véletlenül se felejtsd el bevallani! Még ha korrektül be is vallod (ahogy szerintem én tettem), akkor is esélyes, hogy rendszeresen ilyen támogató eljárások keretében kell majd tisztáznod az adateltéréseket. Reményeim szerint ez csak elsőre vett igénybe rengeteg időt, a következő hasonló értesítést már rutinból kezelem.

Az adóhatóság munkatársa az ügy lezárásakor készséggel elismerte, hogy nagyon tanulságos volt az egyeztetési folyamat, emellett néhány felvetődő kérdésben a véleményemet is kikérte. Jót beszélgettünk például arról, miért problémás a „return of capital” kategóriába átsorolt, eredetileg osztalékként kapott összeget osztalékként leadózni (ahogy én teszem). Ez a tétel ugyanis a brókernél elvileg csökkenti a nyilvántartott bekerülési értéket, így egy esetleges eladás esetén újra adózni fogok utána, mivel az adott pozíción elért realizált nyereséget növeli. Nem tudok erre igazán jó megoldást, de ha nem vallanék be egy olyan tételt osztalékként, ami a számlakivonatom alapján egyértelműen olyan címszó alatt érkezett be, akkor nem aludnék nyugodtan.

Az eljárás során az volt a benyomásom, hogy a NAV rendszere automatikusan „kidobálta” azokat az adózókat, akiknél eltérés mutatkozott a FATCA adatközlés és a bevallás adott tételei között. Ez alapján szinte minden osztalékbefektetőnek indokolt ilyen NAV levelet kapnia, csak győzzék az eljárásokat az adóhatóság munkatársai. (Bár szerintem a mostani, első kör tapasztalatai alapján lehet, hogy változtatnak a gyakorlatukon.)

Zárásként szeretném hangsúlyozni, hogy ez az eset is tökéletesen alátámasztja, amit évek óta kommunikálok: nem tőlem kellene adózási kérdésekben tanácsot kérned! (És ha kérsz, se adok.) Láthattad, hogy számos könyvelő iránymutatása alapján is rosszul töltöttem ki a bevallásomat, gyakorlatilag minden évben. Kérdéseiddel a NAV infóvonalat érdemes hívnod (1819), ahol meglepően korrekt válaszokat lehet kapni, kifejezetten emberközeli, segítőkész stílusban. Nekem legalábbis mostanában ez a tapasztalatom.

Remélem sokaknak segít ez az összefoglaló. Ha most néhány hónapig megint nem lesz magyar hírlevél, akkor ráfogom arra, hogy az adóbevallásaim javításán dolgozom.

Az OsztalékPortfólió minden korábbi hírlevele ITT érhető el.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes