Szerintem a mostani piaci árak mellett is lehet értékes részvényekkel bővíteni a tudatosan épített osztalék portfóliót. Ehhez nem kell más, mint hogy tudjuk, mit keresünk és miért. A kritériumok megléte után már „csak” a kutatás és a vásárlás van hátra. Írok egy példát is.

Legyen stabil az osztalék! Ez elsődleges elvárás ebben a műfajban, az viszont már szubjektív, kinek mit is jelent pontosan a stabilitás. Én szeretem, ha egy cég legalább 10 éve folyamatosan emelgeti az osztalékát, és összességében ennél jóval régebben fizet, csökkenteni pedig nem szokott. Könnyű erre szűrni, pl. itt: http://dripinvesting.org/tools/U.S.DividendChampions.xls

Emelkedjen infláció felett az osztalék! Arról most ne beszéljünk, mennyire hiszem el, hogy a dollár infláció annyi, amit kommunikálnak. Ez is egy szubjektív kritérium, én 8-10% környéki éves átlagos emeléseket szeretek látni és csak nagyon indokolt esetben egyezek ki számottevően alacsonyabb mértékkel. Ez szintén látszik a fent linkelt táblázatból, a DGR oszlopokban.

Nem mindegy az induló hozam. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen bázisról emelgetik az osztalékot. Cégenként változó, mi számít magas osztalékhozamnak, ennek megítélésére használom többek között az IQ Trends rendszerét és a ycharts.com grafikonjait. Összességében 3%-os induló osztalékhozam alatt nem nagyon szeretek vásárolni, de ezzel azért könnyű lenne szakmai alapon vitatkozni. Ahogy a többi kitétel, ez is egyénfüggő, és én ezzel érzem jól magam. Az említett táblázat ezt is tartalmazza. (A számítás egyébként egyszerű: a bejelentett éves osztalékot kell elosztani az aktuális részvényárfolyammal.)

Simán tudja fizetni az osztalékot a cég? Azt szoktam nézni, hogy a megtermelt pénz (free cashflow) hány százalékát viszi el az osztalékfizetés. A 75% feletti arányt már nagyon nem szeretem, és minél alacsonyabb ez az érték annál jobb, mivel több pénzt forgat vissza a menedzsment a növekedés finanszírozására, ami a jövőbeli magasabb osztalék alapja is lehet. (Azt is vizsgálom persze, hogy a visszaforgatott tőke mekkora többletprofitot hoz. Ebbe most mélyebben nem mennék bele, de a vezetőség tőkeallokációs döntéseinek minősége igencsak fontos szempont hosszú távon.) Ezen tényezők egyszerű vizsgálatára az Old School Value rendszerét használom, ami Morningstar adatokkal dolgozik.

A túlzott eladósodottságot kerülöm. A „túlzott” ebben az esetben sem tankönyvi kategória. A nettó eredményhez és a free cashflowhoz szoktam viszonyítani a teljes hitelállomány mértékét. Azt szeretem, ha 5 alatti az arányszám, 3 alatt pedig kifejezetten erősnek érzem a mérleget. Nagyban függ a cashflow stabilitásától, hogy melyik cég meddig feszítheti az eladósodottságot, szóval nem árt itt több tényezőt együttesen mérlegelni.

Amennyire összetettnek tűnik ez, annyira gyorsan el lehet végezni ezeket a vizsgálatokat. Konkrétan nekem cégenként 2-3 perc csak, mivel szinte a teljes számítási folyamat automatizált. (Ami nem jelenti, hogy egy komolyabb bevásárlás előtt nem célszerű ellenőrizni, de kiindulásnak mindenképp jó.)

És íme egy „ötpipás” példa: General Mills. (A cég márkái közül a Haagen-Dazs és a Cheerios itthon is ismert, de azért van még bőven: http://www.generalmills.com/en/Brands.aspx)

• 11 éve folyamatosan emelik az osztalékot, 115 éve (!) megszakítás és csökkentés nélkül fizetnek. (http://phx.corporate-ir.net/phoenix.zhtml?c=74271&p=irol-dividends) Nekem ezzel az első kritérium elég vastag pipa.
• Az átlagos emelés mértéke 1, 3, 5 és 10 éves távon is 10% körüli, tehát ezt a lécet is simán átvitte a cég.
• Az egy részvényre jutó osztalék 1.64 dollár, a tegnapi záróárfolyam pedig 50.88, amiből 3.22%-os induló hozam adódik. Ez ráadásul öt éves távlatban nem is szokott nagyon magasabb lenni. Pipa.
• Az osztalékfedezettség nettó eredmény és free cashflow alapon is 55% alatti, és az elmúlt 10 évben ilyen is volt. Ez nekem megfelelő.
• Az eladósodottsági arányokra mindkét esetben 5 alatti értéket (4.7-et) kaptam, ezért ilyen szempontból se látok piros jelzést.

Az már csak plusz, hogy a cég árbevétel trendje egész stabil növekedést mutat, és éves átlagban 2.6%-kal csökken a részvényszám a visszavásárlások miatt (az elmúlt 10 évre számítva). Nyilván hosszan lehet okoskodni az értékelésről és arról, hogy lesz-e piaci visszaesés, amiben olcsóbban lehetne vásárolni, de szerintem hosszú távon azok nyernek, akiknek van egy rendszerük, ami mellett kitartanak. A fenti rendszer szerint a General Mills akár most is megfelelő eleme lehet egy osztalék portfóliónak.