A népmesei cím ellenére igen fontos dologról szeretnék írni az átalakulóban lévő magyar hírlevél bevezetőjében. A témát szokás szerint a hozzám beérkező emailek ihlették, nevezetesen azok a vélemények, melyek szerint „ha az OsztalékPortfólió oldal már nem teszi közzé hónapról hónapra a legjobb részvények listáját, akkor előbb-utóbb megteszi helyette más”. Szeretném, ha elolvasnátok a következő sorokat, mielőtt bekövetkezik ez az „előbb-utóbb”.

Volt egyszer egy Jim Cramer…

Ha olyan szerencsés vagy, hogy nem hallottad még ezt a nevet, akkor nagyon röviden összefoglalom, mivel is foglalkozik amerikai főhősünk: TV képernyőn, szakértői „vendégírásokban”, blogban és különböző kommunikációs csatornákon keresztül osztja az észt, hogy milyen részvényt kell mindenképp azonnal megvennie „a vonal másik oldalán” ücsörgő hozzá nem értő embereknek.

2015. április 6-án Cramer szerényen közzétett egy 49 részvényből álló, azonnali megvételre ajánlott listát. (49 Stocks to Buy Right Now) Az USA-ban az ilyen címek eléggé megszokottak, de azért hozzáértőnek titulált ember olyanokat már ritkán mer leírni, hogy ezek a részvények mindentől függetlenül, egész biztos nyerők. (Stocks that are clearly marked as winners no matter what.)

David England professzor gondolt egy merészet, és egy játékpénzes brókerszámlán megfogadta a „nagyember” tanácsait: minden ajánlott részvényből 1000$ értékben vásárolt a következő napi záróárakon. Eredeti elképzelése az volt, hogy ha hat hónap elteltével az ajánlott részvények több mint fele pluszban van, akkor meghívja Cramert egy vacsorára, ellenkező esetben viszont ő repülne hozzá New Yorkba egy jó hangulatú esti beszélgetésre. A „sztár” egyáltalán nem reagált a felvetésre.

Hat hónappal később, a független auditor által is hitelesített eredmények szerint az ajánlott 49 részvényből 14 forgott magasabban az áprilisi árszintjénél, ami a „biztosan nyerő” ötletek 28%-a. A teljes portfólió egyébként 7,09%-os veszteséget mutatott fél év után. (Azóta is foglalkoztat, miért kellett ehhez auditor.)

Mondhatjuk, hogy hat hónap eredményeiből abszolút nem érdemes következtetést levonni, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Cramer nem a „vedd meg és tartsd meg élethosszig” szemléletben osztogat befektetési tanácsokat, hanem kifejezetten néhány hónapos, esetleg egy éves időtávon működő kereskedési ötletekkel örvendezteti meg a közönséget. Teljesen más műfaj a kettő, utóbbi kategóriában pedig igenis releváns a vizsgált időtáv. England professzor mindenesetre ránézett az eredményekre 12 hónap elteltével is, és a következőt látta:

• A 49 ajánlásból 16 volt pluszban, ami 33% körüli találati arány.
• 25 részvény 10%-ot meghaladó mínuszban volt.
• A portfólió egy év alatt 9,18%-ot veszített értékéből, jelentősen alulteljesítve az S&P 500 indexet.

Ennyit tudott a lista, amit az USA agyonsztárolt szakértője ezekkel a szavakkal adott ki: 'This is THE list. Go forth and conquer.'

Köszöni, azóta is jól van

Cramer népszerűsége látszólag töretlen. Ugyan a cikkeire nem szoktam ráklikkelni, TV-t pedig nem nézek, de a neve még így is elég gyakran szembejön. Szerinted hányszor szembesítik az ilyen embereket a korábbi ajánlásaik eredményességével? Szinte soha. Egész egyszerűen azért, mert ez a biznisz nem az eredményességről szól, hanem arról, hogy kiszolgáljanak egy tömegigényt! Az átlagembernek az kell, hogy egy hitelesnek tűnő figura megmondja neki, mit csináljon. Nem akar tanulni és felelősséget vállalni, csak a „tutit” hallani, minden erőfeszítés nélkül. Ha pedig nem jön be a tuti, akkor sem kell tükörbe néznie, hiszen nem az ő ötletei nem váltak be, hanem valaki másnak nem volt igaza. Lehet másra mutogatni, nem sérül az ego…

Ez az egész tisztán a showról szól, érted már? A színfalak mögül nézve teljesen mindegy, ha elbukod életed összes megtakarítását a felelőtlen ajánlások nyomán, mivel majd jön helyetted egy következő birka, aki úgy béget, ahogy Cramer (vagy egy tetszőleges „szektortársa”) mondja. Ha még nem láttad, szerintem érdemes megnézned a Money Monster (magyarul Pénzes cápa) című filmet. A címe elég szerencsétlen, az üzenete viszont annál ütősebb.

A guru-jelenség

Műfajtól és témától függetlenül úgy gondolom, hogy az az igazi tanító, akin nem csüngnek a tanítványai, hiszen már nélküle, önállóan is boldogulnak. A guru-függés az élet minden területén rossz, egy megfelelő önértékeléssel rendelkező ember pedig egyébként sem törekszik követő nyáj toborzására, és a másik oldalon ő maga sem állna be egy ilyen nyájba.

Engem a tréningek összerakásakor és a könyv megírásakor is abszolút az motivált, hogy tudást szeretnék átadni. A cél nem magam szakértőként feltüntetése és elismertetése volt, hanem az, hogy „a vonal másik végén” megértsék az üzenetemet. Óriási különbség! Miután valaki megértette, hogyan gondolkodok a részvénybefektetésről, már egyáltalán nincs kiszolgáltatva a tőlem érező „tippeknek”, hanem a felvetéseimet legfeljebb ötletként felhasználva illeszti be az önálló döntéshozási folyamatába. A vakon követés szerintem mindenképp káros, a tanulást követő, megértés alapján történő segítségkérés viszont sok esetben indokolt lehet.

Legtöbbször az ingyenes segítség a legdrágább

Hadd osszam meg az IQ Trends főszerkesztője, Kelley Wright némiképp átcsomagolt gondolatát, amit korábban a Facebook oldalra már kitettem. A CNBC-n azért nem beszélnek hosszú távú befektetésről, mert az nem szexi téma, egyszerűen nem hozza a nézettséget és a bevételeket. A részvényekről szóló műsorok nézői szinte könyörögnek, hogy a képernyőn erősítsék meg a bennük élő illúziót, miszerint ők is képesek úgy kereskedni, akár a profik, és ezáltal egy csapásra meggazdagodni.

Ne felejtsd el, hogy minden ingyen kapott tanács pont annyit ér, amennyit fizettél érte, akármilyen megbízhatónak tűnő forrásból érkezett! Senki nem gazdagszik meg attól, hogy TV-ben látott részvénytippeket követ. Ha ez a recept tényleg működne, mindenki felmondana a munkahelyén, leheveredne a képernyő elé és jegyzetelgetné a nap kereskedési tippjeit.

A valóság ezzel szemben az, hogy a befektetés egy komoly vállalkozás és így is kell rá tekinteni. Ahhoz, hogy valaki jól csinálja, bele kell tenni az időt, tanulni kell és tapasztalatot kell szerezni. A részvénypiacon nem vezetnek rövidebb utak a sikerhez. Aki viszont beletette a megfelelő mennyiségű munkát, feltette erre az életét, attól nem várható el, hogy ingyenesen szolgáltasson másoknak. Valószínűleg te is kapsz pénzt azért, amiben jó vagy, a munkádért.

Miért lehet létjogosultsága a fizetős szolgáltatásoknak?

A mai piac kifejezetten veszélyes terep. Önmagában osztalékhozam alapján vásárolni ma nem túl bölcs dolog, talán még akkor sem, ha egy erősen szűrt, szűk részvénykörből válogatunk. Amennyiben viszont egy-egy célpont értékeltségét más szempontok szerint is mérlegelni szeretnénk, máris komplexebbé válik a feladat annál, amit mindenféle előképzettség nélkül és ingyenes források segítségével el lehet végezni. Ehhez már jóval komolyabb háttértudás és tapasztalat kell, valamint egy olyan portfólióméret, ami mellett megéri adatokért fizetni.

A tavaly decemberi konferencia előadásom utáni kérdésözönből látszott, bőven lenne igény arra, hogy „csak úgy egyszerűen megmondjam, mit kellene venni”. Ezt azonban ilyen lebutított formában sosem akartam csinálni, hiszen ha így gondolkodnék, akkor már régen pörögne az új szolgáltatás, sőt akár már ott helyben értékesíthettem volna.

Ezzel szemben az történt, hogy írtam egy könyvet, amiből meg lehet érteni, mit csinálok másképp, ahhoz képest, ami a magyar nyelvű anyagaimban megjelent. Az a célom, hogy az első lépés mindenképp a megértés legyen. Ugyan nem fedem fel 100%-osan a rendszerem minden elemét, a pontos kvant faktorokat és súlyozásukat, viszont egy olyan strukturált információcsomagot adok, melynek bázisára építve már komolyan értékteremtő segítséget tudok nyújtani a későbbiekben. (Őszintén úgy gondolom, hogy aki a könyv olvasása nélkül válik majd hírlevél előfizetővé, az nem marad hosszú távon velem, mert nem fog annyira bízni a megközelítésben, hogy kitartson mellette.)

Végeredményként persze én is adok majd egy vehető részvénylistát, és még ezen belül is hónapról hónapra megjelölöm a favoritjaimat. Abszolút tisztában vagyok vele, hogy a többség csak a több tucat oldalas havi hírlevél egyetlen összefoglaló oldalát fogja megnézni. Maga a könyv és a hírlevél többi része „csak” azt a célt szolgálja, hogy szívesen adjam a nevem a projekthez, mert ezzel a minőséggel nem sokan tudnak és akarnak versenyezni. (Számomra érdekes az az amerikai alap hozzáállás, miszerint „csinálj valamit, amin elsőre nem látszik, hogy rossz, és akkor elegen megveszik ahhoz, hogy meggazdagodj”. Két hónapos USA-körutam alatt öt államban bárkivel beszéltem, senki nem nagyon akarta felfogni, miért akarok valami kiemelkedőt létrehozni, amikor már a „nem látványosan rossz” kategória is elég a sikerhez. Sosem tudtam így gondolkodni, ezért mindennel túl sokat vártam, cserében viszont minőségi panasz soha semmilyen munkámra nem érkezett, és legalább jól érzem magam.)

Mikor? Mikor? Mennyiért? És mikor?

A fenti leggyakoribb kérdések közül ezúttal háromra térek ki, az árról pedig egyelőre csak annyit mondok, hogy elérhetőbb lesz, mint a többség gondolja, és egyáltalán nem lóg majd ki a befektetési hírlevél piacon megszokott ársávból.

Időzítés: Úgy néz ki, hogy szeptemberben ki kell utaznom az USA-ba bankszámlát nyitni, mert ez is szükséges a payment provider szerződéshez. A szolgáltatás mielőbbi elindításával kapcsolatos görcsös erőlködést már rég elengedtem (különben becsavarodtam volna a sok váratlan fordulattól és az ezekből eredő csúszásoktól), így ígéret helyett inkább a pillanatnyi véleményemként osztom meg, hogy a számlanyitást követő egy hónapon belül szerintem illene elindulnia a már jelenleg is 95%-os készültségi szinten lévő projektnek. Meglátjuk. Addig legalább hízik a prémium hírlevél archívuma…

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyag tartalmazza a havi vásárlásaimat, a portfólió cégeivel kapcsolatos legfontosabb híreket és az aktuálisan általam érdekesnek tartott célpontok listáját.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes