Míg a részvény kiválasztáshoz minden valamire való befektetési rendszer egzakt szabályokat fogalmaz meg, addig a pozícióméretezéssel kapcsolatban véleményem szerint már jóval nehezebb teljesen „mechanikusan” eljárni. Az Osztalékból szabadon online tréningben beszélek erről a kérdésről is, ezt az írást leginkább gondolatébresztőnek és saját gondolataim rendszerezésének szánom.

Mennyire vagy szabad?

Soha véget nem érő hitvita tárgya, hogy diverzifikált vagy koncentrált portfólió kiépítésére érdemes törekedni. Tobias Carlisle Concentrated Investing című könyvét olvasva szerencsére elég egyértelmű kép rajzolódik ki, ami megadja a briliáns és egyúttal támadhatatlan közgazdász választ, amiért nekem is érdemes volt 5 évig egyetemre járnom: „attól függ”. Igazán rendes tőlem, hogy annak ellenére, mennyi tanulás van ennek a hátterében, mégis önzetlenül megosztottam a hírlevélben.

Komolyra fordítva: tényleg attól függ. Attól, hogy milyen beállítottságú vagy. A koncentrált, rendkívül kevés részvényre összpontosító stratégiával valóban agyonverte a piacot néhány befektető, ők azonban rendelkeznek egy közös tulajdonsággal: félelmetes volumenű és minőségű tudást halmoztak fel a célpontjaikkal kapcsolatban. Az említett könyv olyan példákat is hoz, akik kifejezetten csak egy szűk szektorban fektettek be, mert ott volt „piacverő” tudásuk.

Akik ismernek, tudják, hogy bár rengeteget olvasok, semmiféle ilyen mély, szektorspecifikus, „piacverő” tudást nem tulajdonítok magamnak, ráadásul az elhivatottságot és motivációt sem érzem, hogy napi 4-5 órán át bújjam a számomra unalmas szakmai anyagokat, éppen ezért a koncentrált befektetési stratégia egyszerűen nem nekem való. Ettől még a Te irányod lehet ez, csak tudd, hogy mivel jár!

A magam részéről ennél tartalmasabb életet szeretnék élni, melynek számomra a pénzcsinálás csak az egyik dimenziója, ami ráadásul egy bizonyos szint elérése után – ideális esetben – háttérbe is szorul az értelmesebb területekkel szemben. Ha kényszerből folyton jelentéseket kellene olvasgatnom, nem érezném szabadnak magam, akkor pedig értelmét vesztené az egész befektetési tevékenység.

Az én utam

Évek alatt, meglehetősen drágán arra jöttem rá, hogy ugyan egész magas sikerszázalékkal tudom azonosítani a jó eredménnyel kecsegtető befektetési célpontokat, viszont sosem látom előre, hogy ezek közül végül melyek lesznek a legjobb ötleteim. Ha ezt tudnám, nyilván érdemes lenne a kiemelkedő részvényekbe sokkal több pénzt fektetnem, mint a többi jelöltbe. Gyakorlatilag kirajzolódott egy olyan, túlnyomórészt objektív, kvantitatív elemekre épülő modell, ami szépen elém tárja azokat a csúcsminőségű célpontokat, melyek éppen jó vételnek tűnnek, ennél többet azonban nem nyújt.

A gondok ott kezdődnek, amikor megjelennek olyan nevű cégek ezen a listán, amikről nagyon keveset tudok, és ezért nem érzem „komfortosnak” a befektetést. A portfóliómban szereplő Ameriprise Financial és Polaris Industries mindenképp ebbe a kategóriába tartoztak annak idején. A kvant rendszerben láttam egy olyan fokú kedvező együttállást, hogy a vásárlási döntés nem lehetett kérdéses, ugyanakkor nem akartam sokat venni ezekből a részvényekből, mert annyira nem voltam magabiztos velük kapcsolatban. A mini induló pozíciók felvételét eddig még sosem bántam meg. Az egyelőre kiválónak tűnő teljesítménynél számomra sokkal fontosabb, hogy tulajdonosként elkezdtem követni a vállalatokkal kapcsolatos híreket, így kialakult bennem egy kép arról, hogy adott esetben növelném-e tovább a pozíciót. Nem lett „piacverő” szaktudásom és ezzel kapcsolatos illúzióba sem ringatom magam, egyszerűen a komfortérzetem nőtt meg az adott céges helyzetek bizonyos szintű megismerésével. Egy buy-and-hold típusú befektetési megközelítésnél ennek az érzésnek a szerepe leírhatatlanul fontos.

A pozícióméretezésre ezentúl hatást gyakorol, hogy a mostani piacon általában leginkább csak határesetes értékeltségeket találok és ezek a szituációk is mindössze rövid ideig állnak fenn az esetek többségében, így a mini induló pozícióim többségét eddig nem sikerült növelnem. Arról nem is beszélve, hogy határesetes értékeltség mellett számomra kényelmetlen lenne egyből egy nagy pozíciót felvállalni, ezért jobb híján csak „leteszem az alapokat”.

Rendkívül ritka az olyan eset, amikor minden tényező egy irányba mutat, és komolyabban bevásárolhatok. Ilyen szituáció volt például a Philip Morris 80 dollár alá süllyedése. A befektetés etikai hátterével lehet vitatkozni, a pénztermelő képességével már kevésbé. A 40 dollár körüli Microsoft ugyanez a kategória. Kár, hogy ilyeneket mostanság ritkán dobál Mr. Market.

A (szinte) egyértelmű helyzetek között említhettem volna a 100 dollár alatti Apple-t is, nem? Attól függ. Ezzel a válasszal egyre komolyabb közgazdasági magasságokba küzdjük magunkat. Igen, említhettem volna, mert a minőség és az alulértékeltség egyidejű megléte gyakorlatilag semmilyen szempontból nem tűnt kérdésesnek. És nem, mégsem volt teljes a tényezők együttállása, mivel az Apple által kínált induló osztalékhozam jóval alacsonyabb volt az általam elvártnál. Számomra a portfólióm által generált osztalék az elsődleges mérőszám, nem pedig a tőkeérték változása, ezért az Apple megérdemelt ugyan egy pozíciót, de még véletlenül sem egy túlméretezettet. (Ha a 3M forogna újra a bekerülési áram közelében, sokkal durvább bevásárlást rendeznék, mint akkor, ha az Apple térne vissza kétszámjegyű árszintekre. Kívánom magunknak, hogy mindkettő bekövetkezzen és szembesülhessek ezzel a dilemmával.)

Az élethelyzet is beleszól

Mi annyira bonyolult a pozícióméretezésben? Ha tisztán matematikai problémaként kezeled, akkor semmi. Tegyük fel, hogy egy 100.000 dolláros osztalékportfólió felépítésében gondolkodsz és azt olvastad, hogy egy 25 elemű portfólió már kellően diverzifikált tud lenni. Ebből az következhet számodra, hogy egy-egy célpontból 4000 dollár értékben kellene venned. Elméletben rendkívül egyszerű ez. A pszichológia és az élethelyzeted változása azonban igen komolyan árnyalhatja a képet. Saját példámon keresztül megvilágítom, mire gondolok.

Eddig sem volt kicsi az osztalékportfólióm, viszont rövid időn belül megduplázom. (Fokozatosan kiszállok több más típusú befektetésemből és a felszabaduló tőkét azon a területen dolgoztatom, amihez a leginkább értek.) Ez „némiképp” érinti a jelenlegi portfólióm százalékos megoszlás értékeit. Hogyan számolsz ilyesmivel, évekkel előre? Én egyszerűen csak úgy készültem rá, hogy lazábban kezeltem az elsőre túlhúzottnak tűnő pozi méreteket.

Korábban is írtam, hogy nem esek kétségbe egy-egy 10%-os méretű pozíció felvételétől, mivel az adott esetekben a meggyőződésem kifejezetten magas volt, emellett pedig tudtam, hogy abban az életkorban vagyok, amikor még a portfólióm aktív bővítésében gondolkodom az osztalékok újrabefektetésén túl is. Mivel az életed – nagy valószínűséggel – nehezen írható le pontos matematikai képletekkel, ezért a portfólió építés és ezen belül a pozícióméretezés terén sem egy egyenletrendszer sikeres megoldása adja a kezedbe a kulcsot, hanem rá kell érezned arra a megoldásra, aminek a mentén hosszú távon stresszmentesen tudsz működni. (Engem például nem zavar, hogy rengeteg cégből áll a portfólióm és a postafiókom értelmetlen Seeking Alpha alertek tömegével van tele. Megtanultam a hajnali uszodába tartó buszút 30 perce alatt százasával feldolgozni ezeket úgy, hogy érdemi infóról nem maradok le, és egyre tájékozottabb vagyok a cégeimmel kapcsolatban. Sokkal jobban érzem magam így, mintha a „mély szakértelem illúziójában ringatózva” néznék bele egy-egy brutális osztalékcsökkentésbe, túlhúzott, méretes pozíciók esetén. Tapasztalatból beszélek, próbáltam ezt is.)

Végül a lényeg: figyeld az érzéseidet és találj rá arra az útra, ami neked működik. Arra, amit követve élvezni tudod a befektetési játékot ahelyett, hogy stresszt okozna. Ha nem találsz benne élvezetet, hanem csak a pénzért csinálod, akkor szerintem nem lehetsz igazán eredményes, és jobban járnál egy olyan megközelítéssel, amit az Automatizált vagyonépítés tréningben osztottam meg. Százaknak segített már, nyilván nem véletlenül. Nem vagyunk egyformák, ezért sem lehetett célom leírni a tutit, ehelyett megosztottam néhány olyan gondolatot, melyek közül 1-2 esetleg betalál, és segít a számodra ideális megoldás felfedezésében.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes