Amikor egy hónapja arra buzdítottalak Titeket, hogy egy publikus online felületen kérdezzetek, őszintén nem gondoltam, hogy egy hírlevél megtöltéséhez elegendő olyan minőségű kérdést kapok, amikre kifejezetten érdemes ilyen formában válaszolnom. Érdemes, mert nem egyetlen illető speciális problémáját segítek vele megoldani, hanem sokatok számára értéket adhatok. A kérdéseket Ti rangsoroltátok, jöjjenek hát a leginkább népszerűek, a válaszokkal együtt.

2017-től a külföldi személyeknek az USA 30% forrásadót von le az osztalékból. Ebből 15%-ot majd év végén vissza lehet kérni. Tudod esetleg ennek a módját?

Tőlem 2017-ben sem vont 30% forrásadót az Interactive Brokers, de új ügyfelek esetén, kezdeti „alapbeállításként” mostanában valóban megteszi. Ez akkor történhet, ha az új ügyfél nem adta meg a megfelelő menüben az adózási státuszát (és esetleg az adóazonosítóját), így a bróker nem rendeli hozzá a számlájához az országok között meglévő adózási megállapodásnak megfelelő beállítást. Újra hangsúlyozom, hogy ez a megfelelő beállítás magyarok esetében 15%-os levonást jelent, és erre ezzel a konkrét IB-s linkkel is hivatkozhatsz, ahogy azt egy hónappal ezelőtt is mutattam már.
Rengetegen fordultatok hozzám ilyen kérdéssel, és a visszajelzések alapján kivétel nélkül mindenkinek a helyzete megoldódott, aki írt ezzel kapcsolatban az Interactive Brokers-nek. Ők elmondják, hogy mit és hol kell beállítani, visszamenőleg viszont tudtommal nem fogják korrigálni a levonásokat.
Szerintem egyébként az USA-ból utólag visszakérni semmit nem lehet költséghatékony módon, így ha Tőled jelenleg 30%-ot vonogatnak, akkor nem igazán értem, miért vártál eddig azzal, hogy írj a bróker ügyfélszolgálatának.

Miért vagy biztos abban, hogy válság esetén az osztalékbajnok papírok minden körülmények között megtartják, sőt emelik az osztalékukat, és nem vágnak?

Nem vagyok biztos benne, mert 100%-os valószínűség csak utólag létezik. Bizonygathatnék múltbeli statisztikákkal, mégsem teszem, mert ezeket magától is eléri, aki igazán kíváncsi rájuk.
A logikai háttér szerintem jóval fontosabb a visszapillantó tükörnél. Ha egy vállalat nem részvénykibocsátással finanszírozza a növekedését (ahogy azt az MLP-k és REIT-ek sokszor teszik), akkor az üzleti működése teljesen független tud lenni a részvényének az árfolyamától. Ilyen esetben egy „sima” tőzsdei pánik nem szokott hatni az osztalékra olyan cégeknél, amik évtizedek óta akarnak és tudnak fizetni, emelni. Azért, mert a részvényárfolyam zuhan, a mögöttes vállalat üzletmenete és ezáltal az osztalékfizető képessége még nem feltétlenül változik. Ha pedig a képesség és a szándék is változatlan, akkor az osztalék is érkezni fog.
A legutóbbi válságban elsősorban a pénzügyi szektor vállalatai kényszerültek osztalékcsökkentésre, és ők sem a részvénypiaci pánik, hanem nagyon komoly fundamentális problémák miatt, amik a mögöttes üzletmenetüket érintették. Jöhet olyan válság, ami egyszerre érinti brutálisan számos szektor vállalatának üzletmenetét? Mondd meg Te, mert én nem vagyok jós! Ha jöhet, és még elhúzódó is lesz (!), akkor bizony lesznek osztalékcsökkentések, mert rövid távon ugyan lehet a mögöttes üzletmenettől elszakadó osztalékot fizetni, hosszabb távon viszont lehetetlen ilyet fenntartani, akármennyire is akarná egy vállalat vezetése.
Jelenleg több mint 60 cég alkotja az osztalékportfóliómat. Néhány hibámtól eltekintve ezek olyan vállalatok, amik akarnak és tudnak is osztalékot fizetni. Személy szerint én nem valószínűsítek olyan hosszan elhúzódó válsághelyzetet, amiben ezen cégek mögöttes üzletmenete oly mértékben lenne érintett, hogy a teljes osztalékbevételem jelentősen csökkenhetne. Egy-két pozíció esetleges lecserélését pedig mindig túl fogom élni. Ennél stabilabb passzív bevétel termelő modellt, komolyabb biztonsági hálót én nem tudok elképzelni. Legutóbbi konferencia előadásomban naptár nézetben mutattam meg a decemberben beérkező 35 osztalékomat, melléjük téve a céglogókat és az évek számát, amióta egy-egy ilyen vállalat folyamatosan emelget. A visszajelzések alapján is elég meggyőző volt. Olyan, hogy „biztos”, pedig nem létezik.

Tökéletesen bízol a módszeredben és minden megtakarított pénzed osztalékfizető részvényekbe helyezed vagy van más típusú eleme is a portfóliódnak?

Anélkül igyekszem megválaszolni a kérdést, hogy komplett vagyonnyilatkozatot tennék. Mit tekintünk a portfóliómnak? Bele tartozik az ingatlan, amiben élek? Szerintem nem. Beletartoznak azok a nem tőzsdei vállalatokban tulajdonolt részesedéseim, amik osztalékot fizetnek vagy fizethetnek nekem? Szerintem igen. Utóbbiakat viszont nem tudom korrekt módon és megbízhatóan értékelni, innentől pedig lehetetlen megmondani, hogy vagyonom hány százaléka van tőzsdén kívüli befektetésekben. (Esetemben ezek az említett vállalatok egyébként többségében saját alapításúak vagy családiak, szóval véletlenül sincs arról szó, hogy általánosságban a tőzsdén kívüli cégrészesedésekbe történő befektetést javasolnám Neked.)
Ingatlanokat mostanában inkább eladok, mint veszek. Az így befolyó pénzt osztalékrészvényekbe tervezem átcsoportosítani.
Az idő múlásával számomra bebizonyosodott, hogy abban éri meg legjobban dolgoztatni a pénzemet, amihez igazán értek. Ez esetemben az osztalékfókuszú részvénybefektetés. Hiába mondja valaki, hogy mennyire jó dolog például távol-keleti ingatlanba vagy éppen magyar állattenyésztésbe fektetni. Kockás papíron gyönyörűen kijöhet a matek, a valóságban ugyanakkor nekem egyetlen olyan befektetésem sem teljesített jól, amihez nem volt meg a megfelelő szakértelmem és nem gyakoroltam felette kontrollt.
Ha tehetném, az összes pénzemet alulértékelt, minőségi részvényekben dolgoztatnám, amik kiszámítható osztalékot fizetnek. Azért nem teszem, mert egyrészt egy biztonsági készpénztartalékra szükségem van, másrészt pedig kényelmetlenül érzem magam azzal, hogy a teljes vagyonom „az interneten van”, és ha tetszik, ha nem, egyik napról a másikra eltűnhet. A sarki boltban pedig magyarázhatok majd a befektető védelemről és hasonlókról, akkor sem kapok kenyeret.
A befektetési megközelítésem legnagyobb kockázatát tehát nem az árfolyamok ingadozásában, hanem a bróker szereplő közbeiktatásában látom. A közvetlen részvényvásárlás (direct stock ownership) pedig tudtommal nem annyira egyszerű és olcsó mulatság. Ha ezzel kapcsolatban rendelkezel érdemi infóval, szívesen fogadom, ha megosztod velem, velünk.

A REIT-ek (ingatlanos cégek) vásárlása és adózása is ugyanaz, mint amikor bármilyen más részvényt veszek, eladok?

Technikailag ugyanúgy kell adni-venni, és a REIT-ek esetén adózási különbségről sem tudok. (MLP-knél viszont van, ahogy azt korábbi hírlevelekben fejtegettem!) A probléma nem a technikai kivitelezéssel és az adóbevallással szokott lenni, hanem azzal, hogy a kezdő befektető meglátja a REIT-ek jellemzően piaci átlagnál magasabb induló osztalékhozamát és eldönti, hogy akkor ő inkább ilyenekbe fektet. Teszi ezt anélkül, hogy megértené, átlátná a „flow-through” típusú cégek működési modelljét, aminek felvázolására egy könyv keretében lehetne vállalkozni, de azért jelentős egyszerűsítéssel elmondom, mire gondolok.
A REIT-eken átfolyik a pénz, hiszen jogszabály kötelezi őket, hogy a számviteli nyereségük túlnyomó többségét osztalékként kifizessék. (A számviteli nyereség és a cash flow között egyébként egy ingatlanos cégnél szakadéknyi különbség van, éppen ezért használunk a REIT-ek elemzésére olyan speciális mutatókat, mint az FFO és AFFO, valamint ezért nem teszem be a prémium hírlevélbe a REIT célpontoknál azokat a mutatókat, melyek esetükben értelmezhetetlenek: ROIC, FCF yield, klasszikus kifizetési arány stb.)
Egyszerűsítsünk, és mondjuk azt, hogy ha egy vállalat szinte minden pénzt kifizet, amit megtermel, akkor a növekedését már csak külső forrásból finanszírozhatja, azaz új részvények kibocsátásával és hitelfelvétellel. Jó esetben megtartva ezen két kategória egészséges egyensúlyát! Amennyiben a menedzsment megfelelő munkát végez és a cég részvényei reálisan értékeltek, a vállalat tőkeköltsége is olyan szinten mozoghat, hogy új részvények kibocsátásával értéket tud teremteni a tulajdonosainak. Ha azonban pánik hangulatban torzul a részvények értékeltsége és ezzel együtt elszáll a tőkeköltség, akkor a kezdő befektető megtanulja, miért nem volt érdemes összevetni egy REIT induló osztalékhozamát mondjuk egy McDonald’s által kínálttal. Almát a körtével, legyen ez a végkövetkeztetése a rövidre sikerült könyvnek.
Van a vállalati működésnek egy fekete doboz modellje, amit az angol nyelvű könyvemben ismertetek. (Erre az oldalra is feltettem az ábráját, hogy bárki gondolkodhasson rajta.) Figyelmen kívül hagyni a fekete doboz számos bemeneti és kimeneti pénzszállító vezetékét kimondottan végzetes hiba. A legtöbb REIT befektető sajnos ezt teszi, miközben a FALCON Method hírlevél épp az ilyen hibáktól véd meg minket, többek között.

Mi a helyzet a nem amerikai részvényekkel?

Más a vállalati kultúra, éppen ezért az esetek többségében az éves osztalék mértéke együtt ingadozik az éves profit mértékével. Nem állítom, hogy egy európai részvény 10 éves időtávon kevesebb osztalékot tesz a zsebedbe (a vételárhoz viszonyítva), mint egy amerikai, azt viszont igen, hogy kiszámítható pénzáramlást csak a megfelelően kiválasztott amerikai részvény biztosít neked. Engem elsősorban ezért nem vonzanak a nem amerikai osztalékrészvények. Vannak persze példák az amerikai típusú osztalékpolitika USA-n kívüli megvalósítására, de ezek inkább kivétel számba mennek. Míg az amerikai piacon több száz részvényből válogathatok, addig a világ többi részén mindössze néhány tucatnyit elemezgethetnék.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az amerikai részvényekhez olyan adatszolgáltatások és elemzési keretrendszerek, adatvizualizációs eszközök állnak rendelkezésre, amik eredményeként elfogadható energia befektetés mellett megfelelő magabiztossággal tudok befektetési döntést hozni, míg pl. az európai részvények esetén ugyanez az idő és energia befektetés sokszor még a megbízható adatok fellelésére sem elég, akkor én inkább nem kérek az utóbbi kategóriából. Elég sok profi befektetővel levelezek, akik ugyanígy látják ezt a kérdést. Amíg az USA-ban mindig van vonzó árazás mellett elérhető minőségi kínálat, amit megfelelő tudás és tapasztalat esetén aránylag könnyű elemezni, addig a világ többi részén jóval kevesebb célpont megvizsgálásáért beletehetnék nagyságrendekkel több munkát. Emellett az amerikai cégek közül sokan globálisan működnek, így véletlenül sem az USA gazdasági prosperitására fogadok velük, ahogy azt már sokszor hangsúlyoztam.
Elemezési eszközöket, megfelelő forrásokat nem tudok Nektek adni USA-n kívüli részvényekre, mert ha ismernék igazán kiemelkedő minőségűeket, akkor már használnám őket, akár fizetős konstrukcióban is.

Mi történik a részvényeimmel, ha az adott vállalatot felvásárolják?

Kisbefektetőként nincs beleszólásod a tranzakcióba, éppen ezért fontos, hogy csak és kizárólag biztonsági ráhagyással vásárolj bármilyen részvényt, mert ezzel csökkented az esélyét, hogy egy (akár unfair) felvásárlási ajánlattal veszíteni tudj. Ha a Qualcomm esetére gondoltál, akkor véleményem szerint az ajánlati ár jelentősen alulértékeli a vállalatot, ha azonban valamiért mégis megvalósul majd a tranzakció, én várhatóan azon sem fogok bukni, a megfelelő bekerülési áram miatt. Mi történik ilyenkor? Megkapod a számládra a felvásárolt részvény ellenértékét, legyen az pénz vagy a felvásárló cég részvénye, az adott finanszírozási konstrukciótól függően. Ezt követően szabadon azt teszel a kapott eszközökkel, amit szeretnél. A jelenlegi piacon nagyon nem örülnék, ha a hosszú távra vásárolt Qualcomm pozíciómat „kicsavarnák a kezemből”, még akkor sem, ha nyerek a bolton, mivel a felszabadult pénzt most kifejezetten nehéz kihelyezni. Nem hiába áll abszolút mértékben és a portfóliómhoz viszonyított arányként is sok pénz a számlámon jelenleg.

***

Ezúttal ennyi fért bele. Továbbra is szívesen megtartom a kérdés-válasz formátumot, ha szeretnétek. Ezzel kapcsolatban úgy tudtok visszajelzést adni, hogy a www.slido.com oldalon beírjátok az „Enter event code” mezőbe az L769-es azonosítót, majd magyar nyelven felteszitek a kérdéseteket, illetve szavaztok a már ott lévő kérdések közül arra, amire szeretnétek választ kapni a következő hírlevélben. Ha minden igaz, az oldal úgy működik, hogy csak néhány napig él ez a lehetőség. (Ha tudtok a célnak jobban megfelelő online eszközt, osszátok meg velem, és akkor a jövőben azt használjuk majd.)

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes