A hozzám érkező kérdések (illetve sok esetben állításként megfogalmazott vélemények) alapján szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy óriási káosz van a fejekben a részvénybefektetéshez igénybe vett brókercég szerepével, valamint az ezen közvetítő közbeiktatásával vásárolt részvényeink „biztonságával” kapcsolatban. Igyekszem néhány dolgot tisztába tenni.

A vitaindító

Alapvetően keveset foglalkoztam „dolgos hétköznapjaim” során a brókertémával, mivel az Interactive Brokers és én tökéletesen jól megvoltunk egymással. A helyzet akkor változott meg, amikor közölték, hogy a Brexit miatt 2021-től nem tudnak EU-s állampolgárnak szolgáltatni a brit cégükből, ezért szeretnék áthelyezni a számlámat az újonnan létrehozott magyarországi vállalatukhoz, az IBCE Zrt-hez. Több problémám is volt ezzel a felvetéssel, ahogy azt a 2020 novemberi hírlevélben kifejtettem. Mivel korábban kaptam olyan infót az IB ügyfélszolgálatától, hogy számlaméretem alapján az ügyfeleik felső „kevés százalékába” tartozom, megpróbáltam előnyt kovácsolni ebből a pozícióból. Szerettem volna elérni, hogy a számlámat az amerikai brókercégükhöz költöztessék át, ezáltal továbbra is vonatkozzon rám az 500.000 dolláros SIPC védelem, amiről szintén a novemberi hírlevélben írtam. Hosszas időhúzás után végül tegnap előtt (2021. január 13-án) a következő értékelhetetlen választ kaptam:

Dear Mr Solyomi,

I apologise that your inquiry has gone so long without a reply.

It is not possible for clients residing in the EU to be serviced by IB LLC. Clients in the EU can only be served by our EU entities. It may be possible to request for your account to be migrated to IBLUX or IBIE.

Regarding IBCE. IBCE is authorised and regulated pursuant to the second Markets in Financial Instruments Directive (Directive 2014/65/EU), the EU-wide stringent piece of legislation, including also strong rules on investor protection.

Client accounts at IBCE are protected by the Act CXX of 2001 on the Capital Market at an amount of up to EUR 100,000. The amount paid by the insurance fund is:
100% up to the limit of the EUR equivalent of one million forints (EUR 2,800 on 12th December 2020),
Above one million forints: 1 million forints and 90% of the part above one million forints to a maximum of EUR 100,000.

It is important to note that each of the new IBKR entities, including IBCE is a wholly owned subsidiary of Interactive Brokers Group. IBKR continues to have the same philosophy with respect to the client’s account protection and all client’s assets will be held in separate accounts, which are designated for the exclusive benefit of clients of IBCE. By properly segregating, the client’s assets will be available to be returned to the client in the event of a default by or bankruptcy of the broker.

IBG LLC exceeds $8.5 billion in equity capital with over $6 billion in excess of regulatory requirements. Interactive Brokers has always had a buffer safety net of excess cash meaning we have more than enough funds to weather any financial storm that we may face in the industry. We have been in business since 1978 and we have never had any financial difficulties, our history speaks for itself. Each entity will be run under the same trusted management structure and therefore we believe that this migration will have no impact on the overall safety and soundness of the client’s assets. IB’s conservative approach to margin, strong capital, and strict client money rules in all markets in which we are regulated should provide confidence to our clients.

To be clear, you do not have to consent to the Proposed Transfer if you feel that you may be adversely affected by it. However, you should be aware that if you decide to decline, IBUK may not be able to keep servicing your account at the end of the Brexit transition period. If that happens, your account will be restricted from opening new transactions or transferring new assets. You always have the ability to transfer your account to another broker.

Egyetlen pillanatig sem vitatom az IB tőkeerősségét, de ha több versenytársuk tudja számomra biztosítani az 500.000 dolláros számlabiztosítást, akkor azokat a piaci szereplőket fogom előnyben részesíteni. És épp ezen a ponton, a számlavédelem kérdésénél kezdődnek a nagyon komoly félreértések!

Mire vonatkozik a számlavédelem?

„De Dávid, a számlavédelem összege csak a számlán lévő, szabadon álló pénzre vonatkozik, nem? A részvényeim teljes biztonságban vannak, mivel egy esetleges brókercsőd esetén azok a részvénytársaságok, amikbe befektettem, továbbra is nyilvántartanak engem résztulajdonosként, így csak technikailag kell másik brókerhez átkerülnie a részvényeimnek.” Fogalmam sincs, honnan ered ez a félreértés, de hogy tömegesen írnak nekem ilyeneket, az biztos!

Igazából elég lenne figyelmesen elolvasni a magyar Beva (Befektető-védelmi Alap) vagy éppen az amerikai SIPC (Securities Investor Protection Corporation) oldalát. Idézek: „A Beva a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a kártalanítás értékpapír után jár, összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra.” (Forrás: https://bva.hu/hu/befekteto-vedelem/altalanos-informaciok)

Visszatérünk még erre, mert van vele problémám, előbb viszont idézek az SIPC-től kapott válaszlevélből (amit a novemberi hírlevélbe is betettem): „Claims for securities are satisfied in kind, namely, a customer who is owed a security generally will receive that security even if it is not in the brokerage firm’s possession when it fails.”

Teljesen egyértelműen kiderül ezekből a mondatokból, hogy a biztosítási összegbe a részvénypozíciók is beletartoznak! Mégpedig azért, mert előfordulhat, hogy nincs is a bróker tulajdonában az a részvény, amit az ügyfél felé, az ügyfélszámlán kimutatott. (Nem is kell túl távoli országba kalandoznunk, hogy feltárhassunk olyan eseteket, melyekben a brókercég vezetése sajátosan értelmezte a „kettős könyvelés” fogalmát. Vezettek egyet maguknak, egyet pedig a felügyelet számára. Az ügyfél felé kimutatott pozíciók és a brókercég által ténylegesen felvett pozíciók pedig nem feltétlenül egyeztek 100%-osan minden időpillanatban, hogy finoman fogalmazzak.)

Miért nem megfelelő számomra a Beva védelem? Több bajom is van vele. (1) A kártalanítás összeghatára százezer euró, ami ugyan magasabb az EU-ban megszokott húszezer eurós szintnél, számomra viszont nem elég. Különösen akkor, ha kaphatok helyette 500.000 dolláros biztosítást. (2) A Beva egymillió forintos számlaérték felett az egymillió feletti résznek csak a 90%-át téríti meg. Tehát még ez az alacsonyabb számlavédelem se teljes, ami további hátrány az amerikai SIPC-vel szemben, melynek biztosítása a novemberi hírlevélben idézettek szerint ugyanúgy vonatkozik magyar állampolgárokra is. (3) A brókercég felszámolásának kezdő időpontja előtti 180 nap átlagárfolyama nem korrekt kártalanítási összeg. Az SIPC feltétele ezen a ponton is sokkal inkább ügyfélbarát: „customers are paid the filing date value of the securities”. Ráadásul az SIPC elsődlegesen a részvényeimet adná vissza nekem a folyamat keretében, és csak végső megoldásként kínálja fel a készpénzben történő kártalanítást, míg a Beva minden esetben pénzben nyújtja a kártalanítást. Nem kérdés, hogy egy igazi, értelmesen gondolkodó befektető számára melyik védelmi konstrukció a kedvezőbb.

Várjunk! Akkor nem is tud a Coca-Cola arról, hogy a részvényese vagyok?

Ha brókercégen keresztül vetted a részvényed, akkor nem. A gyakorlatban így néz ki a „lánc”:

1. Coca-Cola (vagy bármelyik tőzsdei cég)
2. Transfer agent (pl. Computershare Trust Company, American Stock Transfer & Trust Company)
3. DTCC (Depository Trust & Clearing Corporation)
4. Brókercég (pl. Interactive Brokers)
5. ügyfél (azaz te)

Vizuálisak kedvéért: Cola – transfer agent – DTCC – brókercég – ügyfél.

Bevallom, hogy ebben a láncban a DTCC-ről és annak szerepéről eddig nem sokat tudtam. Hiába a világ legnagyobb elszámolóháza és értéktára, gyakorlati szempontból nem volt számomra jelentősége. (Azért a nagyságrend érzékeltetésére idemásolok egy apró tényt: „In 2018, DTCC’s subsidiaries processed securities transactions valued at more than U.S. $1.85 quadrillion.” Amerikai értelmezésben 15 nullát jelent a quadrillion kategória.)

Számos következménye van annak, hogy egy ilyen lánc végére kerülve válunk részvényessé. (1) A Coca-Cola csak azt tudja, hogy az Interactive Brokers tulajdonában van X millió részvénye. Az IB pedig korrektül nyilvántartja, hogy ebből az X millióból melyik ügyfele számláján mennyi Coca-Cola részvénynek kell lennie a korábban végrehajtott tranzakcióik alapján. Tehát nem szerepelsz a Cola részvénykönyvében, az USA-ban úgy szokás ezt mondani, hogy “owning in street name”, azaz a bróker neve alatt vagy részvénytulajdonos. (2) Ennek következményeként a Cola vezetősége nem is feltétlenül tudja nyomon követni a cég tulajdonosi körének változását. A bennfentesek és az 5%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező részvényesek tranzakciói bejelentés kötelesek, a többiek azonban „brókernév” mögé rejtőzhetnek. (3) Mindez igencsak érdekessé teszi a részvényesi jogok gyakorlását, mint például a szavazatod leadását vagy éppen az osztalékod felvételét. A gyakorlatban a bróker osztja tovább az ügyfelei felé a hozzá beérkező Cola osztalékokat, és ő gyűjti be az ügyfelei szavazatait.

Miért van szükség egy ilyen sok elemű láncra? Ennek megértéséhez csak azt kell végiggondolnod, hogy a lánc egyes elemeinél nettósíthatók a tranzakciók, ezáltal több szereplő között oszlik meg a komoly adatfeldolgozási teher. Amennyiben te eladsz 100 Cola részvényt az IB ügyfeleként, én pedig épp vásárolok 100-at (szintén az IB ügyfeleként), akkor az Interactive Brokers nettó Cola pozíciója nem változott, így a lánc következő résztvevőjeként szereplő DTCC-nek nincs is semmi teendője. Ezzel szemben, ha megszűnne ez az elszámolási lánc, és a Colánál egyesével kellene adminisztrálniuk minden egyes részvénytranzakciót, az szerintem a gyakorlatban megoldhatatlan helyzetet teremtene. (A tőzsdei cégeknél többen dolgoznának a részvényekhez kapcsolódó adminisztráción, mint a vállalatok alap üzleti tevékenységén, ami „talán” kontraproduktív lenne egy olyan világban, ahol a fundamentális teljesítménynek van némi köze a részvényárfolyamok alakulásához. Bár 2021-ben nagy kérdés, hogy létezik-e még az „olyan világ”...)

Nem tetszik a rendszer? Van más választás, de…

Mennyivel egyszerűbb lenne, ha közvetlenül a kiszemelt tőzsdei vállalattól vásárolhatnál részvényt, és saját névvel bekerülnél tulajdonosként a részvénykönyvbe, nem? Magyarként nem találtam ilyenre lehetőséget, szerencsésebb országok polgárai ugyanakkor megoldhatják, hogy a fent vázolt láncban szereplő transfer agent cégeken keresztül közvetlen részvényessé váljanak. Ha rákeresel a „Direct Stock Purchase Plan (DSPP)” és „transfer agent” kulcsszavakra, sok érdekeset olvashatsz a témában.

Ezen az oldalon szétnézve láthatod, hogy milyen kaliberű cégek, milyen feltételekkel kínálják a közvetlen részvényessé válás lehetőségét. Ha pedig nem találod itt a téged érdeklő célpontot, akkor az adott vállalat honlapján megtalálod az infót, hogy ki a transfer agent partnerük, és egyáltalán kínálnak-e DSPP lehetőséget. Végignézve a Computershare honlapján a legaktívabb DSPP konstrukciókat, olyan vállalatokat látunk, mint a Coca-Cola, ExxonMobil, Walmart, AT&T, McDonald’s, Intel, vagy éppen az IBM. (Talán nem véletlen, hogy a stabil osztalékfizetők a legnépszerűbbek, de ezt a témát most nem keverném ide.)

Ezen a ponton szeretném nagyon erősen hangsúlyozni, hogy ha minden felmerülő akadály ellenére el akarsz indulni ebbe a direkt befektetési irányba, akkor vállald fel az ezzel menthetetlenül együtt járó (angol nyelvű) kutatási munkát, és véletlenül se engem kérdezgess! Főleg azért ne, mert én (egyelőre?) nem csinálok ilyet, így nincs „kitaposott utam”, amit meg tudnék mutatni.

Szerintem egyébként a direkt befektetés egyetlen előnye, hogy kiiktatja a brókerkockázatot, így csak annak a cégnek a kockázatait futja a befektető, melynek a részvényeit megvásárolja. (Utóbbi pedig a részvénybefektetés elkerülhetetlen része.) Az igazi kérdés, hogy milyen súllyal értékeled a kiiktatható brókerkockázatot a mérleg másik serpenyőjében lévő, a DSPP-vel járó negatívumokkal szemben. Merthogy negatívumból van bőven! Elsőként a költségoldalra ránézve rögtön szembetűnik, hogy a szinte ingyenes online diszkontbrókereknél azért jóval drágábbak ezek a DSPP konstrukciók (lsd. a „fees” részt az egyes részvények programjainál a Computershare oldalán).

Emellett számomra nem annyira elfogadható, hogy a részvényvásárlási megbízás keretében gyakorlatilag megadhatnék egy keretösszeget (pl. 1000$), amennyiért szeretnék Cola részvényt venni, majd nyugodtan hátradőlhetek annak tudatában, hogy fogalmam sincs, milyen árfolyamon hajtódik majd végre a megbízásom az elkövetkező hetekben! A közvetlenül tulajdonolt részvények eladása sem feltétlen egyszerű és olcsó manőver, legalábbis a megszokott diszkontbróker megoldáshoz képest semmiképp… és akkor az osztalékok esetleges csekken történő megérkezéséről vagy az ehelyett választott DRIP (újrabefektetési program) hátrányairól nem is beszéltünk. (Hátrányok alatt az esetleges költségek mellett az értékeltségtől független, „agyatlan” vételeket értem.)

Nyilván sokkal mélyebben körül lehetne járni a témát (amihez a kiindulási alapot szerintem megadtam), ezen a ponton ugyanakkor számomra nem ér túl sok befektetett energiát a dolog, mert szerintem egy SIPC által 500.000 dollárig biztosított brókerszámla kockázatát sokszorosan túlkompenzálja a DSPP konstrukciókkal járó macera és díjterhelés. Magyar állampolgárként egyébként sem tűnik túl egyszerűnek (ha egyáltalán lehetséges) a direkt részvényvásárlás az engem leginkább érdeklő amerikai óriáscégeknél, önmagában ezért USA céget fenntartani pedig csak bizonyos nagyságrend mellett éri meg (és csakis akkor, ha valaki retteg a brókercsődtől, és ezt a rettegését még az 500.000 dolláros SIPC védelem se nagyon enyhíti).

Mi az én döntésem?

A három Interactive Brokers számlámból egyet tervezek megtartani és a magyarországi IBCE Zrt-hez költöztetni. Ha lehet, szeretném ezt a számlát TBSZ konstrukcióvá varázsoltatni, de az IB ügyfélszolgálata egyelőre nem tűnik túl tájékozottnak ebben a témában. Mivel nem vagyok hajlandó egy magyarországi brókercégnél túl sok pénzt tartani, a portfólióm java a Tastyworks és Firstrade nevű brókerekhez költözik, melyekhez legkedvezőbben az IB-n keresztül tudok majd befizetni. (Könnyen lehet, hogy önmagában ezért fenn kell majd tartanom egy nem TBSZ besorolású IB számlát is, de még a jövő zenéje, hogy magyarországi szolgáltatóként az IBCE illetékesei képbe fognak-e kerülni a magyar TBSZ konstrukcióval kapcsolatban.)

Abszolút nyugodtan aludtam az IB ügyfeleként, ezentúl pedig két SIPC biztosított brókernél tartom majd a vagyonom javát, miközben a Brexit folyományaként végül csak lesz egy magyar értékpapírszámlám is. Jelenlegi tudásom alapján elégedett vagyok ezzel a megoldással. A kérdéseket megelőzendő: ha egyetlen brókert kellene választanom az IBCE Zrt. helyett, akkor a Tastyworks lenne az, mert a kommunikációja jóval gyorsabb és korrektebb annál, amit eddig a Firstrade ügyfélszolgálatánál tapasztaltam. Kis számlával egyébként valószínűleg minden fennakadás és aggodalom nélkül átköltöznék a magyarországi IB-hez, mert a Beva fedezete ugyan nem tetszik annyira, az IB tőkeereje viszont tényleg önmagáért beszél. Külföldi számlát nyitni pedig később is lehet, ha „kinövöd” a magyarországi IB kereteit…

Az OsztalékPortfólió minden korábbi hírlevele ITT érhető el.

Megnézted már az online osztalékbefektetési képzés ingyenes videóit? Itt találod őket: http://osztalekportfolio.com/online_osztalekbefektetesi_kepzes