Ha ennyire egyszerű, miért nem sikerül mindenkinek? (hírlevél)
osztalekportfolio.com - 2016. április 2., szombat 22:19
Márciusban abszolút partner volt a piac abban, hogy a Buffett által is előnyben részesített passzivitást gyakoroljam, a kibontakozó hegymenetben ugyanis nem volt sok kedvem vásárolni. Különösen a februári mélypont után. A beérkező osztalékok és a bejelentett emelések „könyvelgetése” mellett így maradt időm átgondolni néhány olyan kérdést, amit többen feltettek az Osztalékból szabadon című könyv olvasói közül.
Tényleg ennyire egyszerű és lépésről lépésre lemásolható az eredményes osztalékbefektetés receptje? Igen. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy ettől még nem lesz mindenki sikeres befektető. 1500 példányban jelent meg első körben a könyv és két hónap elteltével máris újra kellett nyomni, ennek ellenére őszintén meglepne, ha néhány éven belül ezres nagyságrendű csoport válna tudatos osztalékbefektetővé Magyarországon. Hadd világítsam meg ennek az okát Geraldine Weiss néhány gondolatával. (Ő az IQ Trends alapítója, akire többször hivatkoztam már a korábbi hírlevelekben is.)
„A sikeres befektetés nem annyira tehetség, sokkal inkább fegyelem kérdése.” Tényleg bárki meg tudja tanulni az alapokat, ha úgy tetszik a „sikerreceptet”. Nincs ez másként a jóval populárisabb tőzsdei kereskedés esetében sem, ahol viszont ismert tény, – bár a szolgáltatók érthető okokból nem reklámozzák ezt – hogy a szerencsét próbálók csekély töredéke válik konzisztensen nyerő traderré. (2-3%-os arányokról olvastam egymástól független, hitelesnek tűnő forrásokban.) A brutális bukási arány a pszichológiai tényezőkre vezethető vissza. Hiába tudod, mit kellene tenned, annál kevesebb az esélyed a tervszerű végrehajtásra, minél komolyabb pszichológiai terhet jelent az adott stratégia követése.
A jó hír, hogy a tőzsdei kereskedés területén mért extrém alacsony sikeraránynál egészen biztosan nagyságrendekkel magasabbat képes produkálni az osztalékbefektetés, mivel lényegesen alacsonyabb intenzitású, illetve teljesen más jellegű pszichológiai kihívásokat támaszt. Ez a különbség kulcsa, nem más. (A többség ugyanakkor sajnos nem lát túl a meghirdetett hozamígéreteken, pedig ha súlyozná a trading és egyéb „varázsmegoldások” reklámhozamait ezek reális bekövetkezési valószínűségével, meggyőződésem, hogy máris kevésbé lenne versenyképes az ajánlatok többsége az évi 8-10%-os hozam termelésére képes osztalékfókuszú megközelítéssel szemben.)
Pontosan tudjuk, mire van szükség a kiemelkedő befektetési eredményekhez. Ahogy Geraldine Weiss írja: „A részvénypiaci sikerhez az kell, hogy meglásd az értéket, és legyen bátorságod megvenni a részvényeket, amikor azok alulárazottak, türelemmel tartsd őket, miközben az árfolyamuk emelkedik, végül pedig légy elég bölcs, hogy eladj, amikor túlértékeltté válnak.”
Nagyon könnyű ezt ilyen frappánsan összefoglalni, de ki tudja végrehajtani? Ezzel pedig el is érkeztünk egy következő gyakran felvetett kérdés megválaszolásához, hogy miért gondolkodok én osztalékfókuszú vagyonkezelésben? Éppen azért, mert ma már Magyarországon is – részben talán nekem köszönhetően – kifejezetten sokan felismerik az osztalékbefektetésben rejlő lehetőségeket, értik a koncepció lényegét, mégis vannak és mindig is lesznek, akik valamiért nem tudják átültetni a gyakorlatba a megszerzett tudást. Nekik segíthetne egy ilyen szolgáltatás, aminek beindításával egyébként egyáltalán nem sietek, mert jelenleg még más terület élvez prioritást.
Mivel váratlanul sok visszajelzést kaptam a legutóbbi hírlevél sportos témájával kapcsolatban, egy gondolat erejéig visszakanyarodok és megosztok egy olyan történetet, amiből rengeteget tanultam, és ha figyelmesen olvasod, beláthatod, hogy mondanivalója erősen kapcsolódik az eddig leírtakhoz. Tavaly nyáron egy elég kimerítő edzéshét végén lementem a futópályára és a megcélzott 4 percen belüli kilométereimmel szemben csak bőven 5 percnél lassabbakra futotta tőlem. (Ez leírhatatlanul komoly tempó különbség – azok kedvéért, akik egyáltalán nem szoktak futni.) Eléggé összetörten küszködtem, és amikor a kánikulában teljesen kimerülve végre elengedtem a görcsös ragaszkodásomat a kitűzött célhoz, igen érdekes gondolatokra lettem figyelmes. Az életem szempontjából tökéletesen lényegtelen eredményem (az akkori futásom tempója) erősen kihatott arra, ahogy éreztem és értékeltem magam. Így jött a felismerés, hogy mennyire labilis az olyan ember, aki totálisan az eredményeiből származtatja önmagát ahelyett, hogy sziklaszilárd, mindentől független önbecsülése lenne. Amíg hagyod, hogy az aktuális (természetszerűen hullámzó) eredményeid diktálják a hangulatodat és azt, hogy mennyire tartod értékesnek magad, addig egészen biztosan nem kellene pénzt kezelned. Talán még a sajátodat sem, másét pedig semmiképp.
Engem erre is a sport ébresztett rá, viszont aki élt már át hasonló megtapasztalásokat, könnyedén megerősítheti, hogy az efféle belső utazás elég rázós tud lenni. Sokkal keményebb, mint a kánikulai 4 perces kilométerek. Nem hiába nem vállalja fel mindenki a fejlődést, enélkül viszont nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – hosszú távon sikert elérni. (Őszintén úgy gondolom, hogy osztalékbefektetőként is.)
„A siker pusztán a szerencsén múlik. Ezt bármelyik vesztes megerősíti neked!” Earl Wilson
Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.
Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes
comments powered by Disqus