Olyannyira nem szoktam kitérni a kellemetlen kérdések elől, hogy az októberi hírlevelet szinte kizárólag ilyenekkel, illetve a rájuk adott válaszokkal sikerült megtöltenem. Gyakorló osztalékbefektetőknek szerintem a legtöbb alábbi felvetés érdekes, hasznos lehet.

Eddig működhetett az osztalékbefektetés, de…

Rengeteg ilyen témájú levelet kapok. Ezek egy része kifejezetten közeli világvégét vizionál, mások „csak” a kapitalista rendszer totális összeomlását, megint mások pedig a fogyasztói szokások olyan mértékű és dinamikájú átalakulását, ami a legtöbb, évtizedes osztalékmúlttal rendelkező nagyvállalatot „dinoszaurusszá”, reménytelenül versenyképtelenné tenné a feltörekvő lendületes cégekkel szemben. Hogyan reagálok ezekre?

Az évek során kialakítottam egy olyan hozzáállást, miszerint semmilyen felvetést nem utasítok el mérlegelés nélkül. Fekete-fehér, igen-nem válaszok helyett sokkal inkább igyekszem valószínűségeket rendelni a felvázolt jóslatokhoz, mivel az effajta, valószínűségi térben való gondolkodás nyitottá tud tenni, ezáltal érdekes kérdéseket generálhat. (Két megjegyzés ehhez. 1: A befektetési lehetőségek megítélésekor is pont erre a probabilisztikus, valószínűségekben való gondolkodásra van szükség. 2: Az egyes forgatókönyvekhez társított valószínűségek nyilvánvalóan szubjektívek.)

A napokban valahogy odakerültem egy olyan rendezvényre, ahol az előadó (és vele együtt a közönség nagy része) komoly meggyőződéssel hitt az emberiség történelmével és valószínű jövőképével kapcsolatban egy „erősen alternatív”, nem éppen tankönyvi verzióban. Elég kényelmetlen volt a szituáció, amikor egyesével véleményt kellett mondanunk az elhangzottakról. Végül mire rám került a sor, kristálytisztán megfogalmazódott bennem az az egyetlen kérdés, ami tökéletesen összegzi a gondolataimat. Így hangzott: „Tegyük fel, hogy 100%-osan elfogadom az előadásban elhangzottak valóságtartalmát. Hogyan kellene ennek fényében másképp élnem az életem holnaptól?” Mondanom se kell, hogy egy ilyen totálisan praktikus kérdésfelvetéstől eléggé megfagyott a levegő. Magamban pedig még annyit tettem hozzá, hogy vajon másképp fektetnék-e be, ha valamiért teljesen meg lennék győződve az elhangzottak valóságtartalmáról. Egyértelmű NEM volt a válaszom, megosztom, hogy miért.

A világvége ellen nincs bizonyítottan működő befektetési stratégia. Szerintem az Interactive Brokers számlám egyenlege lesz a legkisebb gondom akkor, ha az említett eseményen felvázolt jövőképből bármi megvalósul. Elismert befektetők szokták viccesen mondogatni, hogy aki folyamatosan világvégétől vagy legalábbis világméretű összeomlástól retteg, az tartsa távol magát a részvénypiactól, vegyen fizikai aranyat, és ássa el a hátsó kertjében. Én is hasonlóan gondolom: egyszerűen nem lehet apokalipszist várva részvényekbe fektetni (és szerintem normálisan élni sem). Megint más kérdés, hogy az aranyat spekulatív eszköznek tartom, nem pedig befektetésnek. Az indoklás egyszerű: nem termel pozitív pénzáramlást (sőt a biztonságos tárolás költsége folyamatosan viszi a pénzt), ennek folytán az értékét szinte lehetetlen racionális sávok között meghatározni. Az arany árát leginkább az mozgatja, hogy aktuálisan milyen mértékű a pánik a hitelpénzrendszer összeomlásával, a fizetőeszközök globális destabilizálásával kapcsolatban. Több levélíró szememre veti, hogy miért nem olvasom el James Rickards könyveit (pl. a Currency Wars címűt), hiszen „annyira egyértelműen leír bennük mindent”. Évekkel ezelőtt olvastam őket, és a leírtak fényében is egy olyan spekulatív döntésnek tartom a fizikai arany portfólióban tartását, amit ugyan racionálisan alá lehet támasztani, de attól még spekuláció marad, mert nem jelentősen alulértékelten, biztonsági ráhagyással veszel valamit, ami folyamatosan termeli a pénzt. (Utóbbi lenne a befektetés Ben Graham-féle definíciója.) Ráadásul a népszerű ETF-eken keresztül történő „aranybefektetés” az apokaliptikus forgatókönyvek bekövetkezése esetén semmitől nem védene meg, így ha valamiért extrém magas valószínűséget társítasz egy ilyen jövőképhez, akkor a fizikai arany biztonságos tárolásával kapcsolatos költségeket se nagyon tudod megúszni.

Azzal ugyanakkor nehéz vitatkozni, hogy a részvénypiac a kapitalista gazdasági rendszer tartozéka, azaz ha ez a berendezkedés alapjaiban kérdőjeleződne meg, az egyúttal az osztalékfókuszú befektetési megközelítés végét is jelenthetné. Innentől nyilván szubjektív a dolog, én ugyanakkor felvállalom azt, hogy nem vizionálom a profitközpontú világrend végét, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmiféle változást nem várok, remélek. A kapitalista rendszerben a fogyasztó az úr, az ő pénzére megy a játék. Divatosan fogalmazva: ha „a kollektív tudatosság szintje emelkedik”, akkor egyszerűen majd mást vagy másképp akarnak fogyasztani az emberek, a vállalatok pedig ki fogják szolgálni a megváltozott igényeket. Abban sem hiszek, hogy a ma ismert „dinoszauruszok” ne lehetnének túlélők a változó fogyasztói preferenciák korában. Módosulhat például a Coca-Cola profilja, lekövetheti a termékportfóliójával az aktuális igényeket, viszont az a globális óriásvállalat, ami szempillantás alatt tud a semmiből dollármilliárdos éves forgalmú márkákat létrehozni, akkor is prosperálni fog, ha holnaptól csak 100%-os avokádólét lesz hajlandó inni az emberiség. Bármi lesz az új őrület, a nagy múltú óriáscégek szoktak tudni alkalmazkodni és ezáltal tovább profitálni. Fontos persze, hogy nem minden vállalatra igaz ez egyesével, de a komoly osztalékmúlttal rendelkező cégekre csoportszinten mindenképp! Nem én találtam ki, történelmi tényadatok bizonyítják. (Lsd. Jeremy Siegel The Future for Investors című könyvét.) Mondhatod, hogy ezúttal minden másképp lesz, én viszont totálisan egyetértek Sir John Templeton, legendás befektető mondásával, miszerint: “The four most dangerous words in investing are, it’s different this time.”

Nem tudok jobbat az osztalékfókuszú részvénybefektetésnél, ezért tartom a vagyonom szinte egészét osztalékfizető részvényekben. Eddig nem bántam meg, és szerintem a sokak által várt világvége eljövetelekor se ezt a döntésemet bánnám leginkább. Azt persze el kell tudni fogadni, hogy a portfólió elemei időről időre változhatnak, a megközelítéssel általánosságban ugyanakkor nem látok problémát.

Van egy „kis gond” az örökléssel

Az a helyzet, hogy ha nem vagy USA rezidens, és a halálod időpontjában 60.000 dollár feletti összértékű amerikai részvényvagyonnal rendelkezel (ami azért nem túl magas határ annak, aki évtizedeken át építi az osztalékportfólióját), akkor az örököseidnek 40%-os mértékű adót kellene fizetniük a megörökölt vagyontömegre vetítve. (Itt tudsz erről olvasni.)

A valóság ezzel szemben az, hogy ezt az adót szinte senki nem fizeti meg, mert a többség még a létezéséről sem tud. Erről pedig itt találsz számszerű infókat is.

Két probléma van: az egyik, hogy a 40%-os sarc abnormális mértékű, a másik pedig, hogy ez az adó nem igazán életszerű már, hiszen 2018 második félévének végén nagyságrendileg a teljes amerikai részvényvagyon 35%-a külföldi kézben volt.

Ezzel a témával kapcsolatban is elég praktikus megközelítést alkalmaztam: megkérdeztem az Interactive Brokerst, hogy konkrétan mi a folyamat a számlatulajdonos halála esetén. Elmondták, hogy a számla zárolásra kerül (már ha egyáltalán értesíti őket valaki a halálesetről), az örökös pedig a hagyatéki végzés alapján megkapja az eszközöket. Ha jól értettem, utóbbi úgy történik, hogy a bróker az örökös nevére létrehoz egy új számlát, amin a részvények bekerülési értéke már az áttranszferáláskori érték lesz. (Így ha az örökös a részvények azonnali eladása mellett dönt, gyakorlatilag nem keletkezik óriási realizált árfolyamnyeresége, azaz adóalapja.)

Gondot az jelenthetne, ha a bróker nem adná át az örökösnek a számla feletti rendelkezés jogát az USA által kivetett 40%-os adó megfizetése nélkül. Ez azonban néhány rémtörténetben említett bankot kivéve nem szokott feltétel lenni, ahogy információim szerint az Interactive Brokers esetében sem az. (Legalábbis korábban le merték ezt írni a kérdésemre válaszként.) Mit jelent mindez? Azt, hogy az örökösöd valószínűleg nem is fog tudni erről az adóról, így véletlenül se fog abba a töredék százalékba tartozni, aki megfizeti ezt a tételt. Ne érts félre, senkit nem buzdítok adóelkerülésre, egyszerűen csak leírtam a jelenlegi szituációt a legjobb tudásom szerint, objektíven. Volt szó róla, hogy Trump majd változtat ezen a nem éppen baráti és be sem tartatható adószabályon, eddig azonban úgy tűnik, fontosabb dolgai akadtak. Összességében ugyan nem örülök a jelenlegi helyzetnek, de a globálisan kialakult gyakorlat fényében ez egyáltalán nem változtat a befektetési megközelítésemen. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi szabályozás még százszor változhat, mire számomra (illetve örököseim számára) relevánssá válik.

Mivé lenne a világ, ha mindenki osztalékból akarna élni?

A szimpatikus felvetések sorát folytassuk azzal, miszerint osztalékbefektetőként a társadalom haszontalan tagja vagyok. Eszméletlenül sokszor megkapom ezt, ezért szeretném röviden áttekinteni a folyamatot, amin keresztül osztalékbefektetővé váltam, és ma akár a kapott osztalékaimból is megélhetnék. Nem elsősorban magam miatt tartom ezt fontosnak, hanem mert minden legális úton építkező osztalékbefektető hasonló utat jár be, így pont ugyanannyira érdemel, vagy éppen nem érdemel ilyen bélyeget, mint én.

A folyamat első és talán legfontosabb eleme, hogy az évek során a megadóztatott jövedelmemből képződött az a magánvagyonom, ami osztalékrészvényekbe vándorolt. Fizettem adót többek között sima munkabér után, cégrészesedés értékesítésekor képződött árfolyamnyereség után, ingatlanértékesítések nyeresége után, tőzsdei és tőzsdén kívüli vállalatoktól kapott osztalékok után. Szerintem, aki összegszerűen annyi adót fizetett az elmúlt 15 év során, mint én, az messze nem volt haszontalan a „nemzetgazdaság szempontjából”.

Mivel osztalékrészvényekbe fektetek, és mindezt nem TBSZ számlán csinálom, így a kapott osztalékaimat is megadóztatják. Hiába fektettem be előzetesen már leadózott pénzt, ennek a befektetett vagyonnak minden további hozadékát is megadóztatják. Számításaim szerint jelenleg a bruttó éves osztalékaimra vetítve 21%-os a teljes adóteher mértéke, ennyit visz el az SZJA és szocho összességében. Számomra egyébként ez elfogadható mérték, ennyivel is hozzájárulok a „nemzetgazdaság épüléséhez, szépüléséhez”.

Harmadik lépcsőben, amikor az adózott jövedelmem által termelt befektetett vagyonom meghozta a várt osztalékot, amit újra megadóztattak, akkor a sokszorosan megsarcolt pénzemmel bemehetek a sarki boltba, hogy a havi standard fogyasztásomra kivessék a világrekordnak számító 27%-os áfát. (Messze a legtöbb adóbevétel az áfából érkezik a magyar államkasszába.) Dönthetnék úgy, hogy máshol adózok, és máshol fogyasztok, egyelőre azonban egy elég látványos összeggel járulok hozzá évről évre a „nemzetgazdaság gyarapodásához”. Azzal persze nem tudok, és nem is szeretnék semmit kezdeni, hogy sokak értékrendje szerint csak az a társadalom hasznos polgára, aki napi nyolc órában egy Excel táblázatot kalapál fix fizetésért. Nem vagyok biztos benne, hogy az illető összegszerűen többel járul hozzá a „nemzetgazdaság példátlan fellendítéséhez”. (Azt pedig ezúttal szándékosan figyelmen kívül hagytam, hogy a vállalkozásom által is fizetek adót. Úgy számoltam, mintha 37 évesen totálisan nyugdíjba vonultam volna, holott erre nem tesz képessé a hozzáállásom.)

Mit lehet tudni a készülő tréninganyagról?

„Nem olyan régen említetted, hogy dolgoztok egy komolyabb oktató anyag (videó) összeállításán. Szeretném megkérdezni, hogy mikor lesz elérhető, és milyen mélységű szakmai anyagra számíthatunk?” Tömegével kapom ezt a kérdést változatos formákban, ezért idemásolom, amit válaszolni szoktam.

Ígéretek helyett inkább tényeket írok a készülő anyagról.

• 26 webinar alkalmat vettünk videóra eddig. (Kb. 50 és 100 perc között változik egy-egy felvétel hossza.)
• A tervek szerint 4-5 alkalom lesz még, így 2 hónapon belül kész lehet a nyersanyag.
• Vágatlanul tervezem közzétenni (hogy semmi ne vesszen el belőle), de azért a feltöltéssel és „struktúrába rendezéssel” bőven lesz munkám. Év vége előtt talán elérhető lesz, de ez még nem egy számon kérhető, konkrét vállalás.
• Véletlenül se egy agyondizájnolt profi marketingmázzal leöntött anyagot érdemes várni. Akinek ilyen kell, talál már bőven a piacon. A tartalom minősége van fókuszban végig, és az, hogy ez kötetlen beszélgetések által (is) segítve kerülhessen átadásra a választott webinar formátumban.
• Tartalmi szempontból lefedi a részvénybefektetés pszichológiai és elméleti alappilléreit (hatékony piacok elméletének cáfolata, Mr. Market, biztonsági ráhagyás, időhorizont, diverzifikáció, kockázatkezelés), a pénzügyi kimutatások alapvető értelmezését és a belőlük számolható mutatószámokat, számos értékelési megközelítést (mérleg alapú kvantitatív és kvalitatív, Earnings Power Value, EVA, DCF és reverse DCF, Absolute PE, stb.), a számvitel legkomolyabb hibáit (beleértve a cash flow kimutatást is), az értékteremtő és értékromboló növekedés megítélésének kérdését, a tőkeallokációs lehetőségek elemzését, a teljes hozam összetételének elemzését, Warren Buffett összes levelét (saját jegyzeteimet is megosztom belőlük) és még rengeteg egyebet.
• Véleményem szerint jóval tartalmasabb és hasznosabb ez az anyag, mint a Columbia Business School általam elvégzett 8 hetes Value Investing online képzése, aminek az ára 1 millió forint felett volt.
• Az általam készített anyag ára valahol az osztalékos tréning és a Columbia képzésének ára között félúton lesz, ami messze elmarad a mögöttes értékétől. (Ahogy ez szerintem minden „termékem” esetén így van, ezért tudom őket jó érzéssel ajánlani, és ezért se kell őket erőből értékesítenem.) Terveim szerint egyébként az osztalékos tréning árát beszámítom majd ennek a készülő „nagy tréningnek” az árába.
• Amit adok: Minden témába belemegyek olyan mélységig, ameddig magamat képeztem benne. Adok minden területhez ajánlott olvasmányt, további forrásokat. Megosztom mindennel kapcsolatban a saját tapasztalataimat, a felmerülő gyakorlati akadályokat, sikereket és kudarcokat is.
• Amit nem adok: instant Warren Buffett-té varázsoló sikerszérumot. Csak annak szól majd ez az anyag, aki hajlandó beletenni kb. 1 évet a feldolgozásába. Kecsegtető, hogy megnézel 40-50 órányi videót, és máris tudsz befektetni, de a webinar résztvevői majd elmondják (reményeim szerint) egy üzenetben, hogy alkalomról alkalomra mennyit kellett olvasniuk, készülniük, ami nélkül a töredékét se érte volna a képzés. A saját sok éves utamat nagyjából 1 évesre tudom lerövidíteni neked, ez tűnik a legreálisabb vállalásnak részemről ezen a ponton.
• Az alapmotivációm az volt, hogy adjak tovább mindent, amit tudok a részvénybefektetéssel kapcsolatban, ne csak az osztalékra fókuszáló megközelítést. A sorozat végéhez közeledve úgy érzem, hogy ezt a célt sikerül teljesíteni.
• Aki nem olvas angol nyelven befektetési témában, az nem célcsoportja az anyagnak, mivel ha az ajánlott olvasmányok teljes tartalmát is magyar diákon kellene részletesen elmagyaráznom, akkor ezer óránál is hosszabb lenne a képzés, ilyet pedig nem szeretnék létrehozni.

Nagy vonalakban ennyi. Amint lesz ezzel kapcsolatban további hír, mindenképp megosztom.

Angoltudás nélkül nem megy? Tudunk találkozni?

Ha nem olvasol angolul és/vagy nem akarod magad főállású befektetővé képezni, akkor véleményem szerint a havonta megjelenő FALCON Method hírlevél és annak magyar nyelvű magyarázó, kiegészítő videói segíthetik leginkább a tudatos portfólióépítésedet és tanulásodat. Hónapról hónapra rengetegen találnak rá az OsztalékPortfólió oldalra, ezért az újak kedvéért megosztok két linket: itt tudhatsz meg minden fontos részletet az említett prémium hírlevélről, itt pedig belenézhetsz az említett magyar nyelvű videók publikusan is elérhetővé tett részleteibe.

Személyesen leginkább a jótékonysági sörözős projekt következő felvonásában fogunk tudni találkozni, amiről reményeim szerint hamarosan hírt adok. Az előző alkalom emlékeim szerint 14 perc alatt lett „teltházas”. Tervezek nagyobb szabású saját rendezvényt is, de amíg nincs mellettem valaki, aki ezeket a projekteket összefogja, addig inkább nem ígérek időzítést.

Az OsztalékPortfólió hírlevele teljes terjedelmében ITT érhető el. A teljes anyagból többek között azt is megtudod, miként értesülhetsz a véleményem szerint aktuálisan legjobb befektetési célpontot jelentő osztalékrészvényekről.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes