Kulcsdátum volt 2023. január 8. a magyar-amerikai adóegyezmény jövője szempontjából, ugyanis az amerikai fél hivatalosan eddig vonhatta volna vissza a felmondást. Sokakkal együtt reméltem, hogy ez megtörténik, ám több forrásból megerősített információim szerint Magyarország diplomáciai úton, hivatalosan nem kapott az USA-tól értesítést, hogy az egyezmény felmondását visszavonnák.

Számos kérdésem merült fel a kialakult helyzettel kapcsolatban, melyek megválaszolásában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársai voltak segítségemre.

Ha jól tudom, január 8-ig vonhatta volna vissza az USA az adóegyezmény felmondását. Információim szerint ez nem történt meg.

Megerősítjük, hogy tudomásunk szerint nem történt amerikai oldalról lépés a felmondás késleltetése/visszavonása érdekében.

Ennek fényében látnak rá esélyt, hogy 2024. január 1-jétől már legyen egy új, életbe lépett egyezményünk? Amennyire tudom, az USA-ban a ratifikáció éveket szokott igénybe venni, így ha a korábbi egyezmény megszűnik, akkor évekig nem lesz hatályos egyezményünk még egy esetleges gyors megállapodás esetén sem.

Álláspontunk szerint kevés esély van arra, hogy 2024. január 1-jétől már hatályba lépjen egy új adóegyezmény az USA és Magyarország között. Ez egyrészt azért valószínűtlen, mert az amerikai ratifikáció, a szenátus jóváhagyási eljárása jellemzően ennél hosszabb időt vesz igénybe, másrészt úgy tudjuk, hogy az egyik szenátor, akinek a hozzájárulása szükséges lenne a kívánt szavazati arányhoz (Rand Paul), szándékosan évek óta blokkolja a kétoldalú adóegyezmények ratifikációját.

Ha jól tudom, a "Base Erosion and Anti-Abuse Tax" (BEAT) miatt nem ratifikálható a 2010-es egyezmény, így az nagy valószínűséggel nem lehet kiút a kialakult helyzetből.

A 2010-es adóegyezmény valóban nem követi le az azóta hatályba lépett amerikai adóváltozásokat, így a 2017-ben elfogadott BEAT-et, azonban a jelenleg hatályos amerikai adóegyezményekhez hasonló tartalommal rendelkezik és tartalmaz már LoB (Limitation on Benefits) klauzulát is. Ilyet az 1979-es egyezmény nem tartalmazott (így az egyik fő oka volt anno a 2010-es új adóegyezmény előkészítésének is), ezért – bár kevés esélyt látunk rá – nem tartjuk teljesen kizártnak azt sem, hogy előbb vagy (inkább) utóbb ennek az egyezménynek az elfogadása történik meg.

Egyezmény hiányában tartható magyarországi TBSZ számlán USA részvény? Korábban kérdéses volt, hogy nem egyezményes ország részvényeire érvényesíthetők-e a TBSZ adóelőnyei.

A magyar szabályozás értelmében TBSZ számla alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre adható megbízás. Így azt kell megvizsgálni, hogy az USA részvények adás-vétele – adóegyezmény hiányában – továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül-e. Az Szja tv. definíciója alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az ügylet, ha azt olyan pénzügyi eszközre kötik, amelyet „bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye”. Ez tehát azt jelenti, hogy minden esetben a befektetési szolgáltató/brókercég honosságát kell megvizsgálni, és attól függően minősítendő az ügylet. Pl. egy magyar/EU-s brókercégen keresztül tartott USA részvény továbbra is tartható TBSZ számlán.

Eltérő jogértelmezések miatt az is megmagyarázható, hogy egyezmény hiányában is szembeállítható egymással az USA részvényeken realizált nyereség és veszteség, ill. ezen állítás ellenkezője mellett is lehet érvelni. Melyik értelmezés az elfogadott?

A fenti levezetéssel összhangban, amennyiben a befektetési szolgáltató megfelel az Szja tv. feltételeinek, az USA részvényeken realizált ügyleti nyereség és veszteség szembeállítható egymással az általános szabályok szerint.

Adózási megfontolásból amerikai vagy európai értékpapírnak számít pl. a frankfurti tőzsdén forgó Amazon részvény? Ez a kérdés az USA örökösödési adó szempontjából is érdekel. Tehát amerikai vagy európai eszköznek minősül az, ami tartalmilag amerikai, de a „csomagolása” európai?

A részvényt kibocsátó társaság székhelye szerinti ország irányadó, így függetlenül attól, hogy egy amerikai részvényt európai tőzsdén értékesítik, a részvény amerikainak minősül magyar adózási szempontból.

Ugyanez a kérdésem merül fel azon írországi bejegyzésű ETF-ekkel kapcsolatban, melyek 100%-ban amerikai részvényeket tartanak (pl. Vanguard S&P 500 UCITS ETF).

Az ETF egy befektetési alap, melynek befektetési jegyével lehet tőzsdén kereskedni. Emiatt ETF esetében a befektetési alap bejegyzési helye irányadó, nem az ETF által tartott eszközök bejegyzési helye. A nyilvánosan elérhető információk alapján az amerikai örökösödési adó nem terjed ki azokra az ETF-ekre, amelyek nem az USA-ban vannak bejegyezve, függetlenül attól, hogy az adott ETF ténylegesen amerikai értékpapírokat tart.

Mi történik egy magyar adórezidens meglévő TBSZ számláival, ha megváltozik az adórezidens státusza? (Pl. Szlovákiába költözik, és ottani adórezidenssé válik.)

A TBSZ számlán elért jövedelem abban az esetben adózik Magyarországon, ha a számla tulajdonosa magyar adóügyi illetőségű a jövedelem megszerzésének időpontjában. A TBSZ számlát nem kell megszüntetni a kiköltözéskor, azonban a magánszemélynek a jövedelem után a jövedelemszerzés időpontjában, abban az országban kell az adót megfizetnie, amely országban adóügyi illetőséggel rendelkezik (figyelemmel az illetőség állama és a jövedelemforrás állama közötti adóegyezményekre is).

Vélemény, összegzés

A 2010-es egyezményünk szövegét nagy valószínűséggel módosítani kell, ennek keretein belül pedig kezelni lehetne Rand Paul szenátor aggályait is. Lehet, hogy ez idén nem történik meg, a magyar fél célja ugyanakkor információim szerint egyértelműen az, hogy az új egyezmény ratifikálásáig a jelenlegi egyezmény hatályban maradhasson. Tudtommal erre van lehetőség, mert a felek megállapodásán múlik.

Informálisan úgy értesültem, hogy mivel Magyarország támogatja a globális minimumadót, ezáltal a felmondás fő oka már nem áll fenn. Ennek megfelelően állítólag folyik az egyeztetés arra vonatkozóan, hogy valamilyen módon ne maradjunk egyezmény nélkül 2024-től. Személy szerint reménykedem a 2010-es egyezmény gyorsított módosításában és mindkét fél által történő elfogadásában.

Továbbra is marad sajnos a bizonytalanság, az ugyanakkor biztató, hogy magyar oldalról komoly törekvés látszik a helyzet megoldására.

A jelenlegi információim birtokában egyébként úgy látom, hogy egyezmény hiányában a FALCON Method keretein belül folytatott minőségi-növekedési (EVA Monster) részvénybefektetési irányzat TBSZ-en minden gond nélkül folytatható lenne, míg az osztalékfókuszú megközelítés átmenetileg komoly adóhátrányt szenvedne el. Azért írom, hogy átmenetileg, mert az általam megkérdezett szakértők egyöntetű véleménye, hogy legfeljebb 1-2 évig maradhatunk adóegyezmény nélkül. És reméljük, hogy erre sem kerül sor. A fentiek fényében nem látok okot a befektetési stratégiám megváltoztatására.