A márciusi nagybevásárláshoz képest kifejezetten eseménytelenül telt az április, ha kizárólag a piaci aktivitásomat tekintem a mozgalmasság fokmérőjének. Mivel a folyamatos tőzsdei csúcsdöntések közepette egyre nehezebben találok olyan célpontokat, amikbe nem tettem volna mostanra már bőven elég tőkét, ezért a szokásosnál is több időm volt olvasni és elmélyülni néhány értékes anyagban. (Akik már ismernek, azok kedvéért: igen, arra a több ezer oldalnyi Buffett-levélre és könyvekre gondolok, amikből menthetetlenül fogok időnként idézni.)

Amellett, hogy tényleg nyugodtan telt a hónap, sikerült egy kis csoporton letesztelnem az osztalék befektetéses oktatást, és váratlanul jó visszajelzéseket kaptam. Mivel érkeztek már kérdések a témában, összedobtam egy rövid leírást, ami összefoglalja, mit érdemes tudni a képzésről, kinek szól és mennyit lehet keresni ezzel a befektetési megközelítéssel. Ha úgy érzed, hogy hiányzik valami a leírásból (a konkrét időponton, helyszínen és áron kívül), szívesen veszem, ha megírod emailben, mire vagy még kíváncsi.

Azért fontos nekem, hogy minél több emberrel beszéljek az osztalék fókuszú megközelítésről, mert nagyon hasznos kérdéseket, visszajelzéseket kapok. Az egyik ilyen tisztázandó, hogy „akkor én folyamatosan a gép előtt ülök, hogy mindig jókor tudjak vásárolni?”. A rövid válasz, hogy nem, véletlenül sem! Jöjjön is egy idevágó Buffett-idézet, ha már beígértem: „What's the sense in getting rich just to stare at a ticker tape all day?”

Aki követi egy ideje a hírleveleket, felfigyelhetett már arra, hogy egy-egy lehetőség a legritkább esetben elérhető csak percekig, órákig, vagy éppen napokig. Mondok néhány példát: hónapokig írhattam, hogy befektetésre érdemesnek tartom a Kinder Morgant (KMI) 40 dollár alatti árszinten a totálisan publikus és a múltbeli tapasztalatok alapján hitelesnek minősíthető osztalékkommunikáció alapján. Eltartott egy ideig, mire „kapcsolt” a piac, és 10% feletti lebegő pluszom van azon az óriáspozíción, ami emellett már most 5%-ot tesz évente osztalékként a zsebembe. A jelenlegi hozamkörnyezetben ez szerintem nagyon rendben van, és még most is érdemes lenne olvasgatni azt az osztalékkommunikációt, de részletesebben majd a hírek részben írok erről. Több példát ígértem: a sorba beállhat a Philip Morris, az IBM, a Coca-Cola, a Qualcomm és a Chevron is. Minden felsorolt esetben heteink, hónapjaink voltak megnyomni a vétel gombot.

Buffett tanítója, a „value investing” atyja, Benjamin Graham mondta, hogy rövid távon a piac egy szavazógépre hasonlít, ami azt mutatja meg, aktuálisan melyik cég mennyire népszerű. Hosszú távon azonban a piac sokkal inkább mérlegként funkcionál, ami a cégek valódi értékét méri. Hosszú távon tehát a vállalat pénztermelő képessége határozza meg az értéket, a részvényárfolyamot, rövidebb távon azonban a piaci hangulat eltérítheti – és el is téríti – a racionálisan várható szinttől a részvényárat. Az már nagyobb kérdés, bízik-e magában annyira a befektető és rendelkezik-e elég tudással ahhoz, hogy éljen is az ennek köszönhetően adódó lehetőségekkel.

Őszintén jókat szórakoztam a hónap során megjelenő elemzői ajánlásokon. Komolyan vicc kategória, amit ezek a „szakértők” tonnányi pénzért művelnek. Írták például, hogy nevetséges, hogy 50 dolláros árfolyam alatt forog a Microsoft részvénye, mivel jóval többet ér. Azt kérdezném, hol voltak akkor, amikor 40 dollár közelében vettem és írtam róla a hírlevélben? Akkor nem hallottam ilyen hangokat. A másik kedvencem, hogy a Target nevű kiskereskedelmi óriást most ajánlják vételre, amikor már 40% körüli lebegő pluszban vagyok vele. Biztosan nem vennék a mostani árfolyamon. Azért jó, hogy vannak ilyen kontraindikátorok, és valaki fizeti is őket, csak kicsit sajnálom, hogy sokan adnak még a szavukra. (Nyilván kiragadott példákat írtam, itt van viszont egy rövid cikk is, megerősítésként.)

Zárásként folytatom az elismert, nagy nevekre hivatkozást: abszolút a Monish Pabrai által preferált „Heads I win; Tails I don't lose much” típusú asszimmetrikus hozam-kockázat helyzeteket keresem. Ilyennek tartottam az IBM-et a mostani osztalékemelés előtt, ahogy írtam is a múlt havi hírlevélben. Nem bánta meg, aki megvette, minden tényező együtt volt a jó eredményhez. Brutális osztalékemelés és szép árfolyam emelkedés lett a jutalom. Semmi extra nem kell ezekhez a sikerekhez, csak merni kell szembemenni a piaccal és önálló véleményt alkotni. Az öncélú, „csakazértis” mást csinálok típusú hozzáállás ugyanakkor legalább annyira destruktív, mint a tömeg követése. Gondolkodni kell, ez egy ilyen műfaj, ugyanakkor egyáltalán nem nehéz, ezért is érdemes megtanulni az általam alkalmazott megközelítést.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.